Torgyán József 80 éves lett
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Késekkel és fémcsövekkel dobálta egymást két társaság Budapesten - A nyíregyházi rendőrök buktatták le az országszerte kocsikat feltörő szerelmespárt
- Sürgős ráncfelvarrásra szorul Magyarországon a gondnokság intézménye
- Súlyos baleset történt Vácnál, a forgalmat megállították
- Videón a TEK akciója: maszkos, fegyveres rablókon ütöttek rajta
A lovas turizmus Magyarország lehetőségeinek egyike. Hallottam már olyan véleményt is, hogy nekünk a ló olyan lehetne, mint Svájcnak a hó. (Torgyán József)
Amikor 2000-ben a Független Kisgazdapárt nagygyűlésén a párt elnökét, Torgyán Józsefet jelölték köztársasági elnöknek, a pártelnök azzal hárította el a felkérést, hogy „ma még sziklaszilárdan kell állnia a magyar politikai élet bolsevista restaurációtól átnedvesedett gátrendszerén”. Így sajnos nem lett belőle államfő, de a neve – megszámlálhatatlan mennyiségű aranyköpésének köszönhetően – valószínűleg mégis túl fogja élni egy-két államfőét. (Torgyánnak a Fidesz ígérte meg az elnöki széket, na jó, a jelölés jogát még a 98-as koalíciókötésnél, két éves kormányzás után már sikerült annyira kézben tartani a kisgazdavezért, hogy ő a Fidesz által felkért Mádl Ferencet "ajánlotta önként" a posztra.)
Torgyán József-gyorstalpaló kezdőknek
Az persze lehetetlen, hogy annak, aki már a '90-es években is felnőtt volt, ne ugorjon be egyből legalább öt karakteres Torgyán-szösszenet, de a fiatalok kedvéért talán érdemes röviden felvázolni Torgyán útját.
A rendszerváltás előtt
1932. november 16-án született Mátészalkán egy tisztviselő és egy óvónő fiaként. Anyai ágon beregsziklási görög katolikus papi családból, apai ágon szatmári parasztcsaládból származik. Budapesten tanult zenei gimnáziumban, és Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű főtanszakát is elvégezte.
Az ELTE-n jogot tanult, majd 1958-ban belépett az ügyvédi kamarába. A Külügyi Akadémián tanulhatott volna tovább, ha belép a pártba, de ezt visszautasította, így segédmunkásként kellett elhelyezkednie egy budapesti hajógyárban. Részt vett az 56-os forradalomban, ezért 1958-ban kizárták a kamarából, így az Acélöntő- és Csőgyárban lett segédmunkás, amíg decemberben vissza nem vették. 1959. januárjától 1990. júliusáig az újpesti 41. sz. Ügyvédi Munkaközösség tagjaként tevékenykedett.
1959-ben feleségül vette Cseh Máriát, a Pécsi Nemzeti Színház operettprimadonnáját. Egy gyerekük született, Attila, aki szintén ügyvéd, és aki ellen az ún. kazettaügyben nyomozás indult, majd bizonyíték hiányában megszűnt.
Az FKGP-korszak
Ügyvédi praxisát feladva 1990-ben lett a Független Kisgazdapárt parlamenti képviselője. Frakcióvezető lett, de az Antall-kormányt folyamatosan támadta – teljes földreprivatizációt, átfogó kárpotlást követelt, amire a kormány nem volt hajlandó. Emiatt leváltották frakcióvezetői posztjáról, ő pedig ki akart lépni a koalícióból. Ezután azzal támadták, hogy ügynök volt 1956 után, de az átvilágítás felmentette a gyanú aló. 1991. április 27-én az FKGP nagyválasztmányán a gyűlést Nagy Ferenc József pártelnök berekesztette, de Torgyán és a hívei ott maradtak, módosították a párt alkotmányát, és társelnöknek választották Torgyánt. Június 29-én a párt rendkívüli nagyválasztmánya leváltotta Nagy Ferenc Józsefet, és Torgyánt választotta pártelnöknek. A régi kisgazda vezetők többsége elhatárolódott Torgyántól, és kölcsönösen feljelentették egymást. 1992-től 1993-ig az Antikommunista Világliga (ma Világliga a Szabadságért és Demokráciáért) elnöke volt.
