Újravitatják a választási eljárási törvényt
További Belföld cikkek
- Ujhelyi István: Megérintette a Fideszt a bukás szele, olyan folyamatok indultak el, amikre 30 éve nem volt példa
- Dúl a kommentháború: Menczer Tamás, Kocsis Máté és Magyar Péter esett egymásnak a magdeburgi tragédia miatt
- Hatalmas torlódásra kell számítani az M3-as és az M5-ös autópályákon, az M1-esen akár két órával is nőhet a menetidő
- Orbán Viktor: Sosem szerettem azokat a politikusokat, akik elhárították a felelősséget
- Súlyos baleset történt Debrecenben, a buszmegállóba hajtott egy autó
A négynapos ünnep után háromnapos üléssel tér vissza a parlament. Bár amennyiben a kétharmad hozzájárul a rendkívüli tárgyalási rendhez, akár hét törvényről is dönthetnek, sokkal érdekesebb az, amiről hétfőn mégsem fognak. Hiába igyekezett Papcsák Ferenc 65 oldalnyi módosítója benyújtásával, mégsem szavazhatnak az új választási eljárási törvény módosító indítványairól. Helyette inkább újranyitják a törvénytervezet részletes vitáját, ami indokoltnak is tűnik a javaslat szinte teljes újraírása után.
De szokás szerint haladjunk időrendben. Hétfőn délután egykor napirend előtti felszólalásokkal indul a nap, amit interpellációk, azonnali kérdések és kérdések követnek. A héten számításaink szerint már személyesen Orbán Viktornak kell válaszolnia a neki címzett kérdésekre, így élő közvetítésünk is egy órával tovább tarthat.
A plenáris cirkusz után hat törvény biztosan megalkot a ház, és ha lesz lehetősége, az általános vita után rögtön határozhat a megszűnt MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező biztosításokon alapuló kárigények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról is. A törvényjavaslatot vasárnap nyújtották be, erről itt olvashat.
Elsőként viszont a magyar katonák afganisztáni szerepvállalásáról szóló beszámoló elfogadásáról döntenek, majd Rogán Antal, Gulyás Gergely, Puskás Imre és Rubovszky György kormánypárti képviselők javaslatára újra módosítják a parlamenti házszabályt. A javaslat szerint a költségvetés zárószavazása előtt a költségvetés egyenlegét és a kiadási és bevételi főösszeget érintő módosító indítványt kizárólag a kormány vagy a költségvetési bizottság nyújthat majd be.
Az önkormányzatokról
Hétfőn fogadják el Lázár János és Nagy Csaba javaslatát az önkormányzati törvény módosításáról. A 2011 decemberében elfogadott törvény egyik, 2013. január 1-től hatályos rendelkezése szerint a városi és a kétezer főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzatok képviselőtestülete nem tagadhatja meg a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi. Lázárék most mégis megteremtenék a megtagadás lehetőségét. Ehhez elég az illetékes kormányhivatal vezetőjének a jóváhagyása, a döntés ellen pedig bírósághoz lehet fordulni.
A schengeni információcseréről
A rendészeti törvényt az EU-s jogharmonizáció keretében kellett módosítani a schengeni információs rendszer keretében történő információcsere új szabályaival.
Az elektronikus hírközlésről és a digitális átálásról
Rogán Antal és Menczer Erzsébet fideszes képviselők törvényjavaslata alapvetően a hírközlési piacot, vagyis a mobilszolgáltatókat érinti. Egyik legfőbb pontja, hogy a törvény alapján a szolgáltatók nem terhelhetnék át ügyfeleikre azokat az adókat és illetékeket, amelyeknek az alanya a szolgáltató - vagyis a telefonadót.
Emellett korlátozták az egyoldalú szerződésmódosítás jogát, illetve megteremtették a lehetőségét annak, hogy az ügyfél a számára hátrányos módosítások miatt felmondhassa akár a határozott idejű szerződéseket is.
A parlamentrajongók emlékezhetnek rá, októberben napirend előtti felszólalás témája is volt az állami digibox, aminek a bevezetését a kormány meg is ígérte. És ezt most teljesítik is, a rászorulók kedvezményesen kaphatnak a digitális műsorok vételéhez szükséges berendezést.
A kiemelt beruházások megvalósításának gyorsításáról
Navracsics igazságügyi miniszternek szívügye a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsítása, legalábbis nem először módosít törvényt ennek érdekében. Korábban például már elérte, hogy ha egy beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, akkor a régészeknek harminc napjuk van kutakodni a beruházás helyszínén.
