Paczolay: Az AB nem politikai döntéseket hoz
További Belföld cikkek
-
Érdemes lesz bekészíteni az esernyőket, jöhetnek a záporok március 15-én
- Navracsics Tibor: Öt megoldási lehetőség körvonalazódik a települések védelme érdekében
- Visszaszorulóban az influenzajárvány Magyarországon
- Állami kitüntetéseket adott át a Nemzetgazdasági Minisztérium március 15-e alkalmából
- Vona Gábor: A „szegények heroinja” évek óta pusztít, a kormány eddig hallgatott
"Nyilvánvaló ugyan, hogy az Ab számos határozata politikai következményekkel jár, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a testület politikai szempontok szerint dönt. Eddig minden alkalommal az alkotmányjogi szakmai érvek mentén jött létre a többség, és amíg ez így marad, addig nincs ok aggodalomra. - mondta mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke szerdán. - A közélet szereplői gyakorta saját politikai érdekeik szerint értékelik az Ab határozatait, és ezen nincs mit csodálkozni. Azonban az Ab hatáskörgyakorlását megkérdőjelező, megalapozatlan vádaskodásoknak jogállamban nincs helyük. Különösen érthetetlen ez a vád a választási regisztrációval kapcsolatban, amelyet a testület a köztársasági elnök indítványára vizsgált."
Kövér támadta az AB-t
Paczolay ezzel minden bizonnyal Kövér László azon szavaira reagált, amelyekben politikailag elkötelezett döntéssel vádolta meg a testületet. A házelnök úgy fogalmazott: "Megítélésem szerint az Alkotmánybíróság tagjainak többsége tudatosan és vállaltan politikai mezőre lépett."
Az AB péntek délelőtt jelentette be, hogy alkotmányellenes a választási eljárási törvény több rendelkezése. A választói feliratkozásról a testület azt mondta: a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztráció indokolatlanul korlátozná a választójogot, ezért alaptörvény-ellenes.
Arról, hogy a 15 tagúra növelt testülethez 2011 őszén öt új alkotmánybíró érkezett, és a következő hónapokban további kettő fog csatlakozni, Paczolay Péter elmondta: a gyors változás, a tagok felének lecserélődése a bíróság működése szempontjából jelentős próbatétel.
(Ebben a parlamenti ciklusban csak a kormánypártok jelöltjeit választotta meg az Országgyűlés alkotmánybírónak, eddig 8 embert: 2010-ben Stumpf Istvánt és Bihari Mihályt, 2011-ben Balsai Istvánt, Dienes-Oehm Egont, Pokol Bélát, Szalay Pétert és Szívós Máriát, 2012 decemberében pedig a februárban hivatalba lépő Salamon Lászlót. Holló András alkotmánybíró mandátuma ez év áprilisában jár le.)
Odafigyelnek a kiszivárogtatásra
A folyamatban lévő alkotmánybírósági ügyekre vonatkozó információk kiszivárogtatásával kapcsolatban az Ab elnöke elmondta: a korábbi tapasztalatokra tekintettel a legutóbbi két eljárás határozattervezeteit minősített irattá nyilvánította. "Mivel a választási regisztrációról szóló határozat tartalma mégis idő előtt nyilvánosságra került, további lépésekre van szükség" - jelentette ki Paczolay Péter.
Az AB-elnök hangsúlyozta: "Az Ab feladata az alaptörvény és az egyéni alapjogok védelme, a jogalkalmazás és a jogalkotás alkotmányossági kontrollja. Feladatait a testület természetesen akkor is ellátja, amikor kétharmados parlamenti többségük van a kormányzó pártoknak. A működés hatékonysága szempontjából persze nem lényegtelen körülmény, hogy a kétharmados többség megváltoztathatja az alkotmányt vagy szűkítheti az Ab hatáskörét. Az Ab ettől függetlenül nem tehet mást, minthogy határozataiban érvényt szerez az alkotmányosságnak."