1992. február 29-én megelégelve az Antall-kormány teljesítményét, az FKGP kilépett a kormánykoalícióból, így onnantól Torgyán 1998-ig ellenzékben politizált. 1996-ig erősödött a párt, részben a szétforgácsolt jobboldali ellenzéknek köszönhetően az akkor éppen puccsmentes időszakát élő kisgazdák vezették a közvéleménykutatásokat. De Torgyán a párt egyik nagyobb tüntetésén elmondott liberálbolsevista férgeket emlegető beszéde után elszálltak a győzelmi remények.
A 98-as választások előtt már szó sem volt győzelmi esélyekről, de az MSZP-SZDSZ kormány pártjai bukták parlamenti többségüket. A kisgazdapárt a '98-as választás után a Fidesszel és az MDF.fel lépett kormányra, Torgyán pedig földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter lett. Rengeteg botrány övezte ebben az időben a személyét és a pártját, de továbbra is harcias maradt: Járai Zsigmond pénzügyminisztert azzal fenyegette, hogy ha nem ad pénzt az agrárfejlesztési terveire, akkor búzát fognak önteni a parasztok a Pénzügyminisztérium elé.
Túl a csúcson
A ciklus második felében a Fidesz lényegében kicsinálta a kisgazdákat: egyrészt hagyták Torgyánt botrányos ügyekbe folyni, amíg teljesen be nem dőlt a népszerűsége, nem piszkálták sem őt, sem embereit, majd még rásegített a folyamatra néhány jól időzített büntetőeljárás. Ezután a Fidesz aktívan segítette a kisgazda párt és a frakció előbb két-, majd háromfelé szakadását. A népszerűsége mélypontján levő Torgyán és biztos parlamenti kiesővé vált pártjából mindenki vagy menekülni akart, vagy mielőbb elfoglalni a székházat és állami támogatást is jelentő történelmi kisgazda nevet. Puccsokkal, egymás perelgetése és feljelentése mellett volt olyan országos gyűlés, amin az egymást a pártból kölcsönösen kizáró felek komoly biztonsági erőket sorakoztattak fel egymással szemben.
Torgyán közben 2001-ben lemondott a minisztérium és az FTC éléről is, és egy évvel később a választásokon az FKGP már az 1 százalékot sem érte el. Torgyánt pedig leváltották és kizárták, így már csak a Belgrád rakparti FKGP-székház Szeremlei Huba vállalkozónak történő eladása körül kirobbant botrány miatt figyeltek fel rá. 2006-ban még indult a választásokon új pártjával, a Megújuló Magyarországért Mozgalommal, majd 2010-ben a Torgyán–Kisgazda–Koalícióval, de nem érte el a célját. Nyugdíjas éveit tévéshow-kban való szerepléssel (2008-ban például Molnár F. Árpádnál járt, tavaly pedig egy traktorszépségversenyen zsűrizett) és könyvírással tölti.
Az FKGP egykori elnöke vidékfejlesztési miniszterként, az FTC elnökeként, sztárügyvédként és íróként is feladta a leckét, nem is csoda, hogy talán a mai napig ő maradt a legfotogénebb és a legtöbbet parodizált politikus. Már visszavonult, néha bejelenti a visszatérését, de aztán mégsem jön. A 80 éves Torgyán József tündökléseit és bukásait természetesen lehetetlen lenne mind felidézni, viszont a legemlékezetesebb mutatványait megpróbáltuk összegyűjteni. Szavazzon: mi volt az az előadás vagy félmondat, ami Torgyán József nevét halhatatlanná fogja tenni?
A patak vér
A számára fontos témákra gyakran radikális szavakkal igyekezett felhívni a figyelmet. A parlament egy nyíregyházi asszonyt idézve azt mondta, hogy „patak vér fog folyni”, ha a volt földbirtokos paraszti lakosság fellázad a földprivatizáció miatt.
