Vencel
7 °C
24 °C

Nem takarítanak, mióta az államé az iskola

2013.01.14. 12:21
Az első olvasói reakciók alapján nem mindenütt megy könnyedén, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) januárban átvett 2670 iskolát az önkormányzatoktól. Súlyos napi gondok akadályozzák a munkát több helyen, és a járásokba vezényelt új tankerületi igazgatók pedig bizonytalanok, nem tudnak válaszolni a tanárok felvetéseire.

"Egy iskola működése számtalan, apró, hétköznapi lépésből áll. Az állami átvétel során viszont úgy tűnik, csak az elveket dolgozták ki, a gyakorlati megvalósítással viszont már nem foglalkoztak eleget" - mondta Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke. Szebedy szerint az Index pénteki cikkében leírt példa egy budai gimnázium problémáiról egyáltalán nem egyedi, ez országszerte jellemző a középiskolákban.

"Egy központosított, állami rendszer akár teljesen jól is működhet, de ehhez egységes felkészültségi szint és erőforrások kellenek. Most nem volt elég idő a felkészülésre, az erőforrások pedig nem állnak rendelkezésre" - mondta a szövetség elnöke, aki folyamatosan egyeztet a tankerületi vezetőkkel, az Országos Köznevelési Tanács tagjaként pedig csütörtökön fogtárgyalni Marekné Pintér Arankával, az iskolák állami fenntartását átvevő Klebelsberg-központ elnökével.

Anonim panaszok

Egyelőre nem lehet eldönteni, hogy az iskolák állami fenntartásba vétele valóban káoszt hoz, vagy csak átmeneti bizonytalanságokat okozott az átállás miatt. Pénteki cikkünkben azt kértük, írják meg tapasztalataikat erről. Többen inkább csak Hoffmann Rózsa, a kormány vagy a Fidesz szidalmazását tartották fontosnak, de mi nem erre voltunk most kíváncsiak, hanem az egészen konkrét tapasztalatokra az államhoz került iskolákból. A hangulatról sokat elárul, hogy a legtöbb levélírónk szigorú anonimitást kért. Egyikük ezt azzal magyarázta, hogy nem akar semmiféle retorziót megkockáztatni, mert "csak a paranoidok élik túl".

Mocsok már van

„Mióta átvették az iskolát, nincs megoldva a takarítás, pár napja hányásos-hasmenéses megbetegedések vannak az iskolában, 72 óra alatt sem intézett semmit a KIK. Voltunk egy hat órás megbeszélésen a tankerületi igazgatóval, egyetlen kérdésre sem tudott konkrét választ adni. Mindenre azt válaszolta, hogy majd megkérdezi a központtól", írták az egyik iskolából múltkori cikkünkre. Ugyanezt a választ adta egy másik levélírónknak is a tankerületi vezető, aki csak azt ismételgette a felmerülő problémákkal kapcsolatban, hogy „majd megkérdezem az elnök asszonyt (Marekné Pintér Arankát)!"

A téli szünetnek vége, az iskolák működnek, ezért zavaró, hogy a tankerületi igazgatók stábja sem állt fel mindenhol teljesen. „Az egyik kolléga még valamelyik iskola igazgatóhelyettese, a munkaügyist nem ismerjük, a gazdaságis valahol 8 órás állásban gazdasági vezető, mellékállásban intézné a tankerület ügyeit. Szabályozva semmi sincs!” – írta egy olvasónk, aki valószínűleg valamelyik járásban vagy tankerületi központban dolgozik.

Januártól 2670 iskola fenntartását vette át állam, de az iskolákban sajátos társbérlet alakult ki: míg az oktatással kapcsolatos kiadásokat és a tanárok bérét az állam állja, az épület működtetését és a technikai dolgozókat az önkormányzatok fizetik. Az állami fenntartást a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) koordinálja a járásokban kinevezett tankerületi igazgatókon keresztül.

