Botrány az alaptörvény-módosítás zárószavazásán
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- Holtan bukkantak rá egy eltűnt négygyermekes anyára Szabolcsban
- Schmidt Mária: Bibliai vésznek éltük meg a Covidot
- Reagáltak a hajósok a Fővárosi Közgyűlés mai döntésére: Ellehetetlenítik a dunai személyhajózást Budapesten
- Befejezték a Balaton vízeresztését
- Közterületet neveztek el a tragikus körülmények között meghalt 21 éves rendőrről
Botrány a parlamentben! Az LMP képviselői a választási regisztrációs alaptörvény módosítás szavazásakor a karzatról papírfecnikkel – amiket ők később kékcédulaként jellemeztek – szórták meg a kormánypárti képviselőket. Az alig fél percig tartó akció végén a képviselők visszatérhettek helyeikre. A terembe visszaérkező elempéseket a fideszesek fujjolással fogadták.
A parlament hétfői ülésének fő témája egy olyan ember volt, aki ott se lehetett az ülésen. Igen, Bajnai Gordon főszereplője lett a hétfői ülésnek. Különösen pikánssá tette a helyzetet, hogy például Rogán Antal Bajnai ellen intézett támadására a játékszabályok szerint a kormány reagálhatott.
Rogán támadását két pontban lehet összefoglalni. Bajnai=Gyurcsány, illetve Bajnai, és a teljes ellenzék el akarja törölni a bankadót. A kormány nevében reagáló Cséfalvay Zoltán nem cáfolta ezt. Rogán támadásához amúgy a jobbikos Volner János is csatlakozott, szerinte a volt miniszterelnök „álcivilek” támogatásával próbál visszatérni, amúgy pedig az USA ügynöke. A kormány nevében válaszoló Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár nem cáfolta ezt, bár szerinte Bajnai inkább az IMF ügynöke.
A napirend előtti felszólalások sztárja amúgy az államtitkár volt, négy felszólalásra is ő válaszolhatott. Például felvilágosíthatta Volner képviselőt, hogy állításával szemben az ország ponthogy nem szegényedett, hanem gazdagodott az elmúlt 22 évben. Az államtitkárt amúgy meglepte, hogy napirend előtt a vezérszónokok politikai programokat hirdetnek, ahelyett, hogy a kormányt kérdezgetnék. Így történhetett, hogy a Jobbik, az MSZP és az LMP is a gazdaságpolitikát bírálta. A szocialista vezérszónok Józsa István például azt mondta, hogy Orbán Viktor a probléma, „tessenek rajta változtatni”. Az elempés Jávor pedig „ostoba ideológiának” nevezte a gondolatvilágot, amire a költségvetés épül.
Cséfalvay azzal próbált védekezni, hogy a kormánynak az MSZP és az LMP „szocialisztikus törekvéseivel szemben” a kisebb állam és az állami újraelosztás mérséklése a célja. Ezzel pont ellentétes célokat szolgál az Erzsébet-utalvány, amit a kereszténydemokraták dicsértek, és amiről kiderült, hogy jól ég.
Az interpellációk a szokásosnál laposabbra sikerültek, hiába követelte újra a halálbüntetés visszaállítását a jobbikos Apáti képviselő. Az LMP a magukra hagyva hibázó rezidensekért aggódott, a szocialista Gúr képviselő felszólalását pedig nem sikerült ésszel felfognunk. Halász államtitkárnak igen, de neki erről is csak az elmúltnyolcév jutott az eszébe.
Az unalmasabb interpellációs időszakért a határozathozatalok kárpótolhatják a parlamentrajongókat, hiszen ma újra módosítani fogják az ország kőbe vésett alkotmányát. Lázár János és Salamon László együttműködésének eredményeként az előzetes regisztráció részletszabályait írják bele az alaptörvénybe, amelyek így már biztosan nem lehetnek alkotmányellenesek.
De elsőként nem erről döntöttek, hanem a:
A Volánbusz 2003-as reorganizációját vizsgáló jelentés elfogadásáról szóló határozat
A parlament a gazdasági és informatikai bizottság indítványára fogadja el a vizsgálati jelentést. Maga a vizsgálat többek között megállapította, hogy Pekli Jakus, Pekli Marcell és Pekli Damján Pekliné Dr. Géressy Illona gyermekei. Azt is megállapították, hogy Pekliné és Ipacs László ugyanott laknak. Ez pedig azért fontos, mert így bebizonyosodott, hogy a reorganizáció során tulajdont szerzett gazdálkodó szervezetek tulajdonosai között kapcsolat áll fenn. Magyarán, a bizottság szerint a Volán Zrt egykori vezérigazgatójának, Pekli Ferencnek a családtagjai olyanokkal állnak üzleti kapcsolatban, akik jelenleg is érdekeltek a kiszervezett járatok üzemeltetésében.
