Ki kell takarni a rendőrök arcát

"A nyilvános helyen vagy közterületen szolgálati kötelezettséget teljesítő vagy munkát végző személy e tevékenységének ellátása során nem minősül közszereplőnek, ezért a személyt beazonosítható módon, egyediesítetten ábrázoló képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához szükséges a hozzájárulása" – áll a Kúria közleményében.

Kötelező döntés

A Kúria jogegységi döntései kötelező érvényűek a hasonló ügyekben döntő magyar bíróságokra nézve. Mivel az eddigi ítélkezési gyakorlat az volt, hogy az intézkedő rendőrök arcképének engedély nélküli közlése személyiségi joguk megsértésének minősül, a Kúria döntése nem változtat a jelenlegi helyzeten. A rendőrökről felismerhető felvételt közlő sajtóorgánumok ellen indított perekben a bíróságok általában százezer forintos nagyságrendű kártérítést ítéltek meg.

Az ügyben hosszú évek után született meg a legfelső bírói fórum döntése. A legtöbb  demokratikus berendezkedésű országban (de például még Oroszországban is) a jog a közhatalom gyakorlóit, így az intézkedő rendőröket nem magánszemélynek, hanem az állam és az állami erőszakmonopólium képviselőinek, közszereplőnek tekinti. A közszereplők arcképe nyilvános adat, a magánemberek személyiségi jogainak védelme e tekintetben nem terjed ki rájuk. A legközelebbi ország, ahol a magyar gyakorlathoz hasonlóan ki kell takarni a szolgálatban lévő rendőrök arcát, Azerbajdzsán.

Csak egy ellentétes döntés volt

Magyarországon viszont nem ez a helyzet. A jelenlegi, és most a Kúria által szentesített joggyakorlat a közvélekedés szerint Péterfalvi Attila  2007-es döntésére vezethető vissza. Az adatvédelmi ombudsman a 2006 őszi utcai zavargások nyomán úgy foglalt állás, hogy a rendőr nem közszereplő, ezért képmását beleegyezése nélkül nem lehet publikálni.

Azóta egyetlen esetben döntött a sajtó javára a bíróság. A pécsi ítélőtábla egy 2011-es sporteseményen lefotózott rendőr perében úgy érvelt, „a tömegrendezvényen való rendőri részvétel (...), a sport- vagy politikai rendezvényeken a szurkolótáborok egymás elleni fellépésének a megakadályozására kivezényelt rendőrök tevékenysége – különösen a 2006. őszi budapesti események fényében – nyilvános közszereplésnek minősül”, valamint a közzétett képeken több személy is szerepel, ezért a fotók nem tekinthetők egyedi felvételnek, így a rendőr arcának kitakarására sincs szükség.

TASZ: A rendőr közhatalmat gyakorol

A Társaság a Szabadságjogokért egyetért azzal, hogy az intézkedő rendőr nem közszereplő, azonban az arcának kitakarására vonatkozó jogegységi döntést a jogvédő szervezet tévesnek tartja. A TASZ szerint a rendőr közhatalmat gyakorló személy, és mint ilyen, az állami erőszakmonopólium gyakorlója, aki közpénzből tevékenykedik és éppen ezért ellenőrizhetőnek kell lennie.

Ez nem azt jelenti, hogy a gyermekét óvodába vivő rendőr arcképe közölhető a sajtóban, csupán azt, hogy rendőri minőségében eljáró, közhatalom-gyakorló rendőr az államhatalom részeként ellenőrizhetővé kell váljon, aminek egyik módja a képmás közzététele lehet. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint a közhatalom gyakorlóinak szűkebb a magánszférájuk, mint az átlagembernek, sőt munkavégzésükre vonatkozóan mind a nyilvános kontroll, mind a kritika tekintetében még a közszereplőknél is többet kell tűrniük. A TASZ reméli, hogy a rendőrök képmásával kapcsolatban mihamarabb sikerül egy stratégiai pert a strasbougi fórum elé vinnie – mondja Simon Éva, a TASZ ügyvivője.

A Kúria a friss jogegységi döntést a jelenleg hatályos polgári törvénykönyv rendelkezéseire alapozta. A parlament azonban hamarosan dönthet az új Ptk-ról, ami már másképp szabályozza a kérdést. Bár a törvényjavaslat nem tartalmaz felsorolást a közhatalom gyakorlóiról, az új szöveg a kodifikációt vezető miniszteri biztos szerint így is egyértelművé teszi: a rendőr közszereplő. Ha a bíróságok mégsem így látnák, a helyzeten csak az Emberi Jogok Európai Bírósága változtathat, amikor egy erről szóló magyar ügyben dönt majd.