Giró-Szász: Nem tiszteljük a szuverenitást korlátozó uniós felvetéseket

A kormányszóvivő okafogyottnak tartja az Európai Bizottság telekommunikációs és kiskereskedelmi különadókkal kapcsolatos, Magyarországhoz intézett felhívását, mert a magyar kormány már az értesítés előtt döntött a terhek 2013. január 1-jei kivezetéséről. Giró-Szász András kormányszóvivő az M1 Az Este című műsorában ugyanakkor a kafetéria-rendszer miatti bizottsági felszólításról azt mondta: Magyarország nem tart tiszteletben olyan uniós felvetéseket, amelyek a magyar szuverenitást korlátozzák.

Az Európai Bizottság szerdán tudatta, hogy úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a telekommunikációs és a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadók, valamint a kafetéria-utalványok piacának korlátozása miatt. Az adók ügyében a bizottság két hónapot, a kafetéria-szolgáltatások területén pedig négy hetet ad Magyarországnak, hogy változtasson a szabályozáson. A határidők lejártával a kötelezettségszegési eljárások a következő, harmadik szakaszba léphetnek azzal, hogy a szerződések betartásán őrködni hivatott bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

Giró-Szász András kormányszóvivő úgy fogalmazott: "Minden ilyen típusú dolog sajnos azon embereknek a véleményét erősíti, akik azt mondják, hogy az Európai Unió mindig le van maradva egy kicsit és talán éppen ezért is van ekkora gondban".

Szerinte ugyanis olyan felhívást intézett az Európai Bizottság Magyarországhoz, ami lényegében okafogyott, hiszen a kiskereskedelemmel és a telekommunikációval kapcsolatos különadót a magyar kormány már a bizottság értesítése előtt egy héttel megszüntette 2013. január 1-jével.

Hangsúlyozta: ettől az időponttól Magyarországon a különadókat kivezetik és egy átlátható, állandó, hosszú távon fenntartható struktúrára áll be az adórendszer. A kormányszóvivő igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a napokban megszavazott közműadó állandó adó lesz-e.

A kafeteria rendszerrel kapcsolatban ugyanakkor kijelentette: "Magyarország tiszteletben tart minden olyan uniós felvetést, amely az európai uniós jogkörnyezetből fakad, de semmi olyat nem, amely a magyar szuverenitást korlátozná". Hangsúlyozta: amikor a kormány bevezette az Erzsébet-utalványt és az arra épülő programokat, akkor világossá tette, hogy ez nem egy versenykorlátozó lépés, ugyanakkor szociális célokat is szolgál.