A diákforradalmárokkal nem akarnak tárgyalni

Szerda este összeül az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum, amelyet még a tandíj elleni tüntetésekkor alapított a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Hallgatói Hálózat (HaHa), az Oktatói Hálózat, a Magyar Rektori Konferencia és három pedagógus szakszervezet. Az ülés tétje a "decemberi diákforradalom" motorjának számító, de teljesen alulról szerveződő, és máig semmilyen egyesületi formában be nem jegyzett hallgatói és oktatói hálózat számára az, hogy a jövőben legálisan is részt tudnak-e venni a kormánnyal folytatott tárgyalásokban.

A HaHa és a HÖOK nem véletlenül tartott közös sajtótájékoztatót szerda délelőtt. Ezen az egységet igyekeztek demonstrálni, és azt, hogy a felröppent hírekkel ellentétben a két szervezet között nincsenek konfliktusok. Bár a felsővezetés szintjén harmonikus az együttműködés, az egyetemeken működő sejteknek néha akad problémája a helyi hallgatói önkormányzatokkal, ismerte el az Indexnek Fatér Ambrus, a HaHa egyik aktivistája.

Néhány vidéki egyetemen a helyi hivatalos képviseleti szervek megpróbálják ellehetetleníteni az önszerveződő mozgalmak munkáját. Szegeden és Debrecenben is akadtak a közelmúltban súrlódások. Az utóbbi helyszínen például a hallgatói fórumra csak a Debreceni Egyetem hallgatóit engedték be, ezért hiába utazott oda a HaHa budapesti aktivistája. Fatér elmondta, ígéretük van a HÖOK-tól arra, hogy megpróbálják kezelni ezeket a konfliktusokat, ugyanakkor sokszor ők sem tehetnek sokat ezek ellen.

A HaHa tevékenységét az egyetemek vezetése sem nézi mindenhol jó szemmel. Az ELTE BTK dékánja nemrég egy levélben szólította fel az "egyetemi polgárok különböző csoportosulásait" arra, hogy ne akarják politikai nézeteiket a karon belül megjeleníteni. A dékán ki is fejtette, hogy a szakmai érdekképviselet egyetlen hivatalos szerve az egyetemen a hallgatói önkormányzat.

Összekovácsolódtak

A lassú, főként hivatalos tárgyalásokkal és unalmas közleményekkel dolgozó HÖOK-nak egy évvel ezelőtt nagy kihívást jelentett az egyetemeken a kis létszámú, de rendkívül aktív Hallgatói Hálózat megjelenése. Egy 2012 februári HaHá-s egyetemfoglalás után az ELTE hallgatói önkormányzata például a legsötétebb KISZ-es időket idéző közleményben ítélte el az akciót, mondván "illetéktelenek" zavarták meg "a 375 éve működő Egyetemünk alapvető tevékenységeit, az oktatást és a tudomány művelését”.

Tavaly decemberben, az államilag finanszírozott egyetemi férőhelyek drasztikus csökkentésének bejelentése azonban egységbe kovácsolta a feleket. Nagy Dávid HÖOK-elnök a szervezettől szokatlanul kemény hangú közleményt adott ki, és Szegeden már HÖOK-osok és HaHá-sok együtt tartottak ülősztrájkot a Csongrád megyei kormányhivatalban. Ugyancsak együtt szervezték azt a december 10-i fórumot az ELTE-n, amely után a diákok elfoglalták a Petőfi hidat.

A két nappal később tartott HÖOK-os rendezvényre is meghívták a HaHa képviselőit, és más civil csoportokat is. A fórum végén már maga Nagy Dávid elnök mondta be a mikrofonba, hogy reméli mindenki elég melegen öltözött, mert elindulnak egy kis sétára. A spontán felvonulás egészen a Parlamentig jutott. Itt a békét akaró HÖOK-os szervezők intése ellenére egy több száz fős csoport bement az elzárt parlamenti parkoló területére és fáklyákkal egészen az Országház lépcsőjéig ment, ahol gumibotos rendőrök sorfala állt eléjük. Már ekkor látszott az aggodalom a HÖOK-os vezetők arcán, hogy az események irányítása kicsúszott a kezükből.

