Depressziós devizahiteles nem költözhet Ócsára

„Depressziós, összeesett ember nem kell ebbe a közösségbe” – foglalta össze az Indexnek Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat regionális vezetője, hogy milyen családokat nem várnak az ócsai lakóparkba.

Nem elegendő ugyanis a kiválasztáshoz, hogy valaki devizahitelesként elveszítette az ingatlanát, és megfelel néhány további objektív feltételnek, derült ki a területen tartott keddi sajtótájékoztatón. A beköltözéshez megfelelő lelki alkat is kell. Egy, a szeretetszolgálat tagjaiból álló csoport járja majd végig a jelentkezőket, hogy megvizsgálja, hogy az adott család „megfelelő jövőképpel” rendelkezik-e, és beállítottságuk „közösségépítőnek” tekinthető-e. „Közösséget akarunk létrehozni, és ehhez illő embereket keresünk” – magyarázta a helyszínen a rangsorolás szempontjait a programot vezető szolgálat vezetője, Kozma Imre atya. „Fontos, hogy a kiválasztottak érezzék, az élet az egymással való kapcsolatban bontakozik ki” – vázolták fel a válogatás spirituális hátterét.

Mát kétszázan jelentkeztek

Ahogy a program többi részéért, úgy a lelki alkalmasság ellenőrzéséért, és a környezettanulmányok elkészítéséért is a Máltai szeretetszolgálat a felelős. Az ő szociális munkatársaik keresik majd fel a családokat, bár az is elhangzott, hogy az ócsai önkormányzat is delegálhat családsegítőket.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára hozzátette, hogy a fentiek mellett a kezdeményezőkészség, és az önfenntartáshoz szükséges potenciál is fontos. A lakópark ugyanis az újrakezdéshez kínálna alapot. Azért lesz bérleti díj, hogy ez is biztosítsa az önálló életre való alkalmasság erősítését, magyarázta Soltész.

A sajtótájékoztató apropója az volt, hogy keddtől lehetett jelentkezni az ócsai telep nyolcvan házának egyikére. Azoknak, akiknek ingatlanját a jelzáloghitel miatt kényszerértékesítették, vagy az kényszerértékesítés alatt áll, egy hónapjuk van a regisztárcióra. A regisztrálók száma egyetlen nap alatt megközelítette a kétszázat, mondta el több felszólaló is.

A máltaiak kapták meg a programot

Az ócsai mintatelepet lebonyolításával az állam a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot bízta meg. A szervezet nemcsak a környezettanulmányokat készíti, és a döntéselőkészítést végzi, de a nyertesek kiválasztásában is központi szerepet kapott. A végső döntést egy öttagú bizottság végzi, amelybe két főt delegál a szeretetszolgálat, kettőt Ócsa város önkormányzata, egyet pedig a nemzeti eszközkezelő.

Kozma Imre atya azt is hangsúlyozta, hogy szervezetük a beköltözés után is a helyszínen marad, hogy „szerepet vállaljon a közösségépítés folyamatában.”

A kérdésre, hogy mi alapján választották ki éppen a szeretetszolgálatot lebonyolítónak, volt-e például pályázat, Soltész Miklós azt válaszolta: a kedvező tapasztalatok miatt döntöttek a keresztény szervezet mellett. A Belügyminisztérium építésügyi államtitkára pedig hozzátette: a vörösiszap sújtotta Devecserben végzett munkájuk is sokat számított. (Az Index tudósítója akkor a helyszínen is látta a Máltai Szeretetszolgálat munkáját, és az valóban meggyőző volt.)

Az első lakók áprilisban költözhetnek be, mondta a Belügyminisztérium építésügyi államtitkára. Szaló Péter. A házak műszakilag február 25-re készülnek el. A szerkezetkész házakra látogatásunkkor már felkerültek a nyílászárók, és jelenleg a hőszigetelést, burkolást végzik. A telepre nem vezetik be a gázt (erről a sajtótájékoztatón nem esett szó), az államtitkár ugyanakkor elmondta, hogy a meleget a kandallóra kötött központi fűtés biztosítja. Ez azért jó, mert a lakók olcsó fával tüzelhetnek. A kivitelező Veszprémber Zrt. közmunkásokat is foglalkoztat. (A téma alternatív megközelítéséhez olvassa el keretes írásunkat.) A területen kiépítették az ivóvíz- és szennyvízhálózatot, a közvilágítás 60 százalékos készültségű.

Az útépítést viszont a fagyok miatt leállították, és bár a latyaktól nem látszott, de állítólag már leterítették az alapréteget.

Falusias alvótelepülés

A telepen járva egyelőre nehezen lehetett elképzelni egy jövőtudatos hitelkárosultakból álló közösséget. A házak legtöbbje vakolatlanul állt a bokáig érő sárban. A szerkezetből annyi sejthető volt, hogy a tervező Kós Károly egyesülés itt is a falusias képet erőltette. A makoveczi hagyományokat folytató organikus építészeti műhely tervezte a vörösiszap-károsultak, és a felőszsolcai árvízkárosultak telepeit is. (Ezekkel akkoriban foglalkoztunk cikkben és egy videóanyagban is.) Céljuk ott is archaizáló, elképzelt falusias környezet kialakítása volt, amely néha akár a praktikum rovására is ment.

Ócsán a tornácok, és a nyeregtetős struktúra utalt a fenti irányvonalra. A házak szűkek, de praktikus alaprajzúaknak tűntek. A padlás, amit a klasszikus módon kívülről, létrán lehet elérni, romantikus képzeteket kelt ugyan, de nem korszerű, és nem praktikus. A hatalmas tér a kötelező létrahasználat miatt nem alkalmas sem nagy mennyiségű holmi raktározására, sem például gyerekszobának.

A közösségépítést kérdőjelezi meg, hogy a telep magában áll a pusztában. Bár papíron Ócsához tartozik, attól öt kilométerre, az autópálya ellentétes oldalán található, így pedig akkor is nehéz lesz bekapcsolódni a helyi életbe, ha a polgármester ígéretéhez híven valóban sikerül rendszeres buszközlekedést létrehozni a telep és a település közt.

A terület adottságai, az autópálya közelsége inkább egy nett alvótelepülést valószínűsít, ahol a lakók Budapestre járnak majd dolgozni.