Átírták a választási eljárási törvényt

Az új választási rendszer fő szabályait ugyan már szabályozták a választójogi törvényben, de a választási eljárási törvény is rejteget még finomságokat. A már az alaptörvénybe is beleírt előzetes regisztrációról már sok szó esett, új elem viszont, hogy a fideszes Vas Imre teljes támogatást kapott módosító javaslatával a választási kampányt a közszolgálati médiára, a nyomtatott sajtóra és a hirdetőoszlopokra korlátoznák – vagyis kitiltanák azokról a felületekről, ahol a politika iránt érdeklődők tájékozódni szoktak.

Az eljárási törvény sorsa nem mentes a kalandoktól. Papcsák Ferenc a részletes vita lezárása után nyújtotta be saját, 212 pontból álló, 65 oldalas módosítását, de ezzel csak utat nyitott a törvény további átírásának.

A módosítók pedig igen lényeges pontokat érintenek. Papcsák javaslatára például nemcsak a választást megelőző kb. fél évben lehet regisztrálni, hanem két választás között a választás napját megelőző 15 napot kivéve bármikor. Papcsák a DeDi egyik fájdalmát orvosolva lehetőséget adott, hogy az amúgy csak személyes vagy online regisztráció mellett kérésre a jegyző is házhoz mehet.

Lázár János eredeti elképzeléséhez képest változhatnak az ajánlási szabályok. Papcsák javaslatára azok is ajánlhatnának, akik nem regisztrálták magukat a választásra. Vas Imre pont erre hivatkozó javaslatára pedig kétszázról ötszázra emelik az induláshoz szükséges ajánlók számát. Egy ajánló amúgy tetszés szerinti jelöltet és jelölőszervezetet támogathat.

Apropó, jelölőszervezet. Alig telt el pár nap Bajnai Gordon egyesületének megalapítása után, Papcsák javaslatára máris kivették a jelölőszervezetek köréből az egyesületeket - azok a jövőben legfeljebb önkormányzati választáson állíthatnak jelöltet.

Vas Imre amúgy Papcsákhoz hasonlóan aktív volt, az ő ötletei alapján szabályozták a választási kampányt. Hirdetni a jövőben csak és kizárólag a közszolgálati médiában, közterületen vagy a nyomtatott sajtóban lehet. Azok az újságok, amelyek a javaslat egészen egyedi felfogást tükröző megfogalmazása szerint „politikai hirdetést kívánnak megjelentetni”, kötelesek a választás kiírását követően leadni hirdetési árjegyzéküket az Állami Számvevőszéknek, és csak ezen a listaáron értékesíthetik felületeiket.

Nem szabad hirdetéseket megjelentetni a kereskedelmi televíziókban, ezek weboldalain és az internetes sajtóban, kampányidőszakon kívül pedig egyáltalán nem jelenhetnének meg politikai hirdetések, csak már elrendelt népszavazással kapcsolatban.

Vas javaslatára mégis lenne kampánycsend a választás napján. A választási bizottság pedig vizsgálhatná a média „kampányban való részvételével kapcsolatos kifogást”. Hogy mi számít „kampányban való részvételnek”, azt nem határozták meg.

A választási rendszer átalakításakor rendre felbukkanó érv, hogy a kampányt olcsóbbá kell tenni, és kerülni kell, hogy a pártok fölöslegesen zaklassák a választópolgárokat.  A javaslat ennek megfelelően korábban azt is korlátozta volna, hogy a pártok kapcsolatba lépjenek a regisztrált választókkal. Most fordítottak a javaslat logikáján, így a regisztrálóknak már nem engedélyezniük, hanem tiltaniuk kell, hogy adataikat a kampányolók felhasználhassák.

Érdekes módon a kétharmados kormánytöbbség a bizottságokban leszavazta Dúró Dóra javaslatát, aki azt szerette volna elérni, hogy a szavazólapon a jelölőszervezetek nevét ne csak egy hússzor negyven milliméteres – fekvő – téglalapban, hanem egy negyvenszer húsz milliméteres – álló – téglalapban is fel lehessen tüntetni. .

Megszavazta az országgyűlés a Matolcsy adócsomagjához benyújtott módosításokat, amelyek részben a már korábban benyújtott törvényszöveget pontosítják, másrészt azóta bejelentett intézkedéseket emelnek be a törvényjavaslatba. A módosító javaslatok rendelkeznek többek közt a csekkadó mértékének megemeléséről, a bankadó benntartásról, a sertéságazatba bevezetendő fordított áfáról, a közműadóról és az iparűzési adó szabályainak változásáról is. Ezen kívül tovább változnak a chipsadóként elhíresült népegészségügyi termékadó szabályai is, az adó több termékre vonatkozna, mértéke viszont csökkenne.

A módosítók változásokat hoznak az Erzsébet-utalvánnyal, a távhőszolgáltatással, és a még életbe sem lépett kisvállalati adózással kapcsolatban is, megváltozik a telek és a gazdasági totálkár meghatározása, nem kellene cégautóadót fizetni a haditechnikai járművek után. Mégsem lenne adómentes a gyümölcsbor, a Bolyai-díj pénzjutalma után azonban nem kellene az államkasszába fizetni. Megússzák az idegenforgalmi adót az egyházi személyek, ha az egyház tulajdonában lévő szállásra mennek hitéleti tevékenységet folytatni. Magáról a csomagról itt olvashat bővebben.