Pénz nincs az iskolákban

Az állami fenntartásba került iskoláknak megszűnt a saját költségvetése. Az iskoláknak nincs házipénztára sem a napközben felmerülő problémák megoldására. Ez érdekes szituációkhoz vezet. Az egyik iskolában például az igazgatónak saját pénzéből kellett pecsétet vennie az iskolának, mert a félévzáráshoz szükség volt a bélyegzőre. Egy másik levélben arra panaszkodtak, hogy sajnos nem spájzoltak be előre tavaly fénymásolópapírból, táblafilcből. Ezekből hamarosan kifogynak, és az már látható, hogy a korábbinál bonyolultabb lesz a beszerzés.

A Klebelsberg-központ vezetője, Marekné Pintér Aranka a múlt héten azt mondta az Indexnek: minden tankerületi igazgató hivatala kapott 5-5 millió forintot az intézmények folyó kiadásainak teljesítéséhez. Ha pénz lesz is, az egyszerű ügyek elintézése kicsit bonyolultabbá válik. „Nincs semmiféle költségvetésünk, nem költhetünk semmire, a vezető elmondása szerint annyi pénz sincs a kasszában, hogy a bérletek térítése megoldott legyen. Az igazgatói jogkör nincs, semmiben nem dönthet, mindent a tankerületi igazgatónak kell írásban benyújtani, ő véleményezve felküldi a központba, ami majd valamikor válaszol vagy igent, vagy nemet.”

Már korábban is vásárolt saját pénzéből az iskolának dolgokat az a gondnok és karbantartó, akit most az átalakítás után portássá minősítettek vissza. „Sokszor saját zsebre vásároltam anyagot (bár nem jelentős összegben) hogy szeretett iskolám ne essen szét, és fenn tudjuk tartani a megfelelő üzemi működést.” Levele szerint az iskola „nagyon öreg, és elhasználódott az épület belső szerkezete, ami állandó odafigyelést és folyamatos karbantartást igényelne, hiszen napi 16 óra folyamatos üzemként van nyitva”. Ez eddig is nagyon nehéz volt a pénzügyi források miatt,de megoldották a dolgozok odaadó munkájával, amit az igazgató el is ismert. Az odaadó gondnokra azonban az új rendszerben nincs szükség, vagy keresnek helyette mást.

Az iskola hivatalosan nem létezik

Nem világos, hogy az átszervezések miatt vagy az iskola saját helyzete miatt alakult úgy az egyik iskolában, hogy nincs külön kézbesítő, az igazgató maga viszi a postára a leveleket. Ennél nagyobb bajnak tűnik, hogy nincs szakember, aki az iskolában szakszerűen elkészítse az átsorolásokat és megírja a hiányzásjelentést.

Több levélíró tette szóvá, hogy egyelőre hiányoznak az új munkaszerződéseik és munkaköri leírásuk, és tisztázatlanok a hatáskörök. Egy előbb már idézett levél szerint az iskolában dolgozókat érdekelte volna, hogy mikor lesz munkaszerződésük, munkaköri leírásuk. A tankerületi igazgató azt mondta, január 20-22 között mindenki megkapja ezt. „Első körben az igazgatóval akarták megíratni az összes munkaszerződést, rá három napra visszavonták az egészet, és majd ők megírják. Az az érzésünk, hogy lövésük sincs semmiről. Az átállás volt mindenre a válasz.”

Az egyik levélíró úgy írta le a helyzetet, hogy az iskola van, de hivatalosan nem létezik. Nincs alapító okiratuk, SZMSZ-ük, hiányoznak a munkaköri leírások, a pedagógiai program és a házirend is. Nem ismerik a félévi bizonyítvány kiállításához szükséges adatokat, és nekik még új pecsétjük sincs.   "Szó szerint hiányoznak az alapvető hivatalos dokumentumok, így megszámolhatatlanul sok törvényt szeg meg az iskola léte, illetve a nem léte." Az csak hab a tortán, hogy iskolai szoftverek sincsenek, mert az éves díj fizetésében nem tudott megállapodni az önkormányzat és a KIK. "Jelenleg, ha kapunk postán valamit, hivatalosan nem is lehet átvenni, mert nem lehet iktatni, érkeztetni. Mivel nincs szoftver, úgy működünk, hogy papírra kimentettünk mindent és abból bogarásszuk a szükséges adatokat."

