Ő lett az ország legnagyobb munkaadója

Január elsejétől Magyarország legnagyobb intézményét Marekné Pintér Aranka vezeti. Míg az eddig legnagyobb hazai foglalkoztatónak számító Magyar Postának 32 ezer alkalmazottja van, az általa irányított Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) 120 ezer pedagógus, és körülbelül 2 ezer kormánytisztviselő munkáltatója lett. Az intézmény budapesti központjában 120 ember fog majd dolgozni, az iskolák helyi irányítását a járásokban a 198 tankerületi igazgató és az ő apparátusuk végzik.

A KIK egyszemélyi felelős vezetővel felálló központi hivatal, így a 120 ezer pedagógus felett a munkáltatói jogokat Marekné gyakorolja. Feltehetően a túl nagy hatalomkoncentráció kikerülésére került bele a jogszabályokba, hogy a tankerületi vezetőket és az iskolaigazgatókat végül nem ő, hanem a miniszter nevezi ki.

Az intézmény vezetésére novemberben pályázatot írtak. Ezek elbírálásáig Marekné Pintér Aranka a KIK megbízott elnöke, aki idén májustól szeptemberig már miniszteri biztosként készítette elő az iskolák állami fenntartásba vételét.

Tanár szeretett volna lenni

A most 50 éves Marekné Pintér Aranka egy Veszprém megyei faluban, Városlődön született. A veszprémi Lovassy gimnáziumban érettségizett, majd a szombathelyi tanárképző főiskolán végzett magyar-orosz szakon. A gimnáziumban kitűnő tanuló volt, a főiskolán pedig népköztársasági ösztöndíjas. Ahogy az Indexnek elmondta: mindig is tanár szeretett volna lenni, de a személyisége olyan, hogy már nagyon korán különböző vezető szerepekben találta magát. A főiskolán is ő volt a tanulmányi felelős.

Diplomája megszerzése után először egy veszprémi középiskola kollégiumában volt nevelőtanár, emellett egy másik szakközépiskolában tanított. Magyar szakon később az ELTE-n középiskolai tanári végzettséget is szerzett. Ahogy egy korábbi HVG-interjúban elmondta: a nyolcvanas években ugyan kapacitálták, de nem lépett be a pártba. Sváb nagyapja ugyanis mindig azt mondta neki: "pártba, szakszervezetbe és biztosítóba nem lépünk be".

Bátran pályázott

A rendszerváltás idején fiatal tanároktól szokatlan módon, 28 évesen megpályázta a balatonalmádi Magyar–Angol Tannyelvű Gimnázium kollégiumi igazgatói posztját. Saját elmondása szerint teljesen outsider volt. A posztra 14-en pályáztak, köztük egy megyei közoktatási vezető is, de végül ő kapta meg az állást. Kollégiumvezetőként az iskola egyik igazgatóhelyettesévé is vált. Kilenc évig volt a balatonalmádi iskolában, ahol magyart is tanított és később megbízott igazgató is lett. Az iskola honlapján máig szerepel a neve: ő volt az ötletgazdája a Lőrincze Lajos emlékére megrendezett író-olvasó találkozóknak, amelyeket azóta is megtartanak.

A Balatonalmádi központjától, és a Balaton parttól 10 percre fekvő kollégiumot nyáron saját cégén keresztül bérbe vette, és turistáknak adta ki. Erre Marekné is utalt a HVG-nek adott interjújában: “Almádiban kollégium üzemeltetésére vállalkoztam nyaranta. Talán négy-öt évig tartott ez az időszak, de mire sikeres lett volna, addigra abbahagytam. Álszerénység lenne, ha azt mondanám, hogy a versenyszférában nem vittem volna semmire.”

Információink szerint Marékné olyan konstrukcióban üzemeltette a kollégiumot, hogy a nyári hasznosításból a korábbi évekhez képest kevesebb bevétel jutott vissza az iskola rekonstrukciójára. Ez vitákat okozott, és végül ez vezetett ahhoz, hogy távoznia kellett az iskolából. Marekné erről az Indexnek annyit mondott, hogy a kollégium sokáig kiadatlanul állt, így abból addig nyáron nulla bevétele származott az iskolának. "Az iskola kollégiumának ablakain ma is azok a szúnyogháló-darabok lógnak, amely az általam végeztetett legutóbbi 1999-es felújításkor kerültek oda". Komoly tantestületi vitákra sem emlékezett, csak arra, hogy néhány kollégája fúrta az igazgató előtt.

