Elkaszálták Magyarországot a bírák kényszernyugdíjazása miatt

Az Európai Unió Bírósága mai ítéletében kimondta, hogy nyugdíjkorhatár leszállítása az életkoron alapuló, nem igazolható hátrányos megkülönböztetésnek minősül. A kormánytöbbség a törvény elfogadásakor arra hivatkozott, hogy a cél a közszolgálatban dolgozókra vonatkozó nyugdíjszabályok egységesítése, és hogy a döntést nyomatékosítsák, azt az alaptörvénybe is beemelték.

A luxemburgi döntés szerint azonban "az intézkedés nem áll arányban a magyar jogalkotó által elérni kívánt, a közszolgálatba tartozó foglalkozásokra vonatkozó nyugdíjkorhatár egységesítésére és az igazságszolgáltatáson belül kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányuló célokkal".

Magyarországon 2011. december 31-ig a bírák, ügyészek és közjegyzők 70 éves korukig
maradhattak hivatalban. A 2011-es jogszabályi változások miatt 2012. január 1-től az általános nyugdíjkorhatárt elérő, vagyis a 62. életévüket betöltő bírák és ügyészek szolgálati jogviszonya kötelezően megszűnt.

Azoknak a bíróknak és ügyészeknek a szolgálati jogviszonya, akik az életkort 2012. január 1 je előtt betöltötték, 2012. június 30 án megszűnt. Az említett korhatárt 2012. január 1-e és december 31-e között betöltő bírák és ügyészek szolgálati jogviszonya idén év végén szűnik meg. 2014. január 1-től a közjegyzők szolgálati jogviszonya is azon a napon szűnik meg, amikor elérik az általános nyugdíjkorhatárt.

A bírói nyugdíjkorhatár leszállítása miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert úgy ítélte meg, hogy a kötelező nyugdíjkorhatár ilyen gyors és radikális leszállítása az életkoron alapuló diszkriminációnak minősül. A Bíróság helyt adott a Bizottság azon kérelmének, hogy az ügyet gyorsított eljárásban bírálja el, ami lehetővé tette az eljárás tartamának öt hónapra csökkentését.

A döntés indoklása szerint az életkoron alapuló megkülönböztetést csak megfelelő szociálpolitikai célok tehetik indokolttá. A bíróság szerint ilyennek minősülhetnek a Magyarország által felhozott célok is, nevezetesen a nyugdíjkorhatárnak a közszolgálatba tartozó foglalkozások tekintetében való egységesítésének szükségessége és a fiatal jogászok érintett foglalkozásokba való bejutását megkönnyítő kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítása.

A radikális, 8 éves korhatárcsökkentés azonban nem tekinthető e célok megvalósításához szükséges eszköznek. Az érintettek megalapozottan számíthattak arra, hogy 70 éves korukig hivatalban maradhatnak.

"A vitatott szabályozás hirtelen és jelentősen leszállította a szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatárt, olyan átmeneti rendelkezések nélkül, amelyek biztosították volna az érintett személyek jogos bizalmának védelmét. Így e személyeknek kötelezően és véglegesen el kell hagyniuk a munkaerőpiacot, anélkül hogy idejük lett volna arra, hogy megtegyék az e helyzet következtében szükségessé váló, elsősorban gazdasági és pénzügyi lépéseket. A Bíróság e tekintetben megjegyzi, hogy egyrészt e személyek nyugdíja legalább 30% kal kevesebb, mint az illetményük, másrészt a szolgálati jogviszony megszüntetése nincs tekintettel a járulékfizetési időre, így nincs garantálva a teljes nyugdíjra való jogosultság" – áll a döntésről szóló közleményben.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleménye szerint a kormány tudomásul veszi az Európai Bíróság ítéletét.

A bírósági reform miatt csak 2012-ben 274 bírónak kell nyugdíjba vonulnia. A bírói nyugdíjkorhatár leszállítását júliusban alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság (AB), részben formai, részben tartalmi okok miatt. Időközben a nyugdíjazott bírók által indított munkaügyi perekben is számos ítélet született, amelyekben kivétel nélkül a felperes bírók javára döntöttek.

Közben 105 érintett a Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke viszont az AB döntésének bejelentésekor közölte, hogy a nyugdíjazott bírókat nem helyezik vissza.

Döglött kutyát vágtak fejbe

Orbán Viktor szerint az Európai Unió bírósága a magyar bírák nyugdíjazásáról szóló ítéletével egy olyan jogszabályról hozott döntést, amely nem létezik, azt ugyanis a magyar Alkotmánybíróság már korábban megsemmisítette.

„Régen láttam olyat, hogy a döglött kutyát fejbe vágják. Itt most ezzel a helyzettel állunk szemben, ugyanis a magyar Alkotmánybíróság ezt a jogszabályt megsemmisítette, következésképpen az Európai Bíróság egy olyan jogszabályról hozott döntést, amely nem létezik" – fogalmazott a kormányfő, aki szerint az ügyben nincs új helyzet, most, hogy az európai bírósági döntés megszületett, a magyar kormány javaslatot fog tenni a parlamentnek a bírói nyugdíjazás kérdésének újraszabályozására.