A HÖOK vitte be tárgyalni a HaHa-t

Ezek az események a kormánynak is azt üzenhették, hogy a diákság viselkedése kiszámíthatatlan lehet. Ezt erősítette meg, hogy december 17-én egy másik, addig nagyrészt ismeretlen civil szervezet, a Humán Platform tüntetése is spontán utcai demonstrációba csapott át.Több ezres tömeg vonult végig a Nagykörúton, majd a rádióhoz ment, ahol beolvastatták követeléseiket.

Ilyen előzmények után ült végül tárgyalóasztalhoz Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a HÖOK vezetőivel december 18-án. A HÖOK elnöke akkor maga ajánlotta fel, hogy a Hallgatói Hálózat egy képviselőjét is beviszik a tárgyalásra. A minisztériumba érkezve egy kis vita támadt, hogy a HaHa küldötte egyáltalán részt vehet-e a tárgyaláson, hiszen nem hívták meg. Az Emmi vezetése végül beelegyezett, hogy megfigyelőként ő is beüljön a tárgyalásra. A megbeszélés nem vezetett eredményre. A diákok végighallgatták a minisztert, majd felálltak és távoztak. Később Balog Zoltán, és az Indexnek a minisztérium egyik embere is azt mondta: a HaHa képviselője szerintük eleve úgy ült be a tárgyalásra, hogy amint lehet, álljanak fel, végig ezt sugdosta a HÖOK-osok fülébe. A tárca vezetője arra is utalt, hogy a HaHa szerintük politikailag elkötelezett az ellenzék felé, amit egyébként a HaHa folyamatosan cáfolt.

Nincsenek mindenhol jelen

A megfoghatatlan, lényegében vezetővel sem rendelkező Hallgató Hálózat ekkor szembesülhetett azzal, hogy kimaradhat vagy háttérbe szorulhat a tárgyalásokon, holott jelentős részben az ő aktív tevékenysége késztette meghátrálásra és engedékeny tárgyalásra a kormányt. Kétségtelen, hogy a felsőoktatási törvény egyetlen hivatalos diákszervezetet ismer el, a HÖOK-ot. A kormány is egyedül őt tartja tárgyalópartnerének.

A HaHa legitimitását megkérdőjelezők azt mondják, felhatalmazás nélkül beszélnek a diákok nevében. Birtalan Gergő, a HaHa aktivistája azonban az Indexnek azt mondta, valóban nincsenek hivatalos jogosítványaik, de önszerveződő mozgalomként nem ez a céljuk. Azt akarják elérni, hogy minél több embert vonjanak be a mozgalom szervezésébe. Ez amúgy feltűnően jól megy: a decemberi tüntetések óta érezhetően megnőtt az aktív diákok száma, csak Budapesten napi szinten több mint száz hallgató foglalkozik a mozgalom ügyével. Emellett pedig a korábbinál sokkal jobban működnek az egyéb városokban működő sejtjeik is, így mára ténylegesen országos szervezetté nőtték ki magukat.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke szerdán ugyanakkor azt mondta: míg a hallgatói önkormányzatok minden felsőoktatási intézményben jelen vannak, addig a HaHa népszerűsége közel sem ugyanakkora mindenhol. A társadalomtudományi karokon nagyon erősek, de például a műszaki szakok környékén alig vannak jelen. Nagy szerint fontos, hogy az ezekbe az intézményekbe járó diákoknak az érdekét is képviseljék a HÖOK-ban.

A HÖOK az egyetlen lehetőség

A kormány láthatóan igyekszik elszigetelni vagy a jobban ellenőrizhető csatornák felé terelni a civil mozgalmat. Ennek tudható be, hogy az Infó rádiónak adott interjúban Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár kedden azt tanácsolta a Hallgatói Hálózatnak: ha tárgyalni akarnak a kormányzattal, szerezzenek pozíciókat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájában, a hasonló felépítésű Oktatói Hálózat pedig pályázza meg a dékáni és a rektori pozíciókat, így a rektori konferencia révén ülhet asztalhoz a mindenkori kormányzattal.