Marekné ezért 1999-ben megpályázta az akkor induló Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) közép-dunántúli regionális igazgatói posztját Veszprémben. A Pokorni Zoltán minisztersége idején létrehozott intézmény a mai Oktatási Hivatal elődje volt: feladata az érettségi vizsgák egységes megszervezése, a diákok teljesítménymérése és az iskolák szakmai irányítása volt. Marekné szinte mindenhol megemlíti, hogy ezt a posztot is egy háromnapos vezetői kiválasztási tréningen nyerte el 17 pályázó közötti versenyben. “Már régen is mondták nekem, hogy minek pályázok, úgyis el vannak döntve a dolgok, de ezek engem soha nem érdekeltek. És ez igazolódott is.”

Nem kötődött párthoz

Marekné ekkor ismerte meg Hoffmann Rózsát, aki 1999-ben lett az OKÉV főigazgatója, majd egyéves működés után távozott posztjáról. Marekné úgy emlékezett: ezután évekig nem találkoztak, talán csak akkor beszéltek telefonon, amikor egyszer francia szakos érettségi elnököt keresett egy veszprémi gimnáziumba, és erre Hoffmannt akarta felkérni. Hoffmann Rózsa aztán 2010-ben kereste meg, hogy vegyen részt az Oktatási Hivatal újjászervezésében. Így lett a hivatal elnökhelyettese.

Volt kollégái szerint politikai hovatartozása a munkája közben sohasem vált nyilvánvalóvá. Marekné elmondása szerint pártnak, azon belül a KDNP-nek soha nem dolgozott még szakértőként sem. Szerinte ebben a felkérésben legfeljebb az játszhatott szerepet, hogy egy korábbi kollégája akkor már az államtitkár mellett dolgozott, és ő ajánlhatta be neki. 2011. augusztus 20-án Hoffmann Rózsa és Réthelyi Miklós miniszter ki is tüntette Trefort Ágoston-díjjal, amelyet azok kapnak, akik az oktatás érdekében hosszabb időn át kiemelkedő munkát végeztek.

Korábbi munkatársai szerint Marekné szakmai szempontól a jobb közoktatási vezetők közé tartozott. Értette a feladatát, és korrekt módon végezte munkáját. Egy Veszprém megyei középiskola volt vezetője például azt mondta róla: "sokat tett a színvonalas oktatásért, felkészülten, csendesen, de határozottan segitett a helyes irányok megtalálásában, szerettem vele dolgozni". Vezetői stílusára azonban többen is megjegyzést tettek: kemény, sőt egyesek kíméletlen vezetőnek írták le. Volt, aki egy harckocsihoz hasonlította. Ez a hasonlat leginkább arra vonatkozott, hogy különös kitartást mutatott személyes ambíciói elérésében.

Ezek az ambíciók vezettek oda, hogy 2012 elején váratlanul távoznia kellett az Oktatási Hivatalból, miután az elnökkel, Princzinger Péterrel nem jöttek ki. Ezt Marekné az Indexnek sem tagadta: “Nem tudok mást mondani, mint ami történt. Az elnök úgy gondolta, hogy én is elsőszámú vezetői alkat vagyok, és ő akarta vezetni a hivatalt. Én ezt tudomásul vettem, ettől függetlenül nem vagyunk rosszban egymással”.

A túlméretezett kabát

Marekné 2012-ben egy időre visszatért Veszprémbe, de májusban Balog Zoltán miniszteri biztosnak nevezte ki, hogy ő készítse elő az iskolák állami fenntartásba vételét. Ez Marekné szerint kézenfekvő volt, hiszen rajta kívül kevés olyan ember van, aki több iskolatípusban is dolgozott és közigazgatási gyakorlata is van. Ráadásul az Oktatási Hivatalban addig ő irányította azt a projektet, ami az iskolák állami fenntartását készítette elő.

