Ertsey átverte Novák Elődöt

2012.11.29. 13:03 Módosítva: 2012.11.29. 19:54
Képviselői mandátumáról való lemondásra szólította fel a jobbikos Novák Előd Ertsey Katalint, mert az LMP-s politikus azt írta neki, hogy izraeli és piréz állampolgár is egyben. Ertsey közölte: ironikusnak szánta a levelét. Novák az összes parlamenti képviselőtől megkérdezte, hogy milyen állampolgársággal rendelkeznek.

A Jobbik lemondásra szólítja fel Ertsey Katalint, mert az LMP-s politikus a Jobbik írásbeli kérdésére azt írta, hogy izraeli állampolgársággal is rendelkezik. Erről Novák Előd, a Jobbik alelnöke beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az MTI szerint Novák azt mondta, elfogadhatatlan, hogy Ertsey eddig ezt "eltitkolta", ezért le kell mondania.

Szerda este Novák minden parlamenti képviselőnek emailben küldte el azt a levelet, amelyben azt kérdezte, hogy a magyaron kívül rendelkezik-e más állampolgársággal. A politikus Jóri András korábbi adatvédelmi biztos egyik tavalyi állásfoglalására hivatkozott, amely szerint az országgyűlési képviselők esetleges kettős állampolgársága közérdekből nyilvános adatnak minősül.

Novák azt mondta: az első válaszadó Répássy Róbert igazságügyi államtitkár volt, aki közölte, hogy nincs a magyaron kívül más állampolgársága. A jobbikos politikus közölte, hogy a válaszokat egyben akarják nyilvánosságra hozni. Erstey válaszáról azonban már csütörtökön beszámolt. Hozzátette: természetesnek tartja, hogyha például egy erdélyi magyar országgyűlési képviselő rendelkezik román állampolgársággal is.

Ironikusnak szánta

Ertsey az Indexnek azt mondta: egy ironikus levelet írt Nováknak, amiben a jobbikos politikus kérdésének abszurditására akarta felhívni a figyelmet. Ertsey többek között azt írta, hogy izraeli állampolgár, a magyar állampolgárságát pedig vásárolta. Az LMP-s politikus arról is ír, hogy piréz állampolgársággal is rendelkezik. (A piréz egy fiktív entikum, a Tárki 2006-os, az idegenellenességet vizsgáló felmérésében bukkant fel, a közvélemény-kutató cég azt vizsgálta, hogy velük szemben is elutasítóak-e a magyarok) Ertsey hozzátette: természetesen nem izraeli állampolgár, a levelével arra utalt, hogy Novák elvesztette a kontrollt.

Az LMP-s politikus a levelet közzétette a privát Facebook-oldalán is, ahonnan azonban kiszivárgott. A levél azzal zárul, hogy Ertsey visszakérdez: „Régóta érzem, hogy előszeretettel hozol elő homoszexuális témákat. Kérdezem hát: látens buzi-e vagy?"

"Sajnos életszerű"

„Bár sajnos életszerű, hogy az LMP képviselője izraeli állampolgár, leveléből nyilvánvalóan tudtam, hogy válaszadási kötelezettsége alól ilyen polgárpukkasztással akar kibújni” – írta később kiadott közleményében Novák, aki a sajtótájékoztatóján erre még egyáltalán nem célzott, sőt felszólította Ertseyt a lemondásra. Novák azt írta: a képviselői esküjét komolyan vette, ezért tájékoztatta a nyilvánosságot Ertsey „nyilvánvaló hazugságáról”. Hozzátette: magyarázkodjon az LMP-s politikus, ha akar.

Novák később az Indexnek azt mondta: azért gondolja, hogy Ertsey vicce életszerű, mert a magyar Országgyűlésben több képviselője van Izraelnek, mint az izraeli Kneszetben. Ezzel arra utlat, hogy a parlament szerinte több olyan döntést hozott, amivel a zsidó államnak kedvezett.

A pongyola jobbikos

A Jobbik szerint a Gyöngyösi Márton, a párt parlamenti képviselője is a kettős állampolgárság kérdéséről akart beszélni, amikor hétfőn az Országgyűlésben azt mondta: össze kéne írni, hány zsidó származású ember van az Országgyűlésben és a magyar kormányban. Az ellenzéki politikus másnap elnézést kért a kijelentése miatt, Novák pedig az Indexnek kedden azt mondta: Gyöngyösi pongyolán fogalmazott, nem a származás, hanem az állampolgárság kérdését akarta felvetni.

