Drasztikusan csökkentenék a tandíjmentes helyek számát az egyetemeken

Az idei nagy vágás után jövőre további 27 milliárd forintot vonnak ki a felsőoktatásból, és már csak 31 340 új hallgató képzését finanszírozná az állam. A kormány által eddig előnyben részesített természettudományos, orvosi, műszaki képzéseken is jelentősen csökkentenék a tandíjmentes állami helyek számát, írja a Népszabadság a birtokába jutott jogszabálytervezet alapján.

Az október 25-én készült kormány-előterjesztés szerint a tavalyi számokkal összehasonlítva csak az alapképzésben hétezer diákkal kevesebbet vennének fel tandíjmentes helyre. Emellett ötezer részösztöndíjas helyet is biztosítanának. A részleges támogatásban részesülők zöme – négyezer hely – az esélyegyenlőség biztosítására létrehozott keretben szerepel.

Jövőre megszűnik az állami jogász- és közgazdászképzés. A bölcsész szakokon a dokumentum szerint 2700 helyett jövőre csak 2000 államilag finanszírozott hely lenne. Agrárterületen 2000-ről 1500-ra, informatikusi területen pedig 4550-ről 3430-ra csökkenne a finanszírozott helyek száma.

A lap szerint nagy meglepetés, hogy a kormány által propagált területeken is drasztikus lenne a csökkentés: a természettudományos képzésben 4000-ről 2725-re, az orvosiban 3200-ról 2850-re, a műszakiakban 10 600-ról 8800-ra változna a keretszám. Az előterjesztés készítői szerint az általános hallgatói létszámcsökkentés másképp érinti az egyes képzési területeket is, így az arányok változnak. A teljes képzési palettán tehát a műszaki terület aránya végső soron nőni fog.

Az előterjesztés szerint 4 ezerrel kevesebb hallgatónak lenne hely jövőre a mesterképzési szakokon. A keretszámot a 2012. évi 19 600-ról 15 500-ra csökkentenék.

A hallgatói keretszámcsökkentés és a jövő évre előirányzott 27 milliárd forintos forráskivonás súlysosan érintené a felsőokltatást. A rektorok a napokban veszik át azokat a leveleket, amelyeket a Magyar Államkincstár küldött ki az év végi zárolásokról. A humántárcánál 17 milliárd forintot zárolt a kormány, amiből hétmilliárdot a felsőoktatástól vonnak el. A fő vesztesek a kiemelt tudományegyetemek, így például a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a budapesti ELTE lesz.

Hoffmann: Az állam nagyon sok képzésből ki fog vonulni

A kormány az egész felsőoktatási rendszert úgy akarja átalakítani, hogy az önfinanszírozó, önmagát eltartó és magas színvonalú legyen, és "kétségtelen, hogy a költségvetési források csökkennek a felsőoktatásban" - reagált a lap írására Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár.

Hoffmann Rózsa felhívta a figyelmet arra: sok országban a gazdasági élet szereplői és a felsőoktatásban résztvevők pénzéből működtetik a felsőoktatást. Hangsúlyozta, a Diákhitel 2. intézménye "nagyon komoly állami támogatással működik, tehát már csak ezért sem vonul és vonulhat ki az állam és a költségvetés a felsőoktatásból", mert ennek a pénzügyi konstrukciónak a kedvező kamata és a piaci kamata közötti különbséget az állam magára vállalta, és ez is az állami támogatás része.

Mint mondta, a kormánynak az a szándéka, hogy támogatja a műszaki és természettudományos képzéseket, az orvostudományi képzés hallgatói keretszámait sem áll szándékában csökkenteni, de "nagyon sok képzésből ki fog vonulni".

Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy a következő tanév hallgatói keretszámait illetően még nincs döntés, s arról évek óta a kormány határoz. A javaslat erre vonatkozóan ugyanakkor elkészült a Felsőoktatási Tervezési Tanács javaslatai alapján, mégpedig úgy, hogy figyelembe vették a munkaerőpiac igényeit.