Ezzel Nagy Dávid, a HÖOK elnöke egyetértett. Szerdán azt mondta az Indexnek: járhatónak látja a Maruzsa helyettes államtitkár által javasolt utat. Szerinte aki nem csak mozgalomban, hanem képviseleti szinten is szeretné támogatni a diákok ügyét, annak érdemes elindulnia egyetemének önkormányzati választásán. A Hallgatói Hálózat azonban ezt kategorikusan elutasítja. Szerintük az elmúlt hónap bebizonyította, hogy a civil szerveződés és a hivatalos érdekképviselet nem gyengíti, hanem erősíti egymást.

A HaHa számára jó lehetőségnek tűnt a decemberi tüntetések idején megalakított Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum. Ebben ugyanis saját jogon kaptak helyet a HÖOK, a Magyar Rektori Konferencia, az Oktató Hálózat, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete mellett.

Gumicsont

A decemberi “forradalmi egység” után azonban HaHá-s körökben visszatetszést keltett Nagy Dávid HÖOK-elnök és Balog Zoltán január 11-i tárgyalása. Közös sajtótájékoztatójukon azt mondták, jelentős előrelépéseket sikerült elérni, és Balog is úgy nyilatkozott, "ma jobban értjük egymást, mint az előző év zavaros időszakában." Megállapodtak abban, hogy a 16, csak tandíjas szakon is lehetnek államilag finanszírozott helyek, és a rektorokra továbbra is a szenátus tehet majd javaslatot a miniszternek és az államfőnek. Balog azonban a diákok által leginkább elvetett hallgatói szerződések ügyében csak kisebb tartalmi kompromisszumokra lenne hajlandó. A HaHa a tárgyalás után kiadott közleményében ugyan nem támadta a HÖOK-ot, de a bejelentett kompromisszumokat gumicsontnak, kommunikációs trükknek nevezte, és ragaszkodott a diáktüntetéseken megfogalmazott hat ponthoz.

Ezen a tárgyaláson Balog Zoltán azzal a javaslattal állt elő, hogy hozzanak létre egy felsőoktatási kerekasztalt. Amikor Balog erről beszélt, tudatosan kerülte a Hallgatói Hálózat nevesítését. Csak annyit mondott, hogy ebben a HÖÖK és a “hallgatók” mellett a gazdaság szereplői is helyet kapnának.

Nem engedik, hogy felszalámizzák őket

Nem véletlen, hogy a HaHa ezt is élesen támadta. Szerintük "nincs szükség a minisztérium által válogatott szereplők meghívásával zajló megosztó egyeztetésekre". Egyedül a decemberben alakult Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórumot (OFEF) tartják legitim tömörülésnek. Úgy tudjuk, a ma esti egyeztetésen a HaHa ezért olyan javaslattal készül előállni, hogy a felsőoktatási törvénybe is írják bele: az OFEF legyen a felsőoktatás ügyében a kormány tárgyalópartnere.

Birtalan Gergő, a HaHa aktivistája szerint jelenleg ugyanazokért a célokért küzdenek a HÖOK-kal, az eddigi eredmények pedig azt igazolják, hogy működik az együttműködés. Épp ezért sem fogják hagyni, hogy a kormány felszalámizza a tiltakozó diákszervezeteket. Kiss Dávid, a HÖOK elnökségi tagja szerdán azt mondta: mivel a miniszter nem fogadta el a tárgyalásokban részt vevők körének kiszélesítésére vonatkozó javaslatukat, garantálják, hogy a HÖOK a miniszteri találkozók előtt és után minden kérdésben egyeztetni fog minden érdekelt mozgalommal.

Fatér Ambrus szerint a HÖOK-HaHa együttműködés a kisebb zördülések ellenére jó irányba halad. A HÖOK transzparens módon tárgyal a kormánnyal, és minden részletről beszámol a mozgalom tagjainak is. Ugyanakkor várják, hogy nyilvánosak legyenek e tárgyalások jegyzőkönyvei, de tudja, hogy ez a kormányon múlik. Azt ugyanakkor nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a tárgyalások egy pontján a HÖOK beérje az elért eredményekkel, a HaHa számára viszont az akkor még kevésnek bizonyuljon. Ekkor majd elválhat egymástól a két szervezet útja, fogalmazott.