Pekliné ugyanakkor jelezte, hogy húsz éve elvált Peklitől, így nem is érezte magát érintettnek a vizsgálatban. Következménye a vizsgálatnak, mint azt a parlamenti vizsgálóbizottságok esetén már megszoktuk, nem lesz. A büntetőfeljelentéseket az ügyben a vizsgálattól függetlenül már megtették. Maga a bizottság is csak azt javasolja, hogy az országgyűlés szigorítsa a vizsgálóbizottság előtti megjelenés és nyilatkozattétel szabályait. A teljes jelentést itt olvashatják (.pdf).
Az önkormányzatokról
Döntöttek Lázár János és Nagy Csaba fideszes képviselők az önkormányzati törvényt módosító javaslatához benyújtott módosító indítványokról is. A 2011 decemberében elfogadott törvény egyik, 2013. január 1-től hatályos rendelkezése szerint a városi és a kétezer főt meghaladó lakosságszámú teleőülési önkormányzatok képviselőtestülete nem tagadhatja meg a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi. Lázárék most mégis megteremtenék a megtagadás lehetőségét.
Lázás és Nagy Csaba eredetileg az önkormányzati minisztet jóváhagyásához kötötték volna a megállapodás megtagadását, de egy általuk is támogatott módosító indítvány alapján ehhez elég a kormányhivatal vezetőjének a jóváhagyása is, és a döntés ellen bírósághoz is lehet fordulni.
Magyarország alaptörvényének második módosításáról
A parlament hétfőn kőbe véste a választási regisztráció egyes részletszabályait. Minderre azért volt szükség, mert a választási eljárási törvény beterjesztésekor Lázár János miniszterelnökségi államtitkár megigérte, hogy a törvényt előzetes normakontrollra megküldi az Alkotmánybíróságnak, ami aligha köthet bele az előzetes regisztráció legalábbis necces alkotmányosságú jogintézményébe, ha azt az alaptörvénybe foglalják.
Lázár eredetileg csak annyit írt volna bele az alaptörvénybe, hogy az előzetes regisztrációról külön sarkalatos törvény rendelkezhet. Ez azonban aligha oldotta volna meg a regisztráció bizonyos részletszabályainak vélhető alkotmányellenességét. Így a parlament Salamon László vezette alkotmányügyi bizottsága konkrét részletszabályokkal egészítette ki az alaptörvényt.
Melynek immár része az, hogy a regisztráció 15 nappal a választás előtt lezárul, vagy az, hogy Magyarországon élő választó csak online vagy személyesen regisztrálhat, levélben semmi esetre sem.
Az elempés Karácsony Gergely két, zárószavazás előtti módosító indítvánnyal is próbálkozott. Az egyikkel teljes egészében eltörölte volna az előzetes regisztrációt, a másikkal, jobb híján a levélbeni regisztráció elfogadására tett kísérletet. A kibontakozó záróvitában a fideszes képviselőktől megtudtuk, hogy a javaslat nem lehet alkotmányellenes, hiszen benne lesz az alkotmányban. Az előzetes regisztráció mellett továbbra is annyival tudtak csak érvelni, hogy a külhoni állampolgárok nem szerepelnek a magyarországi névjegyzékben, és ha nekik regisztrálniuk kell, miért ne kelljen regisztrálni azoknak a Magyarországon élő állampolgároknak is, akik amúgy most automatikusan szerepelnek a névjegyzékben. Karácsony javaslatait természetesen elutasították.
Magát az alkotmánymódosítást Borbély László kivételével az összes kormánypárti képviselő megszavazta. A Fidesz-KDNP képviselőin kívül senki sem támogatta az alaptörvény módosítását.
A Schengeni információcseréről
Hétfőn döntöttek a rendészeti törvényekhez benyújtott módosító javaslat módosító javaslatairól is. A rendészeti törvényt az EU-s jogharmonizáció keretében kellett módosítani a schengeni információs rendszer keretében történő információcsere új szabályaival. A belügyminiszter javaslatát Gulyás Gergely képviselő pontosította pár helyen.
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról
A hangzatos nevű alap valójában a magánnyugdíjasoktól einstandolt vagyon kormányzati elnevezése. Lázár János javaslatára most annyi történik, hogy az elvett 3000 milliárdból még meglevő pénzt átadják a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, ami értékesítheti azt. Mondhatnánk, eltőzsdézheti. A befolyó bevételeket aztán az államadósság csökkentésére kell fordítani, vagyis nyugdíja már biztosan nem lesz belőle azoknak, akiktől elvették.
A postáról
Az Európai Unió 1997-ben készített irányelve szerint Magyarország kedvezményt kapott, és 2012. december 31-ig kell liberalizálni a postai szolgáltatást. Bár régóta lehetett tudni, hogy ezt a törvényt meg kell csinálni, ehhez képest nem siették el a dolgot. A törvényjavaslatot a Nemzeti Fejlesztési minisztérium szeptember 21-én nyújtotta be a parlamentnek. Az MSZP kritizálta is ezt, mondván, nem hagytak sok időt az érintetteknek a felkészülésre.
