Az ombudsman szerint alkotmánysértő a nyerőgépek betiltása
További Belföld cikkek
- Rossz napja volt a munkában, ezért síremlékeket zúzott össze
- Beszakadt az úttest a Kazinczy utcában egy parkoló autó alatt
- Nem adatja ki a törvényszék a kegyelmi ügy iratait
- Gulyás Gergely: Az EU-ban mi képviseljük a szabadságot
- A gondnok kipróbálta a gázspray-t, több mint harminc gyerek került kórházba egy budapesti iskolából
Az alapvető jogok biztosa szerint sérti a vállalkozók tulajdonhoz való jogát az a mód, ahogy betiltották a pénznyerő automaták működtetését. Szabó Máté szerint a kormány eljárása ellentétes a bizalomvédelemmel és azzal a követelménnyel, hogy a jogszabályok hatályba léptetésekor kellő felkészülési időt kell biztosítani a jogi környezethez való alkalmazkodáshoz.
Szabó Máté ezért az Alkotmánybírósághoz fordult. Beadványában a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 2012. október 10-étől hatályos egyes módosításainak megsemmisítését kérte.
Az ombudsmant csaknem 40 magánszemély és kisvállalkozás kérte, hogy az Alkotmánybíróságon kezdeményezze a szerencsejátékról szóló törvény felülvizsgálatát. A panaszosok azt a rendelkezést kifogásolták, amelynek értelmében pénznyerő automatát csak játékkaszinóban lehet üzemeltetni, és a korábban kiadott működési engedélyek már a módosítást követő napon hatályukat vesztik.
Szabó Máté hangsúlyozta, hogy a szerencsejáték piacán a törvényhozó szabadon eldöntheti, milyen mértékben teszi lehetővé a piaci szereplők szerepvállalását, vagy azt állami monopóliumban tartja. Önmagában tehát nem alkotmányellenes az a szabály, ami csak játékkaszinóban teszi lehetővé a pénznyerő automata működését. Rámutatott arra is, hogy a vizsgálata nem terjedhet ki a szerencsejáték társadalmi helyességére sem.
Szabó Máté szerint ugyanakkor sérti az alkotmányt, hogy a módosító törvény minimális felkészülési időt sem adott a vállalkozásoknak tevékenységük átalakítására. A meglévő engedélyek jogalkotói úton való, azonnali, kártalanítás nélküli megvonása alaptörvény-ellenes – érvelt az alapvető jogok biztosa.
Szabó Máté egy másik ügyben is az Alkotmánybírósághoz fordult. Az alapvető jogok biztosa szerint Magyarország által is aláírt nemzetközi szerződésekbe ütközik és sérti a jogbiztonság követelményét a választottbíráskodás módosított jogi szabályozása. A módosított szabályozás kizárja a választott bíróság igénybe vételét olyan ügyben, amelyben a jogvita tárgya a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá tartozó, Magyarország határa által körbezárt területen lévő nemzeti vagyon, illetve azzal kapcsolatos bármely jog, igény, követelés.
Ez a szabályozás például sérti a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló Európai Egyezményt, az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló egyezményt, valamint a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményt. Az ombudsman szerint a magyar jogi szabályozásnak összhangban kell állnia a nemzetközi szerződésekkel, melyeknek Magyarország is részese.