Mégsem hirdet meg ponthatárokat a minisztérium

Balog Zoltán mégsem hirdeti meg, hogy jövőre milyen pontszámmal lehet bekerülni az egyes államilag finanszírozott képzésekre. A tárca közleménye szerint a miniszter a hallgatók új felvételi eljárásra való biztonságos felkészülése érdekében most nem kívánt élni azzal a jogkörével, amelyet egyébként a hétfőn épp ebből a célból módosított felsőoktatási törvény biztosít számára.

Ugyanolyan lesz a felvételi mint eddig

Az egyes intézmények adott szakra érvényes felvételi ponthatárait tehát 2013-ban ugyanúgy határozzák majd meg, ahogy eddig: a pontszámok az intézményi kapacitás függvényében a felvételi eljárás során alakulnak ki. A minisztérium először csak 2014-ben hirdetné meg előre a bekerüléshez szükséges pontszámokat, olvasható a tárca közleményében.

Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán még azt mondta: a tárcának december 31-ig kellene meghirdetnie a szakokra és intézményekre lebontott ponthatárokat, de ezeket már karácsony előtt közzéteszik.

A tárca most csak azt a minimális ponthatárt közölte, amellyel egyáltalán be lehet jutni a felsőoktatásba. Ez 240 pont lesz az alap- és osztatlan képzéseknél, ahogy idén is, a felsőfokú szakképzéseknél pedig 200 pont. Aki ezeket a ponthatárokat nem éri el, azt nem vehetik fel sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges helyre.

Csak önköltséges képzés lehet a kommunikáció

A most közzétett miniszteri határozatból viszont kiderül, hogy jövőre nemcsak a gazdasági és jogi képzéseken nem lesz ingyenes hely, de andragógia (felnőttképzés), nemzetközi tanulmányok és kommunikáció szakon is csak önköltséges képzéseket indíthatnak majd az egyetemek. Ezeken tehát a diákoknak tandíjat kell fizetniük.

A miniszteri határozat szerint a következő szakokon csak önköltséges helyeket hirdethetnek meg a felsőoktatási intézmények:

- andragógia
- alkalmazott közgazdaságtan
- emberi erőforrások
- gazdaságelemzés
- gazdálkodási és menedzsment
- kereskedelem és marketing
- közszolgálati
- nemzetközi gazdálkodás
- pénzügy és számvitel
- turizmus veldéglátás
- üzleti szakoktató
- igazságügyi igazgatási
- munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási
- kommunikáció és médiatudomány
- nemzetközi tanulmányok
- jogász

A kormánynak a képzési területek támogatott létszámkereteit jelentősen átrajzoló tavalyi koncepciója előtti 2011-es évben a mostantól csak önköltségesként induló gazdasági és jogi képzések még a legnépszerűbb szakok közé tartoztak. Akkor az összesen 140 308 jelentkező 24 százaléka akart bejutni valamelyik gazdaságtudományi képzésre, jogi képzési területre pedig 10,7 százaléka. Közülük a gazdálkodási és menedzsment szakra 13 514-en, turizmus-vendéglátásra 8328-an jelentkeztek, jogásznak 6328-an. A most szintén fizetőssé váló kommunikáció- és médiatudományi képzésekre akkor 6462-en próbáltak bejutni. A támogatott körből most szintén kikerülő andragógiára 5456-an felvételiztek.

A felsőoktatási felvételi tájékoztató december 31-én online jelenik majd meg, közölte a minisztérium. Ez a tájékoztató tartalmazza majd a megszokott módon az egyes szakok intézményi meghirdetésének részleteit.

Kapkodás

Az elmúlt években december közepén már megjelent a felvételi tájékoztató, amelyből a diákok tudhatták, milyen feltételekkel jelentkezhetnek egyetemre. A felvételi jelentkezéseket február elejéig kellett leadni. Orbán Viktor azonban hat nappal ezelőtt egy teljesen új felvételi szisztéma bevezetését jelentette be, miután egy belvárosi szórakozóhelyen néhány fidelitasos fiatallal találkozott. A kormányfő azt mondta: eltörlik a keretszámokat, az államilag finanszírozott képzésekre mindenki bekerülhet, aki eléri a kitűzött ponthatárt.

Az új rendszerhez az kellett volna, hogy a minisztérium előre meghirdeti: hány pontot kell elérni az egyes szakokon és az egyes intézményekben ahhoz, hogy a jelentkező az állam által támogatott képzésekre bekerülhessen. Ehhez több száz szak felvételi és ponthatár statisztikáit kellett volna néhány nap alatt átnézni, és ez alapján úgy meghatározni a ponthatárokat, hogy az állam által kitűzött 55 ezer hallgató bekerülhessen. Feltehető, hogy erre már nem volt idő, ezért mondott le a miniszter idén a ponthatárok előzetes meghirdetéséről.

Radó Péter oktatáskutató szerint a minimumponthatár meghatározásával és a keretszámok névleges eltörlésével a rendszer még kiszámíthatatlanabb lett, mint korábban, mivel a ponthatárok meghúzása egy átláthatatlan mechanizmus nyomán fog történni. A szakértő szerint a jelenlegi módosításokkal a kormány annyit ért el, hogy a felvételizőknek egy minden eddiginél kiszámíthatatlanabb környezetben kell leadniuk a jelentkezésüket, mivel sem a keretszámokat, sem a bekerülési ponthatárokat nem ismerhetik majd meg. A jogszabályban rögzített minimális ponthatár nem tud útmutatóul szolgálni, mivel a népszerű szakokon ennél mindenhol magasabb lesz a végleges ponthatár. Radó szerint szintén bizonytalan, hogy ki és milyen algoritmus alapján fogja meghatározni a végső ponthatárokat, de az is elképzelhető, hogy mindenben megmarad a korábbi mechanizmus, a keretszámok előzetes deklarálása nélkül.