Megkezdődött a Makovecz-akadémia térhódítása

Lapunk korábban közölt értesüléseit alátámasztó sajtóközleményben tette nyilvánvalóvá az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy a magyar kultúrát irányító szervezetté tenné a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA).

Az MMA elnökének beleszólása lesz a kulturális pénzosztó rendszerek átalakításába. Fekete György bevonásával tekintenék át a kulturális mecenatúra rendszer működését a Nemzeti Kulturális Alap, a Nemzeti Filmalap, a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap kulturális valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap filmes pályázati forrásait.

„Az NKA működését és forrásainak felhasználását ez nem érinti, az NKA továbbra is a jelenlegi formájában végzi értékes munkáját.” – közli a minisztérium.

Megkapják a Műcsarnokot

„A kormány határozata értelmében a Műcsarnok, mint ingatlan a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába kerül 2013. január 1-jétől. Az azt jelenleg működtető Műcsarnok Nonprofit Kft. tulajdonosi jogait viszont a jövőben is a Magyar Állam gyakorolja. Ugyanakkor a Műcsarnok Nonprofit Kft. tulajdonosi joggyakorlója vállalja, hogy 2013-ban a feladatellátás művészeti és tartalmi kérdéseiben egyetértési jogot biztosít a Magyar Művészeti Akadémiának.” – szögezi le a sajtóközlemény, hogy a kormány az MMA-ra bízná a kortárs képzőművészet vezető intézményét.

Az intézmény átadása a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) erősen konzervatív elvei miatt keltett riadalmat. Az Akadémia vezetője, a nyolcvanéves Fekete György a közelmúltban mártámadást intézett a Műcsarnok ellen. Felháborítónak tartotta a Mi a magyar? című tárlatukat, és mivel szavai szerint „a kiállítás egésze a nemzeti blaszfémia kategóriájába sorolható”, elnökségi ülést is összehívott.

Fekete, aki szakmájára nézve belsőépítész, már korábban kinézte a Műcsarnokot. Kiállítást szervezett volna oda az MMA alapítójáról, Makovecz Imréről. Információink szerint az ötlettel tárt kapukat döngetett, mert Gulyás Gábor igazgató is tervezett hasonlót. Az együttműködés azonban elmaradt, mert Fekete György heroizáló megközelítésével szemben Gulyás nemzetközi, kritikai kontextusban mutatta volna be az organikus építészt.

Az ügyben kerestük Gulyás Gábor igazgatót, aki meglepetésének adott hangot, és későbbre ígért választ.

Művészeti díjakról döntenek

Az MMA-nak ezek mellett szava lesz a legjelentősebb művészeti díjakban is. Így a kormány döntött arról is, hogy az MMA számára közreműködési lehetőséget biztosít a Kossuth-díjra és a Széchenyi-díjra javaslatot tevő bizottság munkájában, egyetértési jogot ad az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnökének és a szakbizottságok elnökei kinevezésében. Az emberi erőforrások minisztere és a MMA közötti együttműködés megerősítése érdekében pedig a köztestület képviselője a jövőben részt vehet a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács ülésein.

Döntés született a Nemzet Művésze díj megalapításáról is, amely felváltja a Nemzet Színésze, a Magyar Mozgókép Mestere és a Magyar Állami Operaház Mesterművésze elismeréseket. Az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosításoknak 2012. végéig kell megszületniük.

Az ülésen elfogadott határozat értelmében a köztestület rendes tagjainak száma 50 fővel 250-re emelkedik, akik művészi tevékenységük elismeréseképpen életjáradékban részesülnek. Összege a jövő évtől bruttó százötvenezer forint, míg a levelező tagok juttatása ennek kétharmada. A kormány támogatja, hogy az MMA tagjait megillető juttatás az évtized végéig elérje a Magyar Tudományos Akadémia által a Magyarországon élő, hazai akadémikusok részére folyósított havi tiszteletdíj összegét.

A fentiekről kormány-előterjesztés született, amely hamarosan a parlament elé kerül.

A hivatalos akadémia nem politizál

Az MMA térnyerésének hírével megkerestük a Magyar Tudományos Akadémia alá tartozó hivatalos szervezetet. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia a Fidesz hatalomra kerüléséig volt felelős a hazai művészeti élet reprezentálásáért.

Kíváncsaiak voltunk, hogy az MMA helyzetbe hozása mennyiben érinti a továbbra is működő szervezetet. „A két akadémia között nincs intézményi együttműködés. – szögezte le a szervezet ügyvezető titkára, Ferch Magda. - A Széchenyi Akadémia, az európai művészeti akadémiákhoz hasonlóan, nem kívánja szabályozni, irányítani a művészeti életet, nem kíván állásfoglalásokat kibocsátani, hatalmi helyzetből művészeti kérdésekbe beleszólni. Közös politikai vagy ideológiai nyilatkozatokat már csak azért sem adhat ki, mert tagjai különböző nézeteket vallanak, és az akadémia ezeket nem akarja egységesíteni. A művészi élet lényegének a szabad sokféleséget tekinti. A Széchenyi Akadémia mint testület azt a gondolatot jeleníti meg, hogy a művészet nem lehet a politikai hatalom alárendeltje, nem állhat egy hatalmi ideológia mögé, nem lehet ilyen célokra megvásárolni, hiszen így éppen a művészet lényegét jelentő függetlenséget adná fel.”

A Széchenyi akadémia nem részesült az MMA kiemelt költségvetési támogatásából sem. Míg a Makovecz-akadémia 2,5 milliárd forinttal szerepel a 2013-as költségvetés-tervezetben, „a Széchenyi Akadémia azon kevés intézmény közé tartozik, amelynek a költségvetése még az infláció mértékében sem változott számottevő módon alapítása, 1992 óta. Akkor tízmillió forint körül mozgott évente, ma 12,5 millió forint. – írja a titkár. - Fontos, hogy tagjaink semmiféle javadalmazást nem kaptak és ma sem kapnak – amint az európai művészeti akadémiák tagjai sem.”