Olga, Liliána
19 °C
30 °C

Alkotmányellenes a hajléktalanság tiltása

2012.11.13. 13:08 Módosítva: 2012-11-13 14:26:01

Az Alkotmánybíróság hétfői határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az új szabálysértési törvény azon rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát.

Az AB emellett azokat a rendelkezéseket is megsemmisítette, melyek alapján az önkormányzatok saját rendeletben határozhatták volna meg a pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásokat.

Alkotmányellenes a tulajdon elvonására lehetőséget adó elkobzás lehetősége is.

A parlament tavaly fogadta el a hivatalosan a "közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának ismételt megszegése" névre keresztelt tényállást, amire több fővárosi kerületi fideszes polgármester, például Rogán Antal, Papcsák Ferenc és Németh Szilárd tett javaslatot.

A nyolckerben nem büntettek

A Józsefvárosban egyetlen hajléktalant sem büntettek meg. A hajléktalanokkal leginkább keménykedő kerület tájékoztatása szerint a kitiltás ellenére sem voltak bírságolt a közterület felügyelet. A VIII. kerület sajtóirodája szerint az elmúlt egy évben „maximum annyi történt, hogy az utcán fekvő hajléktalanok a közterületesektől tudták meg, hogy hol találnak segítséget, és emberhez méltó elhelyezést”.

Az első két ügyben Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kérte az Alkotmánybíróság vizsgálatát.

Az AB szerint összeegyeztethetetlen az alaptörvényben szabályzott emberi méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből az utcán él. A hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie, írták a bírák véleményükben.

Az Alkotmánybíróság szerint sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását.

A bírák szerint a törvény szövege ráadásul a jogbiztonságot is sérti, mivel hiányosságai és ellentmondásai olyan súlyos problémákat jelentenek, amelyek jogalkalmazói jogértelmezéssel nem oldhatók fel. Magyarán, törvényi definíció híján megállapíthatatlan, hogy mi minősül életvitelszerű közterületen lakásnak.

D  AS20091113002
Fotó: Kovács Tamás

Az önkormányzatok rendeletalkotási jogával kapcsolatban a bírák megállapították, hogy a szabálysértési törvény rendkívül széles jogkört biztosít a tiltott magatartások meghatározására, ami azzal együtt, hogy a bírságolás miatt gazdasági érdekeltségük is van az önkormányzatoknak, jelentősen növeli a visszaélés esélyét. Az elkobzásról szóló szabályt pedig azért semmisítették meg, mert a tulajdonhoz való jog alapvető jog, amit önkormányzati rendeletben nem, legfeljebb törvényben lehet korlátozni.

Az AB határozatához négy, az Orbán-kormány idején kinevezett alkotmánybíró, Balsai István volt fideszes parlamenti képviselő, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária fűzött különvéleményt.

Dienes-Oehm szerint a hajléktalanok nemcsak a közterületek rendeltetésszerű használatát, hanem az emberi életet is veszélyeztetik. Különvéleményéhez Pokol Béla is csatlakozott. Szívós szerint abból, hogy valaki életvitelszerűen közterületen él, alapvetően téves és helytelen azt a következtetést levonni, hogy hajléktalan. Balsai ehhez a különvéleményhez csatlakozott.

Helyszíni bírság ötezertől ötvenezerig

A hajléktalan emberek méltóságáért a lakhatáshoz való jogért küzdő A Város Mindenkié csoport az utcajogaszblogban a következő segítséget adta a büntetéssel fenyegetett vagy megbüntetett hajléktalanoknak:

Milyen büntetés szabható ki?

Ha a rendőr vagy közterület-felügyelő rajta kap, akkor eljárást indít:

1. Feljelentést tesz, majd a hatóság lefolytatja a szabálysértési eljárást. Ennek az eredménye ugyanaz, mint ha nem írod alá a helyszíni bírságot (lásd 2. pont)

2. Helyszíni bírságot szabhat ki, melynek összege 5 ezertől 50 ezer forintig terjedhet. A pontos összeg mindig mérlegelés tárgya, amelynek igazodnia kell a cselekmény súlyához és figyelembe kell venni személyes körülményeidet is. Ezért mindenképpen mondd el, hogy milyen körülmények között élsz (mennyi a jövedelmed, eltartasz-e valakit). A bírság összege hat hónapon belüli ismételt elkövetés esetén már 70 ezer forint is lehet! 