Vona Gábor pártelnök november 21-én, az izraeli nagykövetség előtti tüntetésen szintén arról beszélt, hogy a Jobbik a kormánytagok, és az országgyűlési képviselők nemzetbiztonsági átvilágítását követeli, hogy kiderüljön vannak-e izraeli állampolgárok közöttük. Vona ekkor szintén Jóri Andrásnak az ügyben született korábbi állásfoglalására hivatkozott.

Jóri szerint közérdekű

Jóri azt követően foglalkozott a kérdéssel, hogy a Jobbikhoz közel álló Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) tavaly májusban Kövér László házelnöktől szerette volna megtudni, hogy az országgyűlési képviselők közül ki rendelkezik kettős állampolgársággal. Kövér - a TMRSZ szerint - azt válaszolta: a képviselők kettős állampolgárságról az Országgyűlés Hivatala nem rendelkezik információval. A TMRSZ ezt követően fordult az adatvédelmi biztos hivatalához.

Jóri András korábbi adatvédelmi ombudsman az Indexnek csütörtökön azt mondta: a TMRSZ beadványa komoly vitát okozott az adatvédelmi hivatal dolgozói között. Ennek az volt az oka, hogy a közfeladatot ellátó személyek (vagyis a parlamenti képviselők) közfeladattal kapcsolatos adatai nyilvánosak, ilyen például a képviselői fizetés összege. A képviselők magánéletével kapcsolatos adatok (például a szexuális életet érintő kérdése) ezzel szemben nem nyilvánosak. Jóri végül arra jutott, hogy a választóknak joguk van tudni, hogy a képviselők Magyarországon kívül kötődnek-e más államhoz.

A TMRSZ ezután, tavaly júliusban megkereste mind a 386 parlamenti képviselőt. A szervezet honlapja szerint 18-an válaszoltak. Jobbikos politikusok mellett válaszolt többek között több LMP-s képviselő (Jávor Benedek, Dorosz Dávid, Osztolykán Ágnes), néhány kormánypárti politikus (Gulyás Gergely, Stágel Bence, Mihalovics Péter, Navracsics Tibor). Az MSZP-ből például Mandur László, Gőgös Zoltán, a független képviselők közül Szili Katalin, Vadai Ágnes válaszolt. A 18 képviselő válaszában azt írta, hogy csak magyar állampolgársággal rendelkeznek.

De csak a kettős állampolgárság ténye

Csütörtök délután megszólalt az ügyben az adatvédelmi ombudsmani hivatal helyett létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is. A NAIH elnöke, Péterfalvi Attila közleményében azt írta: csupán a képviselők kettős állampolgárságának ténye minősül nyilvános adatnak, az arra vonatkozó információ, hogy az érintett mely ország állampolgára Magyarországon kívül, azonban nem nyilvános. Ez utóbbi információ a magánszféra részét képezi. „Már önmagában az erre való felszólítás is az emberi méltóság sérelmét vetheti fel” – írja a NAIH elnöke.

Szlovák, román példák

Szlovákiában Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke 2011. január elején közölte, hogy magyar állampolgárságot akar felvenni a szlovák mellé. A szlovák belügyminisztérium májusban azt írta Berényinek, hogy egy másik ország állampolgárságának felvételével automatikusan elveszíti a szlovákot. Ha pedig a szlovák állampolgárságát elveszítette, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke sem lehet. Pártelnöknek ugyanis csak szlovák állampolgárt választhatnak. Berényi annyit válaszolt:"A levél tartalmát tudomásul vettem.

Romániában az alkotmány 2001-ben még kimondta, hogy csak román állampolgárságú személyek tölthetnek be állami tisztséget és funkciót. Az 1992-es bírósági szabályzat is ugyanezt a feltételt határozta meg, de 2003-ban módosították a román alkotmányt, így a szövegből törölték azt a részt, amely kimondta, hogy csak román állampolgár tölthet be állami tisztségeket és funkciókat. Az alaptörvény jelenleg csak annyit mond ki, hogy a posztok elfoglalásához román állampolgársággal és romániai lakhellyel kell rendelkezni.