Ahol volt, ott megszűnt a cafetéria

  Az állami fenntartásba vétel miatt több iskolában megszűntek azok a kiegészítő juttatások, amiket eddig az iskolát fenntartó önkormányzat adott a tanároknak. „Bérünk a kiegészítő juttatásokkal együtt havonta közel 30 ezer forinttal csökkent (Erzsébet utalvány nincs, egészségpénztár nincs, keresetkiegészítést eltörölték, jutalomról álmodni sem merünk!) Azt ígérték, azt kommunikálták, hogy a jövedelmünk nem csökkenhet!” – olvasható az egyik levélben. Egy másik levél szerint a munkába járás decemberi költségeit nem fizették még ki a tanároknak. Az autóval vagy távolsági busszal bejáróknál ez akár 20-25 ezer forintot is jelenthet, ami a téli rezsiszámlák idején igencsak tud hiányozni a családi költségvetésből.

Hajdúszoboszlón eddig volt cafeteria, amiből általában a munkahelyi étkezést oldották meg a pedagógusok. „Január 1-jétől elvileg nincs ilyen juttatás a KIK-től, csak kínos csönd. Mivel más településen már korábban sem volt, így a minimum a támogatandó mindenütt" – osztotta meg velünk egyik olvasónk. Az étkezést viszont ezután is az önkormányzat működteti, a pedagógusnak így elvileg vendégárat kell fizetni, ha mégis saját pénzén enni szeretne, mivel már nem az önkormányzat alkalmazottja. A levélíró szerint  talán van remény, hogy legalább ez mégis módosul, mivel az önkormányzatnál érzik, hogy azért ezt mégsem a pedagógusok találták ki.

Van ugyanakkor olyan, aki csak nevet az államhoz átkerült iskolák problémáin. A fővárosi fenntartású iskolák dolgozói már megismerhették, milyen az, ha az iskolának nincs saját költségvetése. „A fővárosi fenntartású iskolákban már 2012-ben sem volt cafetéria, így sem BKV bérletet, sem más juttatást a tanárok nem kaptak. Néhány gazdaságis maradt. Ők a fenntartó intézmény központi állományában voltak és a bérszámfejtést, számlák intézését végezték. A levélíró szerint 2012-ben mégis minden iskolában rendben befejeződött az érettségi, minden gyermek kapott bizonyítványt, és minden iskolában rendben elkezdődött a tanév. "Az, hogy a kerületi fenntartású iskola igazgatója nem értette meg, hogy a központi állami fenntartás azt jelenti, hogy az iskolának nincs saját költségvetése és a gazdasági ügyeket másként kell intézni, arról lehetséges, hogy az igazgató tehet, mert esetleg nem is akarta megérteni.”

Táblázatba foglalták a hatásköröket

Információink szerint a Klebelsberg-központ a múlt héten olyan levelet küldött ki az iskoláknak, amelyben ezekre a hétköznapi szituációkra is kitér. A jobb áttekinthetőség kedvéért a levél mellékleteként egy táblázatban foglalták össze, hogy az iskolaigazgatóknak az egyes ügyekben kikkel szemben van egyeztetési és jelentési kötelezettség. Ha az iskolát a KIK működteti, akkor a beszerzési igényeket a tankerületi igazgatónak kell jelezni. Ha az önkormányzatnál maradtak a működtetési feladatok, akkor a beszerzési igényekről a KIK-et és a polgármesteri hivatalt is értesíteni kell. Ugyanez a helyzet a karbantartásoknál, a leltárnál vagy a szerződésekkel kapcsolatos szakmai és pénzügyi teljesítésigazolásokkal.

Az ügyek nagyobb részében az igazgatóknak csak az illetékes tankerületi igazgatóval kell egyeztetniük: ide tartozik például a tanárok szabadságolásával, túlóráinak igazolásával, a pályázatokon való indulással, a tankönyvrendeléssel vagy a következő tanév tervezésével kapcsolatos feladatok. A tanköteles tanulók nyilvántartása viszont azon ügyek közé tartozik, amellyel nemcsak a tankerületi igazgatóval, de a járási kormányhivatallal is egyeztetni kell.

Ha megosztaná a saját iskolája tapasztalatait, írjon erre a címre!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!