Csak mutatóban akad női képviselő

Az utolsó előtti 26. helyen áll Magyarország a nők parlamenti arányát tekintve az unióban, jelentősen lemaradva a környező országoktól is. Ilonszki Gabriella, a Corvinus Egyetem oktatója szerint Szlovéniában 32, Lengyelországban 23,9 százalékos a nők parlamenti aránya, igaz, hogy ebben a két országban már bevezették a női kvótát. De Csehországban is 22, Lettországban 21, Bulgáriában pedig 20,8 százaléknyi női képviselő van, míg Magyarországon csak 9,1 százalék – írta meg a Népszabadság szombati számában.

Ilonszki szerint nem igaz, hogy a nőket nem érdekli a politika, hiszen a női képviselőjelöltek aránya 1990 óta folyamatosan nőtt. Húsz év alatt 9 százalékról 19 százalékra módosult az arány, de bekerülni mégsem tudtak többen. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a női jelöltek a pártlistákon inkább az esélytelen helyeken szerepeltek.

A helyi politikában más a helyzet, a polgármesternők száma 1990 óta folyamatosan emelkedik. 1990-ben még csak 312 női polgármester volt községekben, 2010-ben már 538. A városokban szintén emelkedett a számuk, de a megyei jogú városokban és a budapesti kerületekben nem.

A szakember szerint ennek részben az az oka, hogy nem tűntek fel olyan erős politikusnők, akik határozottan kiálltak volna a női jogok mellett. Szerepet játszik azonban a férfiak ellenállása és a többi kritikus szereplő (támogató politikusok, aktivisták) hiánya is. Ilonszki szerint a következő (199 fős) parlamentben még rosszabb lesz a nők aránya.

Az ENSZ nőjogi bizottsága, a CEDAW, többször felszólította Magyarországot, hogy növelje a nők számát a közéletben és a politikában. Azt is javasolták, hogy ennek elérése érdekében Magyarország fogadja el az 50 százalékos férfi-női kvótát, vagyis minden második képviselőjelölt legyen nő. Az ezt elérni akaró kezdeményezések azonban eddig nem jártak sikerrel.