Ha elismered az elkövetést és aláírod a helyszínen papírt, akkor ezzel lemondasz a fellebbezés jogáról, ezután nincsen semmilyen jogorvoslati lehetőséged.

Ha nem ismered el a szabálysértést és elindul az eljárás, akkor kaphatsz figyelmeztetést, de akár pénzbírságot is, amelynek összege 5 ezer forinttól 150 ezer forintig terjedhet.

Az új törvény szerint minden szabálysértésnél nyomatékosan kell értékelni a visszaesést: a féléven belül háromszor történő „elkövetéskor” – vagyis, ha harmadszor büntetnek meg azért, mert közterületen élsz vagy tárolod a cuccaidat – már lehet elzárást, azaz börtönbüntetést kiszabni.

Átváltoztatás

Az új törvény szerint a pénzbírságot és a helyszíni bírságot is át lehet változtatni közérdekű munkára. Ennek során 5 ezer forint bírságot hat óra közérdekű munkával lehet megváltani. Ha a bírság kifizetése helyett közérdekű munkán szeretnél részt venni, a bírság befizetésére rendelkezésre álló határidőt követő három munkanapon belül (de lehet előbb is), be kell jelentkezned az elkövetés helye szerinti munkaügyi központnál. Ha viszont nem kéred a közérdekű munkát, de a bírságot sem fizeted meg, a hatóság elzárást köteles elrendelni, ahol egy napnyi elzárás 5000 Ft bírságnak felel meg.

Szociális eszközökkel kell rendezni a kérdést

A Város Mindenkié csoport üdvözölte az Alkotmánybíróság határozatát.  Alkotmánybíróság döntés, amelyet, a jogállam győzelemének tartanak. Mint közleményükben kiemelték, fontosnak tartják, hogy az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy nem hatósági erőszakkal, hanem megfelelő színvonalú szociális ellátással kell biztosítani, hogy senki ne éljen az utcán.

„Felszólítjuk a hajléktalan emberek hatósági üldözésének szószólóit – így különösen Kocsis Mátét, Pintér Sándort, Soltész Miklóst és Tarlós Istvánt – hogy figyelmesen olvassák el az Alkotmánybíróság döntését, és kérjenek elnézést a hajléktalan emberektől és általában minden jogtisztelő állampolgártól” – írják.

Kitérnek arra is, hogy a kormány és a kormánypárti parlamenti képviselők haladéktalanul rendelkezzenek egy olyan lakáspolitikai reform bevezetéséről, amely minden állampolgár számára biztosítja az emberhez méltó lakhatás lehetőségét: foglalják törvénybe a kikényszeríthető lakhatáshoz való jogot, radikálisan emeljék a lakásfenntartási támogatást, és intézkedjenek egy kiterjedt szociális bérlakás-hálózat kialakításáról.

A Társaság a Szabadjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint az Alkotmánybíróságról szóló törvényből az következik, hogy az Ab akkor járt volna el helyesen, ha elrendeli a már befejezett szabálysértési eljárások felülvizsgálatát. Így lehetőség lett volna arra, hogy perújítás keretében orvosolják az alapjogsérelmet. Azonban erről a határozat explicit módon nem rendelkezik, perújításnak nincs helye. A TASZ emiatt úgy látja, hogy a jogorvoslat egyetlen lehetséges fóruma a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága.

Mégis lehet koldulni Szekszárdon

A tiltott, közösségellenes magatartásról (egyebek mellett a koldulásról) szóló rendelet bár csütörtökön hatályba lép, az Alkotmánybíróság döntése nyomán nem alkalmazzák Szekszárdon – közölte Amreinné Gál Klaudia, a város jegyzője. Az októberben elfogadott rendeletről várhatóan decemberben tárgyal ismét a megyeszékhely közgyűlése.

A rendelet a 18 közösségellenes magatartás közé sorolja az úgynevezett néma koldulást, amelyet a belváros jelentős részén megtilt. A rendelet ellen vétőket 150 ezer forintos pénzbírsággal sújthatja a város jegyzője. A pénzbírság kiszabásánál az érintettek vagyoni helyzetét is figyelembe veszik.
Az új szabályokat előkészítő bizottság azzal indokolta a néma koldulás tilalmát, hogy a kéregetők több esetben zaklatva koldultak Szekszárdon.