Alkotmányellenes a hajléktalanság tiltása

Az Alkotmánybíróság hétfői határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az új szabálysértési törvény azon rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát.

Az AB emellett azokat a rendelkezéseket is megsemmisítette, melyek alapján az önkormányzatok saját rendeletben határozhatták volna meg a pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásokat.

Alkotmányellenes a tulajdon elvonására lehetőséget adó elkobzás lehetősége is.

A parlament tavaly fogadta el a hivatalosan a "közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának ismételt megszegése" névre keresztelt tényállást, amire több fővárosi kerületi fideszes polgármester, például Rogán Antal, Papcsák Ferenc és Németh Szilárd tett javaslatot.

Az első két ügyben Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kérte az Alkotmánybíróság vizsgálatát.

Az AB szerint összeegyeztethetetlen az alaptörvényben szabályzott emberi méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből az utcán él. A hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie, írták a bírák véleményükben.

Az Alkotmánybíróság szerint sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását.

A bírák szerint a törvény szövege ráadásul a jogbiztonságot is sérti, mivel hiányosságai és ellentmondásai olyan súlyos problémákat jelentenek, amelyek jogalkalmazói jogértelmezéssel nem oldhatók fel. Magyarán, törvényi definíció híján megállapíthatatlan, hogy mi minősül életvitelszerű közterületen lakásnak.

Az önkormányzatok rendeletalkotási jogával kapcsolatban a bírák megállapították, hogy a szabálysértési törvény rendkívül széles jogkört biztosít a tiltott magatartások meghatározására, ami azzal együtt, hogy a bírságolás miatt gazdasági érdekeltségük is van az önkormányzatoknak, jelentősen növeli a visszaélés esélyét. Az elkobzásról szóló szabályt pedig azért semmisítették meg, mert a tulajdonhoz való jog alapvető jog, amit önkormányzati rendeletben nem, legfeljebb törvényben lehet korlátozni.

Az AB határozatához négy, az Orbán-kormány idején kinevezett alkotmánybíró, Balsai István volt fideszes parlamenti képviselő, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária fűzött különvéleményt.

Dienes-Oehm szerint a hajléktalanok nemcsak a közterületek rendeltetésszerű használatát, hanem az emberi életet is veszélyeztetik. Különvéleményéhez Pokol Béla is csatlakozott. Szívós szerint abból, hogy valaki életvitelszerűen közterületen él, alapvetően téves és helytelen azt a következtetést levonni, hogy hajléktalan. Balsai ehhez a különvéleményhez csatlakozott.

Szociális eszközökkel kell rendezni a kérdést

A Város Mindenkié csoport üdvözölte az Alkotmánybíróság határozatát.  Alkotmánybíróság döntés, amelyet, a jogállam győzelemének tartanak. Mint közleményükben kiemelték, fontosnak tartják, hogy az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy nem hatósági erőszakkal, hanem megfelelő színvonalú szociális ellátással kell biztosítani, hogy senki ne éljen az utcán.

„Felszólítjuk a hajléktalan emberek hatósági üldözésének szószólóit – így különösen Kocsis Mátét, Pintér Sándort, Soltész Miklóst és Tarlós Istvánt – hogy figyelmesen olvassák el az Alkotmánybíróság döntését, és kérjenek elnézést a hajléktalan emberektől és általában minden jogtisztelő állampolgártól” – írják.

Kitérnek arra is, hogy a kormány és a kormánypárti parlamenti képviselők haladéktalanul rendelkezzenek egy olyan lakáspolitikai reform bevezetéséről, amely minden állampolgár számára biztosítja az emberhez méltó lakhatás lehetőségét: foglalják törvénybe a kikényszeríthető lakhatáshoz való jogot, radikálisan emeljék a lakásfenntartási támogatást, és intézkedjenek egy kiterjedt szociális bérlakás-hálózat kialakításáról.

A Társaság a Szabadjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint az Alkotmánybíróságról szóló törvényből az következik, hogy az Ab akkor járt volna el helyesen, ha elrendeli a már befejezett szabálysértési eljárások felülvizsgálatát. Így lehetőség lett volna arra, hogy perújítás keretében orvosolják az alapjogsérelmet. Azonban erről a határozat explicit módon nem rendelkezik, perújításnak nincs helye. A TASZ emiatt úgy látja, hogy a jogorvoslat egyetlen lehetséges fóruma a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága.

Mégis lehet koldulni Szekszárdon

A tiltott, közösségellenes magatartásról (egyebek mellett a koldulásról) szóló rendelet bár csütörtökön hatályba lép, az Alkotmánybíróság döntése nyomán nem alkalmazzák Szekszárdon – közölte Amreinné Gál Klaudia, a város jegyzője. Az októberben elfogadott rendeletről várhatóan decemberben tárgyal ismét a megyeszékhely közgyűlése.

A rendelet a 18 közösségellenes magatartás közé sorolja az úgynevezett néma koldulást, amelyet a belváros jelentős részén megtilt. A rendelet ellen vétőket 150 ezer forintos pénzbírsággal sújthatja a város jegyzője. A pénzbírság kiszabásánál az érintettek vagyoni helyzetét is figyelembe veszik.
Az új szabályokat előkészítő bizottság azzal indokolta a néma koldulás tilalmát, hogy a kéregetők több esetben zaklatva koldultak Szekszárdon.