Az MSZP a Kossuth-címerrel egyesítené az ellenzéket
További Belföld cikkek
- Szökni próbált Vizoviczki László korábbi belső embere, de nem jutott messzire
- OMSZ: a krónikus betegek még az ünnepek előtt szerezzék be szükséges gyógyszereiket
- Kiderült, meddig lesznek nyitva a budapesti piacok karácsonykor
- Felkészülten várják a megnövekedett ünnepi forgalmat a Liszt Ferenc repülőtéren
- Orbán Viktor elárulta a nagy titkot: így győz majd a Fidesz 2026-ban
Hoszteszek osztogatták a XI. kerületi Flamenco Hotel bejáratánál a Kossuth-címeres kitűzőket annak a 100-150 embernek, akik részt vettek az MSZP október 23-i megemlékezésen. A részvevők nagy része kitűzte, vagy a kezében tartotta a címert, egyikük még az Index tudósítójára is rászólt, aki véletlenül majdnem rálépett az egyik földre ejtett kitűzőre.
Mesterházy Attila, MSZP elnöke beszédében azt mondta: azt szeretnék, ha a Kossuth-címer az Orbán-kormánnyal szemben állók jelképe lenne, amit az új köztársaság megteremtéséig hordanának.
A rendezvény után egy MSZP-s politikus az Indexnek arról beszélt, hogy a Kossuth-címer lesz a párt legfontosabb szimbóluma a következő hónapokban, többek között a regisztrációs kampány során is ezt használják majd. Szerinte a Milla-rendezvényein tüntetők, illetve az Orbán-kormánnyal szemben állók ezzel könnyebben tudnak azonosulni, mint az MSZP jelképeivel. Hozzátette: az új szimbólum köré épített akciókhoz az infrastruktúrát a szocialista párt biztosítaná.
Negyedórás beszédében Mesterházy keményen támadta a kormányt. „Nem a nemzeti egység erősítése, hanem a kirekesztés a célja” – mondta a kormányzatról. Szerinte Orbán Viktor kormányfő azért beszél a nemzetközi pénztőke ármánykodásáról és összeesküvésekről, mert a kormánynak ellenségképre van szüksége. Ennek pedig az az oka, hogy a kormánypártoknak már csak a parlamentben van kétharmados többsége, az emberek négyötöde nem ért egyet a kormánnyal. A beszéd közben Mesterházy egy alkalommal „ormányt” mondott, amit azonnal ki is javított „kormányra”, a közönség azonban megtapsolta a nyelvbotlást.
„Orbán Viktor nem vezeti, hanem megvezeti a követőit” – mondta. Szerinte a kormányfő elárulta 1956 emlékét, a demokráciát. A választási regisztrációra utalva azt mondta: a Fidesz lenézi az embereket, a szavazásból ki akarja zárni a szegényeket, az időseket, az aluliskolázottakat. „A köztársaságot már lerombolták: ami a helyén épül, az egy gátlástalan populista ember félázsiai rendszere” – fogalmazott. Szerinte a kormánynak nincs olyan döntése, amelyet ne a saját hatalma érdekében hozott volna, illetve ami ne fájna millióknak.
Beszéde végén Mesterházy többször is az „új Magyar Köztársaságot" emlegette, ami alatt olyan rendszert értett, amely képes az embereknek igazságot, szabadságot, és jólétet adni. Szerinte ezt az MSZP politikusai fogják megteremteni. Ehhez „nem taktika, és hatalomtechnikai paktumok kellenek”, hanem azt kell kimondani, hogy „magyarok, európaiak, demokraták vagyunk, és azok is maradunk”, mondta.
Mesterházy az Indexnek azon kérdésére, hogy miért nem politikai nagygyűlésen tartott beszédet, azt felelte: az ellenzék nevében a Milla szervez demonstrációt, oda azonban őket nem hívták meg. Hozzátette: nem akarták azt sem, hogy október 23-a még jobban megossza az embereket. Arra a kérdésünkre, hogy a hatalomtechnikai paktumok elutasításával a Millára, illetve Bajnai Gordonra utalta-e, azt mondta: az MSZP nem egyszerűen Orbánt akarja leváltani, hanem programalapú együttműködésben gondolkodik. Ennek részeként havonta előállnak egy-egy szakpolitikai kérdésről szóló programmal, amelyet elküldnek a többi ellenzéki erő szervezetnek is.