Az illegális nyerőgépek tovább élnek

Fotó: index

„Még egyszer nyerek, aztán megyünk, jó?” – mordultam kicsit ingerülten Dani fotográfusra, amikor jelezte, hogy ő tulajdonképpen már megvan a képanyaggal. Eddig még sosem nyerőgépeztem, de most negyedóra is elég volt, hogy kialakuljon a függés. De hogy kerülhettem egyáltalán ebbe a helyzetbe, három hónappal a nyerőgépek betiltása után?

Egy pesti kocsmában támasztottuk a pultot, amikor megakadt a szemünk a Sky Captain márkájú internetterminálon, amivel az előlapot díszítő logók alapján facebookozni, skype-olni, emailezni is lehet, vagy akár videókat is nézhetünk a Youtube-on. Mint kiderült, a játékgépből átalakított gépen minimum ötszáz forint befizetésével lehet netezni, ennyi pénzért 33 percnyi időt kaptam. A gépen az Indexet is lehet olvasni, és tényleg működik a Facebook is. Ennek persze vannak veszélyei, de erről majd később.

A céltalan böngészést tíz perc után untam meg. „Ezen csak internetezni lehet?” – fordultam a pultoshoz. Bólogatott, így kerestem egy flashjátékoldalon egy félkarú rablós játékot. Öt perc nyomogatás után, miközben fennhangon lelkendeztem Dani fotográfusnak, hogy mekkora formában vagyok, a pultos odalépett hozzám. „Megoldható, hogy nyerni is tudj” – mondta, és egy pendrive-ot dugott a gépbe, amiről betöltötte a klasszikus nyerőgépi játékokat. Egy újabb ezres bedugása után a gép számlálója plusz egy óra időt adott netezésre, de a visszaszámlálás megállt. Cserébe kaptam az addig a gépbe rakott pénznek megfelelő kreditet, amit aztán egy igazi klasszikusban, a Hot Dice-ban igyekeztem elverni.

Fotó: index

A játék egy böngészőablakban töltött be, de a címsorban url helyett a „GOOD LUCK!!!!” feliratot olvashattuk. „Ha valaki bejön, majd lépjek ki?” – kérdeztem. „Majd azt mondjuk, hogy ez is egy flashjáték” – kaptam a választ. A kocsmában már jártak ellenőrök, de nem lett belőle lebukás. „Még nem is tudnak erről a módszerről” – nyugtatott meg a pultos.

Látva a bénázásomat az érintőképernyővel megjegyezte, hogy a gép oldalán lévő gombbal is irányíthatom a játékot. Így már tényleg teljesen hagyományos élményt nyújtott a gép. Lassú kortyokban sörözgetve nyomkodtam. Fél óra játék után, kis minuszban aztán Dani fotográfus rámszólt, én meg még öt perc nyomkodással nullára hoztam magam. „Kiszállnék” – mondtam, amire a pultos újra bedugta a pendriveot, a menüből kiválasztotta a „payout” opciót, amivel lenullázta a kreditjeimet, majd a kasszából kifizetett.

Az már csak a szerkesztőségbe visszaérve jutott eszembe, hogy a játék izgalmában a Facebookból elfelejtettem kilépni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!