Orbán: Döglött kutyát vágtak fejbe

„Régen láttam olyat, hogy a döglött kutyát fejbe vágják. Itt most ezzel a helyzettel állunk szemben, ugyanis a magyar Alkotmánybíróság ezt a jogszabályt megsemmisítette, következésképpen az Európai Bíróság egy olyan jogszabályról hozott döntést, amely nem létezik" – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy erre azért fontos rávilágítani, mert Magyarország a saját ügyeit a saját alkotmányos rendszerének működtetésével is meg tudja oldani.

Mindennek ellenére, miután az Európai Bizottság úgy döntött, hogy bár az érintett magyar jogszabály nem létezik, mégis fenntartja a keresetét, „meg kellett várnunk ezt a bírósági ítéletet", amely tartalmában egybeesik a magyar Ab ítéletével – mondta Orbán Viktor.

Értékelése szerint így az ügyben semmilyen új helyzet nem alakult ki, most, hogy az európai bírósági döntés megszületett, a magyar kormány javaslatot fog tenni a parlamentnek a bírói nyugdíjazás kérdésének újraszabályozására.

A luxembourgi Európai Bíróság keddi ítéletében kimondta: az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent és így a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása.

Az Európai Unió Bíróságának döntésével kapcsolatban a Kúria azt közölte: „a Kúria mint Magyarország legfelső ítélkező fóruma az ítélkező tevékenysége során az alkalmazandó nemzeti jog és az Alkotmánybíróság gyakorlata mellett figyelembe veszi az uniós jog előírásait és az Európai Unió bíróságának döntéseit is".

A Kúrián 2012. június 30-án húsz bíró szolgálati jogviszonya szűnt meg, két további bíró december 31-ig a felmentési idejét tölti. A Kúria elnöke lehetővé tette, hogy a nyugdíjas bírók részmunkaidőben igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban dolgozzanak. Ezzel a lehetőséggel 15 bíró élt, 7 bíró pedig a joggyakorlat-elemző csoportok munkájában vesz részt – tették hozzá.

Magyarországon 2011. december 31-ig a bírák, ügyészek és közjegyzők 70 éves korukig
maradhattak hivatalban. A 2011-es jogszabályi változások miatt 2012. január 1-től az általános nyugdíjkorhatárt elérő, vagyis a 62. életévüket betöltő bírák és ügyészek szolgálati jogviszonya kötelezően megszűnt.

Azoknak a bíróknak és ügyészeknek a szolgálati jogviszonya, akik az életkort 2012. január 1. előtt betöltötték, 2012. június 30-án megszűnt. Az említett korhatárt 2012. január 1-e és december 31-e között betöltő bírák és ügyészek szolgálati jogviszonya idén év végén szűnik meg. 2014. január 1-től a közjegyzők szolgálati jogviszonya is azon a napon szűnik meg, amikor elérik az általános nyugdíjkorhatárt.

Vissza kell helyezni az elküldött bírákat

Schiffer András, az LMP képviselője szerint uniós jogot sértett a magyar bírák nyugdíjazása, mivel a testület szerint az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, és így a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása. Hozzátette, minél hamarabb vissza kell helyezni korábbi pozícióikba a nyugdíjba küldöttbírákat, egyúttal a lehető legnagyobb számban vissza kell nekik adni a korábban hozzájuk tartozó ügyeket.

Schiffer András úgy fogalmazott, hogy semmi meglepőt nem lát a luxemburgi döntésben, körülbelül egy hónappal ezelőtt már az LMP is jelezte, hogy az adófizetőknek több milliárd forintjába fog kerülni az az ámokfutás, amit a bírói szervezettel végez a kormány.

Véleménye szerint, az igazi problémát az jelenti, amire az Alkotmánybíróság is rámutatott: a bírói függetlenség egyik eleme a bírákelmozdíthatatlanságának elve. Éppen ezért nem történhet meg az, hogy egy politikai döntéssel bírák tömegeit mozdítják el a hivatalukból.