A pacalmérgezés
Torgyán József 2001. március 24-én Vasszécsenyben az FKGP nagygyűlésén beszéde után rosszul lett, és – ahogy később megfogalmazta – összecsuklott, mint a tangóharmonika. Torgyánhoz, aki az előző nap dél körül Szabolcs megyéből hazafelé egy vendéglőben pacalpörköltet, majd otthon éjjel gombapaprikást evett, aznap kétszer is mentőt kellett hívni. Az orvos akut gyomorpanaszokat, gyomorrontást diagnosztizált, ezért Torgyánt a budapesti Kútvölgyi kórházba szállították. Ő erre azt hitte, hogy a Horthy Miklós Kórházban fekszik. Torgyánt Horn Gyula is meglátogatta, aki a gesztust „természetes emberi dolognak” nevezte, és Orbán is elment a kórházba, de Torgyán átaludta a látogatást.
A puccsisták kizárása
1992-ben, miután Torgyán József közölte, hogy az FKGP kilép a kormánykoalícióból, és 12 képviselővel átment az ellenzékbe, június 11-én a párt koalíciópárti főtitkára Torgyánt kizárta a pártból, és bezárta a dolgozószobájába. A történtek miatt zászlórudakkal felszerelkezett párttagok érkeztek a székházba, hogy a „puccsistákat” eltávolítsák az épületből, és a koalíciópártiakat nem engedték be. A bíróságra vitték az ügyet, hogy végül is ki tagja a kisgazdapártnak, és a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálva a Fővárosi Bíróság döntését Torgyánéknak adott igazat.
A székházba még többször is be akartak hatolni: 1992. július 23-án két kisgazda vezető és egy közjegyző próbálta meg sikertelenül birtokba venni a székházat. 2002. július 12-én egy párttagokból álló csoport hatolt be, őket a biztonsági emberek távolították el rendőri segítséggel. Három hónappal később a Réti Miklós elnök vezette kisgazdák feszítővassal hatoltak be az épületbe. 2004-én újra behatolt néhány kisgazda, hogy a vagyon elkótyavetyélését akarják megakadályozza,és bezárta a portást a fülkéjébe, az este érkező két biztonsági őrt pedig kitoloncolták.
A harag napja
Bár Torgyán később pontosított, és a lehetőség napjának nevezte el az Antall-kormány elleni demonstrációt, a végül érdektelenségbe fulladó 1992-es tüntetés mégis a harag napjaként vonult be a történelembe. A koalícióból már kilépett Torgyán azért szervezte a Hősök teréről a Kossuth térig tartó vonulást, mert a kisgazdapárt ezzel a tömegdemonstrációval akart véget vetni az érzéketlenné vált kormánypárt nemzetrontó politikájának. Bár a bal- és a jobboldal is támadta, a tüntetés megerősítette Torgyán helyzetét a párton belül.
A féregirtó beszéd
A harag napja utáni legnagyobb kisgazda tüntetés az 1996-os „kormánybúcsúztató” volt. Valószínűleg soha sem fog kiderülni, hogy mi volt Torgyán terve, talán a MIÉP szavazóit akarta elszívni, vagy simán csak speedet tettek a borába, mindenesetre az akkor a közvéleménykutatások szerint legerősebb párt elnöke kiállt a hatalmas tömeg elé, és álliberális, undorító férgek irtásáról kezdett beszélni.
Nagyot is zuhant a párt népszerűsége: 1998-ban csak a harmadik helyen, 13 százalékkal jutott be a parlamentbe, pedig a beszéd előtt a közvélemény-kutatók szerint 28 százalék szavazott volna biztosan az FKGP-re. Torgyán viszont tanult az esetből, soha többé nem használt ilyen erős kifejezéseket.
