Kérni kell, hogy szavazhass
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Szökni próbált Vizoviczki László korábbi belső embere, de nem jutott messzire - OMSZ: A krónikus betegek még az ünnepek előtt szerezzék be szükséges gyógyszereiket
- Kiderült, meddig lesznek nyitva a budapesti piacok karácsonykor
- Felkészülten várják a megnövekedett ünnepi forgalmat a Liszt Ferenc repülőtéren
- Orbán Viktor elárulta a nagy titkot: így győz majd a Fidesz 2026-ban
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Tényleg külön kell majd kérnem, hogy szavazhassak 2014-ben?
Igen. A hétfőn megszavazott választási eljárásról szóló törvény szerint egész pontosan azt kell majd kérned, hogy felvegyenek a választói névjegyzékbe. Ezt két módon teheted meg: vagy bemész a jegyzői hivatalba és személyesen kéred, vagy az ügyfélkapun keresztül. Erre legkorábban 2013. szeptember elsején lesz lehetőséged egészen a választás előtti 15. napig.
Mi az, hogy személyesen kell kérnem? Oda kell állnom a jegyző elé és azt mondani: jegyző úr, nagyon szépen kérem, engedje meg, hogy szavazhassak?
A “személyesen” itt azt jelenti, hogy a jegyzői hivatalban kell benyújtanod a kérelmet, amit amúgy mindenkinek kipostáznak. Ez egy papír, amin rajta lesz a neved és az adataid. Ha regisztrálod magad, leveleket is kapsz majd a címedre a választás menetéről.
Miért nem küldhetem be levélben ezt a kérelmet? Vagy miért nem küld a jegyző nekem egy levelet, amit ha megválaszolok, regisztrálom magam, ha pedig nem, akkor nem?
Na ez az, amire nincs értelmes válasz. Ezt egyszerűen azért nem teheted meg, mert a törvény ezt nem teszi lehetővé.
És olyan nem lesz, hogy a jegyző házhoz jön és úgy regisztrálhatok nála?
Ennyire nem lesz ügyfélbarát az államigazgatás. Volt ilyen terv, de ezt a pontot végül elvetették. Csak a mozgáskorlátozottak, betegek, fogyatékosok és az előzetes letartóztatásban lévők kérhetik, hogy a jegyző elmenjen hozzájuk, és személyesen adhassák át neki a kérelmet. Ha nem szeretsz hivatalba járni, az ügyfélkapun keresztül is regisztrálhatod magad a választásra.
De ha nincs ügyfélkapus regisztrációm, akkor előbb oda is kell regisztrálnom, mi?
Igen. Ehhez előbb időpontot kérsz az okmányirodába, amit mondjuk egy-két hét múlvára kapsz meg. Bemész, bemutatod a papírjaidat, majd e-mailen küldenek neked egy kódot, amivel belépsz az ügyfélkapura és elküldöd a kérelmet. Egy kormányhivatal ügyfélszolgálatán hamarabb megvan az ügyfélkapus regisztráció, mert azok nincsenek annyira leterhelve.
Szuper. Az embernek tényleg annyi ideje van, amikor az egész élet amúgy is egy állandó ügyintézés. Akkor aki nem regisztrál, az nem szavazhat és örökre kimarad a buliból?
Nem. Aki a választás előtt 15 napig nem nyújtja be a kérelmet, az csak azon a választáson nem vehet részt. Utána regisztrálhatja magát, így a következő választásokon már szavazhat. Regisztrálnod amúgy csak egyszer kell egy ciklusban. Utána a négy év alatt részt vehetsz az önkormányzati- és az időközi választáson, a népszavazáson és az európai parlamenti választáson.
Tehát csak akkor lesz választójogom, ha regisztrálok?
Nem. Az a vicc az egészben, hogy Magyarországon továbbra is mindenkinek van választójoga, aki elmúlt 18 éves, magyar állampolgár, beszámítható és a bíróság sem tiltotta el a közügyektől.
De akkor miért kell külön kérni, hogy élhessen is vele?
Máig nem tudták megmagyarázni hitelesen a kormánypártok, miért van szükség erre a bürokratikus akadályra. Egy választás lebonyolításához és tisztaságához fontos a naprakész nyilvántartás a választásra jogosultakról. Ez a választói névjegyzék tartalmazza azok névsorát, akik a fenti feltételeknek megfeleltek, tehát választópolgárnak számítanak és a választás napján szavazhatnak is. Magyarországon ezt eddig minden gond nélkül maga az állam állította össze a népességnyilvántartó alapján, és ez jól is működött. Most ez megfordítják: maguknak a választóknak kell ezt összeállítani azzal, hogy bejelentkeznek. A kormánypártok szerint ez növeli az állampolgári tudatosságot: akit tehát érdekel az ország jövője, az úgyis megteszi ezt a lépést.
