Szerbia szembenéz a titói megtorlásokkal

Fotó: Kovács Attila

Áder János történelminek nevezte a megállapodást, tekintettel arra, hogy a két ország történelmében ez egy nyitott kérdés, amit le kell zárni. Úgy vélte: ha a két eseményre sor kerül,  azzal régi vágya teljesül a Szerbiában élő szerbeknek és magyaroknak, lezárható lesz a történelemnek ez a fejezete, és a történészekre maradna annak a tisztázása, hogy mi történt azokban az időkben.

Az 1942-es újvidéki razziák során, az úgynevezett hideg napok idején horthysta csendőrök több mint háromezer szerbet és zsidót végeztek ki, és két évre rá a titói hatalom megtorlásai során egyes becslések szerint tízszer ennyi magyar halt meg a Délvidéken.

„Fejet hajtunk mindenki előtt, elítéljük a népünkből azokat, akik bűntényeket követtek el, a gyerekeink számára pedig megnyitjuk a lehetőséget, hogy új életet éljenek" – hangoztatta Tomislav Nikolic, hangsúlyozva, hogy a politikai vezetőknek a nyitott kérdéseket rendezniük kell, mert ezzel tartoznak saját népüknek.

Áder János szerint a szerb-magyar kétoldalú viszonyra az erősödő gazdasági és javuló kulturális kapcsolatok jellemzőek, illetve a reménybeli integrációs együttműködés. A két ország közötti árucsere-forgalom mára elérte a válság előtti szintet, és vannak további lehetőségek a gazdasági kapcsolatok fejlődésében. A kulturális kapcsolatok élénkülését mi sem bizonyítja jobban, mint a rövidesen Belgrádban megnyíló magyar kulturális központ, a Magyar Ház.

A megbeszélésen Áder János közölte, hogy Magyarország eddig is támogatta és ezentúl is támogatni fogja Szerbia csatlakozását az Európai Unióhoz, és kész megosztani integrációs tapasztalatát.

A szerb elnök hangsúlyozta, országa a májusi választások után úgy határozott, hogy nyitott lesz a barátaihoz, előveszi és megoldja a szőnyeg alá söpört problémákat. Felhívta a figyelmét arra, hogy a Magyarországon élő szerbek és a Szerbiában élő magyarok csodás kapcsolatot jelentenek a két ország között.

„Kötelesek vagyunk, hogy a lehető legjobb életfeltételeket biztosítsuk számukra, bevonjunk őket demokratikus folyamatokba, és biztosítsuk számukra a kollektív emberi és kisebbségi jogokat” – mondta Nikolic. Ismételten leszögezte, hogy Szerbia sosem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, viszont nem róhatja fel a  baráti országok vezetőinek, hogy úgy vezessék saját országukat, ahogyan szerintük a legjobb a népüknek.

Tomislav Nikolić közölte, hogy a budapesti megbeszélésen szó volt az úgynevezett temerini fiúkról is, akiket súlyos börtönbüntetésre ítéltek egy szerb férfi kegyetlen bántalmazása miatt. Az elítéltek amnesztiával kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva annyit mondott, hogy hamarosan tájékoztatják a nyilvánosságot a részletekről.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!