A Nagy Szerszám
Nem sokkal azután, hogy első fokon kizárták a pártból, a volt fővárosi elnök, Liebmann Katalin könyvet írt Torgyán Józsefről és környezetéről „Nagy Szerszám – kis politikai pornográfia” címmel. Torgyán egyik kedvenc, többször elmondott bölcsessége volt, hogy: „Ügyvédet perrel, szépasszonyt kemény szerszámmal fenyegetni nem lehet.” Liebmann az előszóban azt írta, hogy: „A szerszám e hasonlatban pártprogrammá nemesedett, hiszen a kisgazda társadalom gondolkodásában alapvetően az a kérdés áll, hogy az elnökkel, vagy nélküle.” Szerinte az FKGP „mindinkább fallikus párt” képzetét keltette. Ha Torgyán nem beszél annyit a nagy szerszámról, akkor biztosan szegényebb lenne egy művel a világirodalom.
Liebmann később polgári pert nyert Torgyán ellen, mert egy Ferihegyen tartott sajtótájékoztatón olyan szavakat használt vele kapcsolatban, mint „széltyúk”, „ejtőernyős” és „bűnöző”. A pártelnök ugyanekkor mondta egyébként, hogy azért nem foglalkozik Lányi Zsolt esetleges elnöki szerepvállalásával, mert „a sas nem vadászik legyekre”.
Villaépítés sztárügyvédi fizetésből
A Torgyán család 1998-ban villák építésébe kezdett, és a megvásárolt ingatlanok értéke közel 400 millió forint volt. Torgyán József abban az évben a vagyonnyilatkozatában egy budapesti ingatlan, egy üdülő és egy Lada Samara tulajdonosának vallotta magát, nagyobb mennyiségű készpénzt nem jelentett be. A miniszter azt mondta, hogy az MSZP és az SZDSZ áll a támadás mögött, a vagyonát pedig 35 éves sztárügyvédi pályafutása alatt szerezte, és a vagyonbevallásában ezt csak azért nem említette, mert félt a rablótámadásoktól. Viszont, mivel a rendszerváltás előtt képtelenség lett volna ügyvédként ennyi pénzt keresni, a Torgyán házaspárnak a rendszerváltás után havi 2 millió forintot kellett volna félreraknia, hogy elég pénze legyen az építkezésre.
A Fradi-elnökség
Amikor Torgyán József miniszterként került a klub élére, állami pénzzel segített a Fradin, de a csapat újabb bajnoki címét már nem a Ferencváros elnökeként érhette meg. Erről és az ehhez kapcsolódó korrupciós ügyről itt olvashat.
A repülős dinasztia
A kisgazdapárt koalíciós szerepét az első Orbán-kormány idején már 1998 őszétől botrányok kísérték. Az első komoly botrány éppen Torgyán József rokonaihoz kapcsolódott: Torgyán fiának felesége és annak az anyja úgy jutottak tisztségekhez, hogy nem állt mögöttük komoly szakmai múlt. Hingyi Beatrix a MALÉV-nál lett az igazgatótanács tagja, Hingyi Lászlóné pedig a Szerencsejáték Rt. felügyelőbizottságában volt benne. Torgyán a menye kinevezésével kapcsolatban azt mondta, hogy: „Mi egy repülős dinasztia vagyunk. A vejem a kanadai Air France igazgatója.” November 30-án mindkét nő lemondott.
A mezőgazdasági kapcsolatok fejlesztése
Torgyán egyik legemlékezetesebb alakítása volt talán, amikor Chilében egy fogadáson arról beszélt, hogy mivel Magyarországon akkor terem a cseresznye, amikor ott nem, ezért repülőgépekkel kellene azt innen exportálni. Nem ez volt az első nevetséges ötlete: Albániának például a csepegtető öntözést, Indiának takarmánytárolási módszereket, Japánnak meg dinnyét és magyar borokat ígért.
Marokkóban azzal állt elő, hogy azon keresztül fogja a magyar búzát vinni Afrikába, Kínában pedig a magyar gyümölcsszeszfőzési technológiát próbálta népszerűsíteni. Olyanokat is mondott, hogy megállapodott a thaiföldi király titkos tanácsadójával, hogy paprikát, zöldséget és dísznövényeket vesznek majd tőlünk, mi pedig libafarmot létesítünk Thaiföldön, ráadásul beszállunk az ottani krokodilbőr-feldolgozásba is.
Most pedig 80 éves lett a nagy nevettető. És ez is valami.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