Ez egy baromság. Hát nem sokkal egyszerűbb, hogy mindenkinek van választójoga, és aki nem megy el, az így nyilvánítja ki, hogy nem érdekli a dolog?
De. A kormánypártok egyetlen használható érve az volt, hogy 2014-től átalakul a választási rendszer. A következő választásokon ugyanis már kb. 500 ezer határon túl élő magyar állampolgár is szavazhat a pártlistákra, külön voksokat adnak le saját képviselőikre a nemzetiségek tagjai, plusz addigra legalább 250-300 ezer olyan magyar lesz, aki ugyan anyaországi, de tartósan külföldön él és dolgozik. A kormány szerint a választói névjegyzék összeállítása azzal lesz egységes, ha mindenki regisztrálja magát. Ez az érv sem áll meg azonban: míg a határon túliak levélben is kérhetik a regisztrációt, a Magyarországon élők nem, tehát nem lesz egységes a rendszer.
Ez a regisztráció ilyen magyar találmány?
Vannak országok, ahol a szavazás nem is jog, hanem kötelesség. Ha például Belgiumban az ember nem megy el szavazni, akkor pénzbüntetést kell fizetnie, sőt a Fidzsi-szigeteken ezért akár börtönt is kaphat. Különböző okokból más országokban előfordul, hogy a választóknak előzetesen fel kell iratkozniuk. Nagy-Britanniában regisztrációs űrlapokat küldenek ki, és ezek visszaküldésével lehet felkerülni a névjegyzékbe. Az USA-ban a jogosítvány megszerzésekor kerülhet az ember a névjegyzékbe, de ezt meg is tilthatja, Törökországban pedig otthon kell várnia az embernek, míg kimegy hozzá a listát összeíró hivatalnok.
Nagyobb esélye lesz nyerni így a Fidesznek?
Akárhogy is lesz, az fog nyerni a következő választáson, aki több szavazatot kap. A szocialisták álláspontja most ezért az, hogy ha már regisztráció lesz, akkor így is meg lehet nyerni a választásokat. Ettől függetlenül az jól látható, hogy a kétharmados többség igyekezett saját magára nézve kedvező módon alakítani a választási szabályokat.
Hogyan?
Ha regisztrálni kell, biztos kevesebben mennek el szavazni. A nyolcmillió választó közül például ma csak kb 1,2 milliónak van ügyfélkapus regisztrációja. A Fidesznek ugyanakkor továbbra is megvan az aktív, jól mozgósítható szavazótábora, amely mindenképpen elmegy szavazni. Így a csökkenő részvétel mellett számukra kedvezőbb lehet az eredmény.
Így akkor nem lesznek tiszták a választások?
Bár sok aggályos pont van, először azt a kérdést kell tisztázni, hogy egyáltalán egyezik-e az alaptörvénnyel, ha az általános választójog gyakorlása elé ilyen feltételt állítanak. Áder János köztársasági elnök már kinyilvánította, hogy ha kétségei támadnak, akkor az Alkotmánybírósághoz fog fordulni a törvény kihirdetése előtt.
Mi változik még?
Megszűnik az ajánlószelvény-gyűjtés. A polgároknak maguknak kell aláírniuk egy-egy jelölt ajánlólistáját.
Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat. Ehhez nem kell regisztrált választónak lennie, csak nagykorúnak és választásra jogosultnak.
Az egyéni jelölteknek 500 aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz. Az EP-választásokon a listaállításhoz 20 ezer ajánlás kell.
A választási kampány a szavazás előtt 50 nappal kezdődik és a szavazás lezárásáig tart.
Politikai hirdetések csak a közmédiában, a nyomtatott sajtóban és az internetes sajtótermékekben jelenhetnek meg, a kereskedelmi tévékben, a rádiókban és a mozikban nem.
A közmédia ingyen teszi közzé a politikai reklámokat. A lapoknak és az online újságoknak az árjegyzéküket be kell nyújtaniuk az Állami Számvevőszéknek, a választás után pedig tájékoztatniuk kell a számvevőszéket a megjelentetett hirdetésekről.
Kampánycsend nem lesz. Választási hirdetéseket ugyan a közmédia a szavazás előtt 48 órával már nem sugározhat, de a szavazás napján is lehetne kampányolni szórólapokkal, plakátokon, nyomtatott kiadványokkal és az interneten is. A szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteren belül tilos lesz kampányolni a szavazás napján.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
