Sorsolással kapnak pénzt az iskolák

2012.11.09. 11:13
Egy nap alatt huszonhatszoros túljelentkezés volt egy iskoláknak kiírt EU-s pályázaton, amitől lefagyott a rendszer, és félő volt, hogy beragad 15 milliárd forint. A kormány huszárvágással oldotta meg a jogi patthelyzetet: sorsolni fognak a pályázók között.

Mint arról korábban beszámoltunk, egy szeptemberi EU-s pályázaton beragadt 16,6 milliárd forint iskoláknak szánt pénz. Az történt, hogy eddig soha nem látott nagy összegekre lehetett úgy pályázni az NFÜ-nél (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség), hogy aki érvényes pályázatot adott le, az elvben automatikusan nyert is. Beérkezési sorrendben mindenki nyert volna, ameddig csak a keret tart. A TÁMOP 3.1.4-12/1-2 kódszámú kiírás kifejezetten iskoláknak szólt, és sok célra lehetett felhasználni, tanárok továbbképzésétől iskolai rendezvényekig, szakköröktől nyelvoktatásig sok minden belefért.

A baj abból lett, hogy az ilyen, automatikusan osztott (hivatalos nevén egyszerűsített eljárású) pályázatok esetén az a szabály, hogy amelyik nap az igények túllépik a keretet, aznap a pályázatot le kell állítani, és az adott napon beérkezett pályázatok már nem érvényesek.

Most viszont ez már az első nap megtörtént. Közép-Magyarországon 1,3 milliárd forint volt a keret, ám 376 pályázó 34 milliárdot kért. Az ország többi részére 15,13 milliárd forint volt a keret, ám 1181 pályázó majdnem 120 milliárdot kért. Egyetlen nap alatt.

Az NFÜ így kénytelen volt már első nap leállítani a pályázatot, és a szabályok szerint aznap senki sem nyerhetett. Félő volt, hogy beragad a pénz, miközben éppen az lehetett a nagyvonalú kiírás célja, hogy minél gyorsabban sikerüljön elhelyezni a rendelkezésre álló EU-s támogatásokat. Hiszen azt az összeget, amit jövő év végéig nem sikerül megpályáztatni a 2007-13 közti keretből, azt elveszti az ország. A kormány nagyon nem szeretne felhasználatlan EU-s pénzeket látni.

A Magyar Közlönyben megjelent megoldás a sorsolás lett. Orbán Viktor utasította a fejlesztési minisztert, hogy szerveztesse meg a közjegyző által hitelesített sorsolást e problémás pályázat esetében.

Siker vagy kényszer?

A pályázat körüli hatalmas érdeklődés annak is szólt, hogy az iskoláknak nagyon kell a pénz. Több igazgató is azt mondta, hogy az EU-s pályázatok jelentik az egyetlen esélyt arra, hogy az alapműködésen túl nyújtsanak még valamit a diákoknak. Balogh László, a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója azt mondta, hogy több párhuzamos pályázata is bent van az NFÜ-nél az iskolának, de ennek a kiírásnak különösen örültek, mert a szokásos összegeknél nagyobbra, 150 millió forintra pályázhattak. „Ez csuda lehetőség volt, hihetetlenül nagy forrással” – mondta.

Egy pályázatíró cég munkatársa azt mondta, hogy az utóbbi idők legjobb TÁMOP-os kiírása volt ez.

Érkeztek azonban erősen kritikus megjegyzések is. Egy szakértő olvasónk szerint ugyanis a kiírás kifejezetten rossz volt. Szerinte „érdemi szakmai koncepció hiányában tücsköt-bogarat összehordott benne a kiíró”. A pályázat számos hibájáról is beszámolt, így többek között azt írta, hogy: „A kitöltőprogram elképesztő butaságokra (és itt nagyon finoman fogalmaztam) kényszerített. Az 1,01 Ft-ot már fölfelé, 2 forintra kellett kerekíteni, különben hibát jelzett. Továbbá (és ezért közgazdasági érettségin simán buktatnék:) a bérköltségeket, sőt a bérjárulékokat is meg kellett osztani nettó részre és ÁFA-ra, különben hibát jelzett.”

Többen beszámoltak arról, hogy nagy a kapkodás, ahogy közeledik 2013 vége, és így az erre a ciklusra jutó kohéziós pénzek pályáztathatóságának vége.