Fehér László kilépett a Művészeti Akadémiából

2012.12.12. 14:59 Módosítva: 2012.12.13. 00:41
Kilép a művészeti élet irányítójává tett Művészeti Akadémiából a neves festő, mert nem ért egyet az elnök megosztó nyilatkozataival. Fekete György titokban tartotta, hogy a Műcsarnokot a szervezetükhöz csatolják, pedig ha tudnak róla, tiltakoztak volna. Később csatlakozott hozzá Nagy József, a Trafó közelmúltban kinevezett igazgatója is.

Fehér László bejelentette, hogy kilép a Magyar Művészeti Akadémiából (MMA). A neves festő döntését Fekete György egyszemélyi vezetésével és diszkriminatív megjegyzéseivel magyarázta.

„Folyamatosan kész tények elé voltunk állítva. Nem kaptunk tájékoztatást például a Műcsarnok Akadémiához csatolásáról sem. Ha tudok erről, biztosan felszólalok ellene” – mondta Fehér.

Ellentétekből próbálnak erényt kovácsolni

A festő elmondta, hogy alapjaiban nem ért egyet a Fekete György képviselte állásponttal, amely kizárná az állami intézményekből és támogatottak köréből azokat, akiket az elnök nem tekint nemzetileg elkötelezettnek. „A kurátorok, művészek, múzeumok függetlensége nagyon fontos. Csak így működik jól a művészet. Ha valaki lehetőséget kap egy intézmény vezetésére, akkor utólag nem lehet ráerőszakolni más programját, elképzeléseit, ideológiáját” – sorolta aggályait, megjegyezve: „Az Akadémiával nem európai mederben folynak a művészeti dolgok. Ellentétekből próbálnak erényt kovácsolni.”

A festő különösen sérelmezte Fekete azon megjegyzését, amely szerint Konrád Györgyöt csak külföldön tekintik magyarnak. „Konrád, Spiró vagy Nádas a világon is kiemelkedő írók, de én személyesen is jó barátságban vagyok velük. Nem értek egyet azzal, hogy valaki kirekeszti őket a magyarok közül.”

Szerdán délután jelentette be, hogy kilép az MMA-ból a Trafó nemrégiben kinevezett igazgatója.  Nagy József táncművész levelező tag volt, és most szombaton nyerte volna el a rendes tagságot. "Nem tudom értelmezni Fekete György, az erkölcsöt, és a nacionalizmust esztétikai kategóriává tevő szavait" - nyilatkozta a Népszavának.

Nyilatkozat és performansz

Fehér László
Fehér László
Fotó: MMA.hu

Fehér László nem egyeztetett másokkal a döntéséről. Ugyanakkor néhányan, köztük Deim Pál és Bukta Imre, nyilatkozatot írtak az Akadémia hétvégén tartandó közgyűlésére. A szövegben arra szólítják fel Fekete Györgyöt, szakítson a gyakorlattal, hogy kézi vezérléssel működteti a szervezetet. A szöveg szerint az MMA egy közösség, és nyilatkozatainak a tagok konszenzusos véleményén kell, hogy alapuljanak.

A tagok közül Bukta Imre képzőművész nyilvánul még meg az ügyben. Csütörtökön performanszot rendez a Műcsarnokban.

Fekete György kirekesztő megnyilvánulásait számos kritika érte bal- és jobboldalról egyaránt. Ezekre válaszul adott ki szerdán nyilatkozatot az MMA: „Az elmúlt hetekben kialakult viták számos félreértésen és félreértelmezésen alapultak. Kérjük, hogy Akadémiánkat a tények, döntéseink és tevékenységünk érdemi vizsgálatát követően, elfogultságokat félretéve ítéljék meg a nyilvánosság előtt velünk foglalkozók.” – írták a honlapjukon közölt szövegben.

Bukta Imre véleményét kérdezve a fentiekről, a művész csak annyit mondott: „Ez egy nesze semmi, fogd meg jól szöveg.”