Most azzal gyorsulhat tovább a beruházások megvalósulása, hogy a kormány a koordinációs feladatokra kormánymegbízottat jelölhet ki, akinek a feladat- és hatáskörét rendeletben meg is határozhatja. A kormánymegbízott ezután bármilyen hatóságot soron kívül utasítgathatna, olajozva ezzel a gyakran akadozó ügyintézést.
Hétfőn döntenek két törvény módosító javaslatairól is.
A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről
A kritikus infrastruktúra – energiaellátás, vasúti hálózatok, ívóvíz-szolgáltatás, árvízvédelem, kormányzati informatikai rendszerek, a rendvédelmi és honvédelmi létesítmények – védelme egyrészt alapvető nemzeti érdek, másrészt európai uniós kötelezettség is, A rendszervédelemről korábban kormányrendeletekben intézkedtek, mostantól magasabb szintű jogszabályban rendezik a kérdést. A javaslathoz benyújtott módosítók közül a beterjesztő belügyminiszter csak apróbb technikai módosításokat támogatott.
Az Eximbankról és az exporthitel-biztosítóról
Matolcsy György javaslatával azt szeretné elérni, hogy a nemrégiben kizárólagos állami tulajdonba vett Eximbank és a Magyar Exporthitel-biztosító (Mehib) felpörgesse üzleti aktivitását, ennek érdekében egyszerűsítik a forrásbevonás szabályait. Megteremtik például a lehetőségét az állam kézfizető kezessége melletti forrásszerzésnek is - eddig a bank kizárólag más hitelintézetektől szerezhetett forrásokat tevékenysége finanszírozására.
Az új szabályozás szerint az Eximbank nemcsak a konkrétan exportpiacra termelő, késztermékeket előállító cégeket, hanem ezek hazai beszállítóit is támogathatná. Ugyanígy megteremtenék a lehetőségét, hogy a kizárólagos állami tulajdonú bank magyar vállalatok külföldi befektetéseit is támogassa. Ezeket az ügyleteket az új szabályozás szerint a Mehib biztosíthatja.
A törvényjavaslathoz a parlament gazdasági bizottsága nyújtott be több, technikai jellegű módosító indítványt - ezek közül az egyik az Eximbank és a Mehib vezetőire vonatkozó összeférhetetlenséget szabályozza az eredeti javaslatnál sokkal bővebb terjedelemben. A javaslatokat Matolcsy miniszter is támogatta.
A határozathozatalok után Matolcsy György a Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló törvényt módosító javaslatának vitájával folytatják az ülést, majd a napirendre vétel függvényében Orbán Viktor a parlamenti évadot megnyitó beszédében beígért pénzügyi ombudsmanjáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következhet - már ha hétfőig egyáltalán benyújtják a törvénytervezetet. Utána a földgázellátásról szóló törvényt, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényt és a Költségvetési Tanács elnökének vagyonnyilatkozatáról szóló törvényt vitatják meg.
Ha kivételes sürgős eljárásba veszik, hétfőn tárgyalhatják az államháztartási törvény módosítását is, aminek egyelőre még nincs iktatási száma, vagyis egyelőre nem nyújtotta be az egyelőre még szintén ismeretlen előterjesztő. A napot az adótörvények módosításának vitájával zárják.
A kivételes sürgős eljárás szabályai szerint az egyelőre ismeretlen tartalmú javaslatról kedden egyből dönthetnek is. Ezután Rogán Antal kezdeményezésére politikai vitanapot tartanak az államadósságról, illetve arról, hogy ki is tehet az ország eladósodásáról.
Az öt és fél órán át tartó színjáték után megvitatják az új komáromi híd építéséről szóló szlovák-magyar megállapodást, a csődtörvény és a bérgaranciaalapról szóló törvény módosítását, az afganisztáni magyar tartományi újjáépítő-csoportról szóló kormányhatározat módosítását, a Kehi jogköreit módosító törvényjavaslatot, a filmtörvényt, a kulturális örökségvédelmi törvényt és a fővárosi ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényt.
Ha napirendre veszik, kedden vitatják részletesen a pénzügyi ombudsmanról szóló törvényt. A nap a NAV-ról szóló törvény részletes vitájával zárul majd.
Szerdán a Gazdasági Versenyhivatal beszámolójának vitájával kezdenek, majd az oktatási, a szociális és a gyermekvédelmi intézmények államosításáról szóló törvényjavaslatok vitájával folytatják a munkát. És ha a parlament hozzájárul és újranyitja, szerdán tarthatják a választási eljárási törvény részletes vitáját is.