“Még valamikor az ősszel tárgyaltam vele. Az hamar kiderült, hogy nem egy nyeretlen kétévesről van szó, hanem egy olyan emberről, aki már látott iskolát” - mondta róla egy önkormányzati vezető. Elmondása szerint Marekné nagyon nyitottnak mutatkozott, és az önkormányzatok által összegyűjtött kérdéseket később mind megválaszolta.

“Túl nagy falat ez neki”, “nem tudom, hogy viseli majd ezt a nem ráméretezett kabátot” - más forrásaink ezekkel a szavakkal írták le azt, hogy Marekné Pintér Aranka regionális vezetőnek ugyan bevált, de nem tartják elég felkészültnek erre a hatalmas feladatra. Egy finomabb megfogalmazás szerint azért vállalhatta el ezt  posztot, mert igazán ő sem tudta felmérni, milyen hatalmas feladatra vállalkozott.  

Az előbb már idézett önkormányzati vezetőt meglepte, hogy Marekné az őszi tárgyalásukra egyedül érkezett, nem voltak munkatársai. Az már tavaly látható volt, hogy az oktatási államtitkárság alaposan kicsúszott az időből a rendszerváltás utáni legnagyobb közoktatási reform előkészítésével. Közel háromezer oktatási intézményt kellett átvennie az államnak, ehhez vagyonmérlegeket készíteni, és az összes önkormányzattal egyenként megállapodást kötni.

Novemberben, egy hónappal az átadások előtt ezért 200 ember segítségét kérték az oktatási hivataltól, hogy az átadás-átvétel adminisztrációját egyáltalán le tudják bonyolítani. Ezt végül a sebtében kinevezett tankerületi vezetőkkel oldották meg, akiknek egy része máig nem kapott irodát, mert a járási hivatalokba már nem fértek be. A hivatalnak egészen január 4-ig egy olyan honlapja volt, amelyet az egyik, az internethez valamennyire értő munkatárs fabrikált.

Marekné a Klebelsberg központot államtitkári besorolásban irányítja, így egy Skoda Superb is jár neki. “Egyelőre ez az egyetlen autónk, ezért ezt nemcsak én használom. Naponta ezzel szállítjuk a kincstárba a papírokat is.”

A zumbára már nem jut idő

A feltételek tehát egyelőre nem igazán adottak a sikerhez. A nagy rohanás közben ráadásul újabb és újabb megoldandó gyakorlati problémákkal szembesülnek. Az egyik helyen például most derült ki, hogy az államhoz nemcsak egy iskola, de a hozzá tartozó tangazdaság is odakerült. A tankerületi vezetőnek kéne majd gondoskodnia arról is, hogy legyen elég takarmány, vagy fizessék az állatok gyógyítását. Miután az állami működtetésbe vett iskolák saját költségvetését megszüntették, ha kitörik egy ablak, a javíttatást az igazgató nem tudja kifizetni, ezt csak a tankerületi igazgató teheti meg. Az ilyen folyó kiadásokra ezért most 5-5 millió forintot küldtek a tankerületeknek.

Az Infó rádiónak adott interjúban Marekné Pintér Aranka folyamatosan az önkormányzatok, az iskolaigazgatók, a tanárok, a tankerületi vezetők együttműködését hangsúlyozta. Szerinte ez a kulcsa annak, hogy az átalakítást sikeresen végrehajtsák. A már korábban idézett önkormányzati vezető szerint bár súlyosan elhibázottnak tartják a most felálló új rendszert, az iskolája minden településnek fontos, ezért ahogy eddig, most is csak az önkormányzatok kiállása fogja megmenteni a bukástól a reformot.

Mareknéről a munkáján kívül alig található személyes információ. Balatonalmádiban él. Férje pedagógus végzettségű kormánytisztviselő, és van egy 26 éves fiuk. Marekné Pintér Aranka egy közösségi oldalon annyit árul el magáról, hogy hobbija a zumba. “Egy barátnőm vett rá még régebben, hogy menjünk el órákra. Egy idő után már csak otthon csinálgattam a gyakorlatokat, de ma nincs rá időm: reggel öttől késő estig van most más elfoglaltságom”.