Egyesültek volna, de inkább kiszorítottak

Fehér László 10 éve tagja az MMA-nak. Elmondása szerint Mezei Gábor építész hívta meg a szervezetbe, mondván Fehér politikai táborok felett álló művész, és személye segíthet abban, hogy egyesüljön a hivatalos Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia az MMA-val. A tervekről később azonban nem hallott többet.

A Széchenyi Akadémiát a kormány azóta marginalizálta, az MMA-t beleírták az alkotmányba, neki ítélték a Műcsarnokot és a Vigadót, továbbá 2,5 milliárdos költségvetéssel szerepeltetik a költségvetésben. Az MMA felügyelheti az NKA pályázatait és az állami művészeti díjakat is. Ezzel az Akadémia a minisztérium kulturális államtitkárságával vetekedő fontosságú szervezet lett.

A Műcsarnok vezetője válaszol a Fekete Györgyöt kritizáló graffitiket kritizáló vádakra

A Műcsarnok Banksy-filmje körítéseként hívott meg street artosokat, hogy készítsenek műveket az eseményre. Az egyik munka, Fekete György művészi szabadságot sértő megnyilvánulásaival foglalkozik. A provokatív munka (melyet videónkban láthat) kiváltotta néhány jobboldali szereplő kritikáját, amelyre gulyás Gábor a következő közleménnyel reagált:

"2011-ben, a Műcsarnokba való kinevezésemet követően nyílt meg az Egyszerű többség című tárlat,

amelyen az egyik műalkotás személy szerint rólam szólt, nem éppen hízelgő kontextusban. Mintegy fél évvel később egy művész azzal lepett meg, hogy az eredetileg tervezett kiállítása helyett egy olyan videó-installációt mutatott be az Ernst Múzeumban, amely jelentős részben a  személyemmel kapcsolatos dilemmájáról szólt – barátinak úgyszintén nem nevezhető módon.

Természetesen egyik esetben sem merült fel, hogy adminisztratív eszközökkel megakadályozzam a művek kiállítását. Elvi kérdésnek tekintem, hogy intézményvezetőként soha, semmilyen formában ne korlátozzam a művészi szabadságot – függetlenül egy-egy konkrét alkotáshoz való viszonyomtól.A 2012. december 8-án, a Mélycsarnokban megnyílt  street art kiállítás egyik munkája (melyben közismert keresztény motívumok parafrázisa révén saját művészeti attitűdjét juttatja kifejezésre az alkotó) beazonosítható módon ábrázolja a Magyar Művészeti Akadémia vezetőjét, aki így a képen a hűség és a prédikáció allegóriájaként megjelenített állat képében látható. Ismeretes, hogy a street art műfajának egyik meghatározó jellemzője az éles társadalmi kritika ad hoc megfogalmazása, a Mélycsarnok falára festett kép is ezt teszi.

Nem tartom helyesnek, ha bármely mű személyiségi jogokat sért, ugyanakkor egyetértek azzal, hogy egy közszereplőnek a kritikai megnyilvánulásokat (az újságokban megjelenő karikatúrától az internetes vicceken át a street artos alkotásokig) tolerálnia kell.

A magam részéről teljes egészében osztom azt az álláspontot, amelyet nemrég egy nagy vihart kavart, Szegeden kiállított mű kapcsán fogalmazott meg Kiss-Rigó László római katolikus püspök. Eszerint a  különféle  vélemények tiszteletben tartása  – és ezt  természetesen  érvényesnek tartom autonóm művészeti megnyilvánulások  esetében  is  –, valamint a tolerancia „arra indít bennünket, hogy ne rontsuk el azok jó étvágyát, akik ily módon kívánják csillapítani a művészet és a kultúra iránti éhségüket”. Még akkor sem, ha egy-egy műalkotás a  saját értékrendünkkel is ütközik, hiszen a kortárs művészeti gesztusok gyakorta úgy indítanak bennünket gondolkodásra, hogy kérdésfeltevéseikkel a határokat feszegetik."