Az MTVA elnézést kért Esterházytól
További Belföld cikkek
- Beperelte a magyar államot a bőnyi rendőrgyilkos, hamarabb szeretne szabadulni
- Napsütésben kezdhetjük el ledolgozni a karácsonyi kilókat
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
A Kossuth rádió kivágta Esterházy Péter azon mondatait egy műsorából, amelyekben a még Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházat ajánlja a hallgatóknak. A neves író az Élet és Irodalom pénteki kiadásában számol be a cenzúráról.
„Mert fölkértek, hogy havonta kultúrajánljak, Kossuth Rádió, Trend-idők, és ajánlottam is, az új Rubin Szilárdot, hozzá rögtön Keresztesi nagyon érdekes és jól olvasható monográfiáját, kiállításokat a PIM-ből, a Kovács Ida rendezte Ottlikot, Pádár Eszter Örkényét, Bazsányi Nádasát meg színházat, a Nemzetit.
Ez utóbbit nem politikai kekeckedésből (bár mért ne tehettem volna akár azt is, ok volna), hanem merthogy ez a Nemzeti már csak fél évig lesz, aztán beszántják, és mivel szerintem a Nemzeti még soha ilyen közel nem volt a közönségéhez, mint most, Alföldi vezetése alatt, aki ezt a ritkán, szerencsésen megszülető közelséget meg akarja még ismerni, menjen, míg mehet.
Mármost az egyik ajánlást kivágták. Akik eltalálják, melyiket, azok közt a kultuszminiszter portréjával díszített turulmadarakat sorsol ki a Magyar Művészeti Akadémia." - írja Esterházy.
Írásában a Kádár-korhoz hasonlítja a kialakult állapotokat. "Bármily meglepő, a nemzetis ajánlás esett áldozatul. Mondanám Básti Lajos hangján: De hát hogy jövök én ehhez? Legutóbb engem, emlékeim szerint, 1981-ben cenzúráztak. Fogok most én is kapni egy telefont, hogy elnézést, félreértés történt? Merthogy hirtelen 86-ban vagyunk (mert akkor már reflektálhattam a 81-es barbárságra)?
De nem akarok most se 81-ben, se 86-ban élni. Már egyszer éltem akkor, egyszer elég volt. A Nemzeti Együttműködés Rendszere mint kádármaszat; így nem akarnék nemzetegyüttműködni.”
Az MTVA vizsgálatot rendelt el Esterházy programajánlója ügyében, és elnézést kért az írótól. Az MTVA vizsgálata kiderítette: a külső gyártású, Trendidők című műsorban a programajánlók konkrét kiállításra, eseményre, könyvbemutatóra vonatkoznak, a Nemzeti ajánlása pedig nem kapcsolódott konkrét eseményhez, ezért vágta ki a műsor szerkesztője. Az MTVA szerint a szerkesztő hibás döntést hozott, ezért a vezérigazgató fegyelmi eljárást kezdeményezett vele szemben. Az MTVA szerint Esterházy szavai megfeleltek a műfaji követelményeknek, a szerkesztői változtatás nem volt indokolt. Az MTVA emellett visszautasította a cenzúrára vonatkozó vádakat.
A kormány ki akarta dobni Alföldit
Ahogy arról beszámoltunk, sokat kritizált pályázat végén Vidnyánszky Attila lett a Nemzeti Színház új igazgatója. Bár a jelenlegi vezető, és nagy népszerűségnek örvendő Alföldi Róbert is pályázott, nem őt hozta ki győztesnek az a testület, amelyben többségében voltak Vidnyánszky támogatói.
A pályázatot elbíráló bizottság kilenc tagból állt, ebből kettő a munkáltatói jogkör gyakorlójaként a miniszter két szakreferense, rajtuk kívül a munkavállalókat Törőcsik Mari, a nemzet színésze, a Színházi Dolgozók Szakszervezetét pedig Konrád Antal színművész képviselte. Ott volt még a szakmai bizottságban a miniszter jelöltjeként Révész Mária miniszteri főtanácsadó. Az Előadóművészeti Iroda Színházművészeti Bizottságának jelöltjeként pedig a pályázatokat Kerényi Imre rendező, fideszes kultúrember, az alkotmány asztalának megálmodója, Nagy Viktor rendező, Szigethy Gábor színháztörténész és Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház megbízott főigazgatója bírálta el. A Színházművészeti Bizottság jelenlegi elnöke egyébként éppen Vidnyánszky Attila, amely azért legalábbis megkérdőjelezhetővé tette a bizottság elfogulatlanságát.
Vidnyánszky lehetséges sikerét már a pályázat elbírálása előtt is biztosnak tartott a szakma, az eleve lefutott pályázat érzését az is erősítette, hogy Vidnyánszky több interjúban is feltételes mód nélkül beszélt a munkáról, amit a Nemzeti Színház igazgatójaként végezne.