Fogyatékos nem dolgozhatja le a bírságot

2012.12.06. 07:32
Olyan rendelkezés csúszott az új szabálysértési törvénybe, amit a megalkotói se gondolhattak komolyan: a fogyatékkal élők akkor se választhatják a bírság helyett a közmunkát, ha szeretnék és alkalmasak is rá.

B.Gy.-t az ősszel szabálytalan parkolásért megbüntették a repülőtéren. A kerekesszékes férfi nem vitatta az eljárás jogosságát, de az eset speciális körülményei miatt igazságtalannak érezte a büntetést, ezért úgy döntött, hogy nem fizeti be a bírságot, hanem ledolgozza azt. A lehetőségre a helyszíni bírságot kiróvó rendőr hívta fel a figyelmét.

Ha nem fizet, dolgozza le közmunkában

A pénzbüntetés ledolgozására a 2012-es szabálysértési törvény hatályba lépése óta van mód. A meg nem fizetett bírság helyett ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell végezni. Ennek érdekében három napon belül jelentkezni kell az állami foglalkoztatási szervnél. Aki ezt elmulasztja, azt elzárással büntetik, óránként 800 forinttal számolva.

B.Gy. jelentkezett a munkaügyi hivatalban, hogy jelöljék ki, hol dolgozhatja le a 12 óráját. Ott azonban  közölték vele, hogy fogyatékosként erre nincs lehetősége. És valóban: az új jogszabály a várandós anyák és a gyereküket egyedül nevelő szülők mellett a fogyatékosok esetében is tiltja, hogy ha nem fizetnek, közmunkára vagy elzárásra lehessen őket kötelezni. Pedig közmunkát általában olyan adminisztratív, irodai munkakörökben is lehet végezni, ahol a kerekesszékhez-kötöttség nem jelent kizáró okot.

Homokszem a gépezetben

A jogalkotó valószínűleg jószándékú volt: ha a felsoroltaknak nincs pénzük befizetni a bírságot, méltányolható körülményeik miatt ne sújthassák őket az alternatív szankciókkal. Csakhogy ami egy egyedülálló szülő vagy egy előrehaladott terhes nő esetében jogos, az egy fogyatékkal élő esetében nem feltétlenül: a törvény a szövege szerint akkor sem engedi a bírság közmunkára váltását, ha a fogyatékkal élő megbírságolt személy azt kifejezetten kéri.

Márpedig ez egyértelműen diszkriminatívnak, valamint alkotmányellenesnek is tűnik: az alaptörvény XV. cikke kimondja a törvény előtti egyenlőséget, és nevesíti, hogy a fogyatékosság nem lehet akadálya e jog érvényesülésének.

TASZ: Átváltható. NFSZ: Nem.

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet betegjogi programvezetője, Bence Rita szerint a szabálysértési törvény konkrét rendelkezéssel azt nem tiltja, hogy fogyatékkal élő önként válassza a közérdekű munkát a pénzbírság átváltoztatására. Más szóval a TASZ úgy véli, a munkaügyi hivatal önkényesen értelmezi túl szigorúan a törvényt.

A munkaügyi hivatalok felettes szerve, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat viszont megerősítette, hogy csak a jogszabályoknak megfelelően tudnak eljárni. A szabálysértési törvény, mint írták, "csak abban az esetben teszi lehetővé a pénzbírság, helyszíni bírság esetén a közérdekű munkával történő megváltást, ha kizáró ok nem áll fent. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy esetén nincs lehetőség a pénzbírság közérdekű munkával történő megváltására."

Akkor inkább fizetek

Az ombudsmani hivatal közölte, hogy ilyen panaszügy korábban nem volt a gyakorlatukban, "a kérdéses jogszabályi hellyel kapcsolatban nem folyik eljárás". Azt javasolták, hogy B. Gy. adjon be panaszt, és akkor a hivatal kivizsgálja az ügyet.

Ő viszont nem akar túl nagy feneket keríteni az ügynek, és úgy döntött, inkább befizeti a bírságot. Ez azért is ésszerűnek tűnik, mivel kerekesszékesként elzárással sem sújtható, így a szabálysértési hatóság előbb-utóbb végrehajtást kér a bírságra. B. Gy. közölte, nem pénzügyi, hanem elvi okok vezérelték, de nem akar tízezer forintért egy csomó időt és energiát beleölni az ügybe. Az ombudsmannak azért ír.