A piac eddig is részben liberalizált volt, mert a csomagok szállításáért több szolgáltató versenyzett. Most az lesz az új a törvény alapján, hogy ezentúl majd az 50 gramm alatti levélküldemények, azaz a leveleket vagy számlakivonatokat mások is kézbesíthetik, nemcsak a Magyar Posta. (Az 50 gramm alatti küldemények a posta piacának 30 százalékát adják.) Továbbra is csak a Magyar Posta foglalkozhat így a hivatalos iratokhoz kapcsolódó levelezéssel, (közigazgatás és igazságszolgáltatás, például bírósági idézés), a segélyek, állami kifizetések is a Magyar Postán keresztül mennek majd. Ezt azzal indokolják, hogy így ezeket biztosan megkapják az emberek.
A liberalizáció mellett a törvény másik célja az ún. "egyetemes postai szolgáltatás fenntartása", vagyis az, hogy legyen mindenki számára elérhető és megfizethető postai szolgáltatás hetente legalább öt nap. Az eldugott falvakban, kistelepüléseken egyszerűen nem éri meg ezt a szolgáltatást működtetni, de ezt is muszáj valakinek megcsinálnia. A törvény ezért nyolc évre, 2020 végéig a Magyar Postát jelöli ki erre a feladatra, egyetemes szolgáltatónak.
A Magyar Posta ebből fakadó veszteségeit viszont kompenzálná a törvény: a piacon jelen lévő postai szolgáltatók befizetnek pénzt egy kompenzációs alapba, és ebből finanszíroznák a Magyar Posta veszteséges tevékenységét. A törvény lakossági állampapír-forgalmazással és a nemzetközi terjeszkedéssel is erősítené a postát. Az előterjesztés bővíti a postai ágazat piacfelügyeletét jelenleg is ellátó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) feladatkörét. A jövőben az NMHH alkotja meg az egyetemes szolgáltatások finanszírozásához kapcsolódó szabályokat, valamint felügyeli, ellenőrzi a tevékenységet.
Hétfőn döntöttek Rogán Antal az elektronikus hírközlésről és a digitális átálással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatához benyújtott módosító indítványáról is. Hogy pontosan mi változik, azt a következő ülést felvezető előzetesünkben fogjuk részletesebben tárgyalni.
A privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a Kormány általi felülvizsgálatáról
Támogatott módosító indítványok hiányában a parlament hétfőn elfogadta Németh Lászlóné előterjesztését a privatizációs szerződések környezet- és természetvédelmi előírásainak felülvizsgálatáról. Csupán annyi történt, hogy korábban a kormány idén június 15-ig adott magának időt erre, de mert a feladatot még nem végezték el, a határidőt kitolták idén december 31-ig.
A határozathozatalok után hétfőn tárgyalták a földgázellátásról szóló törvényt, az Eximbankról és az Esporthitel-biztosítóról szóló javaslatot, a kisajátítási törvény módosítását és az önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról szóló törvényt, ami alapján Kádárnak legfeljebb hordókészítők és Kádár nevű emberek nevezhetik majd cégüket.
Aztán éjjel, amikor már nem figyelnek a kamerák, a választási eljárásról szóló törvény részletes vitáját is megkezdték. Ez az, amiben aztán ténylegesen is előzetes regisztrációhoz kötik majd a választójogot.
A választási eljárásról
A választási iroda levélben tájékoztatja az embereket a regisztrációról. A négyévenkénti feliratkozás szeptember 1-jétől - ha a következő év első felében választás van - a szavazás előtti 15. napig tart. A választópolgárok ekkor kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a következő ciklusban esedékes összes általános és időközi választásra. Aki a két regisztrációs időszak között válik nagykorúvá, 17 éves kora betöltése után bármikor kérheti felvételét a névjegyzékbe.
A Magyarországon élők ezt személyesen, a jegyzőnél, vagy az interneten, az ügyfélkapun keresztül tehetik meg. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok levélben iratkozhatnak fel, a regisztrációs időszak alatt bármikor.
Megszűnik az ajánlószelvény-gyűjtés. A jelöltállításhoz ezentúl kétszáz támogató aláírást kell összegyűjteni az egyéni választókerületekben, míg az európai parlamenti voksoláson ötezer ajánlás szükséges a listaállításhoz. Újdonság, hogy egy választópolgár több ajánlást is leadhat. Az ajánlásokat a választási iroda ellenőrzi.
A 2014-es választáson nem lesz kampánycsend. A kampánykiadások nagy részét az állam adja: a tervek szerint minden jelölt a jelenleginél magasabb összegű, az egymillió forintot is meghaladó hozzájárulást kap majd. Az összeggel a választások után tételesen el kell számolni. Egyéb támogatást csak magánszemélyektől lehet majd elfogadni, de az várhatóan a költségeknek maximum az egyharmadát teheti majd ki.
Kedden az adótörvények módosításának általános vitájával kezdik az ülést. Az ötórás vita után még lefolytatják a mező- és erdőgazdasági földek fogalmát definiáló törvény vitáját, de lesz szó az agrárpiaci szabályozást módosító törvényjavaslatról és a Költségvetési Tanács elnökének vagyonnyilakozattételét szabályozó törvényről is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
