Jobbik a svéd TV4-en

Czinkóczky 26 éve él Svédországban, ahol több tévécsatornánál is dolgozott fotósként, majd riporterként, de Magyarországon működő produkciós cége is van. A dokumentumfilm készítésére utazott haza, de állítása szerint csak négy napja volt a forgatásra. Ezalatt nem sikerült felvennie a kapcsolatot a Jobbik egyetlen képviselőjével sem, pedig szerette volna a párt valamelyik tagját – elsősorban a parlamenti zsidózós botrányt kiváltó Gyöngyösi Mártont – is megszólaltatni.

Azonban hozzá hasonlóan a parlamenti zsidózást követő ellentüntetésen felszólaló Rogán Antal fideszes frakcióvezető sem reagált a megkeresésére, ezért a rendező csak Gulyás Gergellyel tudott beszélni, aki szerinte a Fidesz hivatalos álláspontját képviselte, miszerint „a probléma nem létezik”. A riportban Gulyás úgy fogalmaz, hogy igaz a szélsőséges erők „17 százalékot kaptak az előző választásokon, de nagy tévedés azt hinni, hogy e mögött szélsőséges nézeteket valló emberek állnak”.

A videóban Bajnai Gordon több alkalommal is a demokratikus ellenzék potenciális vezetőjeként szólal fel, a svéd csatorna kommentárjai pedig a stabilitás zálogaként hivatkoznak rá. Bajnai megszólalásaiban a társadalmi megosztottság felszámolásának, a bizalom helyreállításának fontosságát hangsúlyozza. Az MSZP részéről Kunhalmi Ágnes nyilatkozik, aki a szocialisták felelősségét is felveti azzal kapcsolatban, hogy „nem tudták felvenni a harcot a végtelenül rövid távú, populista gondolkodásmóddal és retorikával szemben”.

Új arcok, álarcok

Arra a kérdésre, hogy a film miért csak Bajnait szerepelteti az ellenzéki erők lehetséges vezetőjeként, és miért nem Mesterházy Attila szólal meg az MSZP részéről, Czinkóczky azt válaszolta, hogy „két új arcot” szeretett volna megmutatni, így esett a választása Bajnaira és Kunhalmira. Emellett kiemelte, hogy a videóban az LMP is szót kapott, igaz éppen annak az Ertsey Katalinnak a révén, aki december elején bizonytalan ideig felfüggesztette a párttagságát.

A film rendezője az őt ért kritikák ellenére úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak annyira rossz a megítélése Svédországban, hogy „ebből a filmből csak jobban jöttünk ki”. Czinkóczky ugyanakkor megjegyezte, hogy sokkal jobban zavarja az a rejtett intolerancia, amit sok gyerekkori ismerősénél tapasztal, mint az, hogy egy álarcos aktivistával kell beszélgetnie az otthonában.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!