A kereszténydemokrata Stágel Bence és a fideszes Wittner Mária javaslatára olyan személyekről, szervezetekről vagy kifejezésekről, amelyek köthetők a múlt századi önkényuralmi rendszerekhez, a jövőben nem lehetne közterületet, céget vagy sajtóterméket elnevezni. Hogy kik alapozták meg, építették ki vagy tartották fenn ezeket a rendszereket, illetve hogy milyen kifejezés hozható összefüggésbe ezekkel a rendszerekkel, azt nem határozták meg. A cégbíróság kétség esetén a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kérheti.

Kivétel persze van, ha valaki például hordókészítő, vagy éppen Kádárnak hívják, elnevezheti így cégét.

Stágelék a sajtóra is ugyanezt a szabályt írták volna elő, azaz „Kádár” címen legfeljebb hordóipari szaklapot vagy egy kizárólag egy másik Kádárról szóló újságot lehetne kiadni. A kulturális bizottság az előterjesztők által is támogatott javaslatára a sajtóra vonatkozó szabályozást teljes egészében törölhetik.

A fideszes Balla képviselő javaslatára pedig a közterületnév-változás nem minősülne adatváltozásnak, magyarán csak emiatt nem kell igazolványt cserélni.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslata igazi csemege a nagy, bürokratikus állami rendszerek fanatikus rajongóinak. És ki ne volna az! Mindannyiunk örömére Matolcsy javaslatában az integrációs folyamat következő lépéséhez szükséges szabályozás kialakításának érdekében új típusú szervként nevesítik az Nemzeti Adó- ás Vámhivatal középfokú adó- és vámszervét, amely különös újításként egyszerre volna adó- és vámszerv, ezzel is javítva a hatékony és összehangolt működést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban.

A mindennapi munka során kérdések merültek fel, írja az indoklás, ezek közül azokat rendezik, amelyek a törvény módosítását igénylik.

A fideszes Pócs János javaslatára az alig öt hónapos agrárpiaci törvény módosításával legalizálják az állami árkartellezést, amire idén nyáron a dinnyepiacon volt példa. A javaslat szerint nem számítana kartellezésnek, ha a versenyt „gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértékben” korlátozzák, torzítják vagy akadályozzák.

A törvény könnyedén elbukhat az európai versenyjogi szabályozáson, amely az ilyen jellegű kartellezést kizárólag olyan területeken engedélyezi, melyek más tagállamok piacait nem érintik - ilyen pedig aligha van, momentán a dinnye sem ilyen.

Rogán Antal, Babák Mihály, Kapus Krisztián és a kereszténydemokrata Spaller Endre javaslatára aki vesz 250 ezer eurónyi, öt éven túl lejáró magyar államadósságot, letelepedési engedélyt kaphat Magyarországon. Ráadásul akár távollétében is, az engedély beszerzése ügyében jogi képviselője is eljárhat.

A nap első fontosabb törvénye a kritikus infrastruktúra – energiaellátás, vasúti hálózatok, ívóvíz-szolgáltatás, árvízvédelem, kormányzati informatikai rendszerek, a rendvédelmi és honvédelmi létesítmények – védelméről szól. Ez egyrészt alapvető nemzeti érdek, másrészt európai uniós kötelezettség is, A rendszervédelemről korábban kormányrendeletekben intézkedtek, mostantól magasabb szintű jogszabályban rendezik a kérdést.

Orbán Viktor a parlamenti ülésszak első ülésén találta ki a pénzügyi ombudsmant, a képviselők pedig most már a posztot megteremtő törvényjavaslat módosító indítványairól szavazhatnak. A javaslat szerint a pénzügyi biztos nem lehet állami, önkormányzati, társadalmi vagy politikai tisztviselő ésvagy megbízott. Feladatai végrehajtása során független, nem kérhet és nem fogadhat el utasítást a kormánytól. De hogy mit csinálhat, az sajnos nem derül ki a törvénytervezetből.

A kisajátítási törvényt Navracsics igazságügyi miniszter javaslatára módosítják. A javaslat szerint a jövőben az állam környezetvédelmi okokból is elveheti valaki magántulajdonát.  Vagy településrendezési és fejlesztési célból. Hogy miért? Sokszor panaszkodtunk már arra, hogy a kormány és a képviselők alig szokták indokolni törvényjavaslataikat. Bezzeg Navracsics Tibor az alig 19 oldalas törvényjavaslatot 32 oldalban indokolta. A lényeg, hogy a kisajátítás gyorsabb, egyszerűbb, és amennyiben egyáltalán ügyfélbarát lehet valaki tulajdonának elvétele, ügyfélbarátabb lesz.

Tény, hogy az állami tulajdon bővítésének ezen erőszakos formáját maga a törvény is kivételes intézkedésnek tekinti, ezért azonnali, feltétlen és teljes kártalanítást ír elő, és csak akkor engedélyezi, ha a közérdek más módon nem érvényesíthető.

Matolcsy György javaslatával azt szeretné elérni, hogy a nemrégiben kizárólagos állami tulajdonba vett Eximbank és a Magyar Exporthitel-biztosító (Mehib) felpörgesse üzleti aktivitását, ennek érdekében egyszerűsítik a forrásbevonás szabályait. Megteremtik például a lehetőségét az állam kézfizető kezessége melletti forrásszerzésnek is - eddig a bank kizárólag más hitelintézetektől szerezhetett forrásokat tevékenysége finanszírozására.

Az új szabályozás szerint az Eximbank nemcsak a konkrétan exportpiacra termelő, késztermékeket előállító cégeket, hanem ezek hazai beszállítóit is támogathatná. Ugyanígy megteremtenék a lehetőségét, hogy a kizárólagos állami tulajdonú bank magyar vállalatok külföldi befektetéseit is támogassa. Ezeket az ügyleteket az új szabályozás szerint a Mehib biztosíthatja.