A Fidesz a követségek előtt kígyózóktól fél

2013.01.22. 19:21
Február elejére akarja megoldani a Fidesz azt a problémát, hogy a regisztráció eltörlésével hogyan szavazzanak a külföldön dolgozó magyarok. A külföldi munkavállalókról nyilvántartás nincs, így a nagykövetségek előtt a szavazás napján hatalmas sorok is kialakulhatnak. Ezután foglalkozik majd a kormánypárt azzal, milyen kampányt folytassanak a határon túl, elsőként a kettős állampolgárok számának növelésére koncentrálnak.

Hogyan szavazzanak az uniós országokban dolgozó magyarok? - forrásaink szerint a regisztrációt megsemmisítő alkotmánybírósági döntés óta ezt a problémát próbálja megoldani a Fidesz.

Az Alkotmánybíróság (AB) január elején alkotmányellenesnek nyilvánította a választási eljárási törvény több rendelkezését, köztük azt, amely bevezette volna az ellenzék által keményen bírált regisztrációt. A testület a választói feliratkozásról azt mondta: a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztráció indokolatlanul korlátozná a választójogot, ezért alaptörvény-ellenes.

Mi lesz a külföldön élőkkel?

Az AB megsemmisítette a magyarországi állandó lakhellyel rendelkező, de külföldön tartózkodók regisztrációjára vonatkozó szabályokat is. Az előző választás óta viszont az uniós munkavállalási lehetőségek megnyitása miatt jelentősen emelkedett a kitelepült magyar munkavállalók száma. A problémát az okozza, hogy a külföldi munkavállalóknak nem kell jelenteniük, ha hosszabb időszakra elhagyják az országot, ezért olyan pontos nyilvántartás sem létezik, amely alapján megmondható, hogy Berlinben, Bécsben, vagy Londonban hány magyar állampolgár dolgozik.

A külföldi munkavállalók a jelenlegi szabályok szerint kétféleképpen szavazhatnak: vagy hazajönnek a választás napján, vagy pedig korábban személyesen jelzik, hogy nem a lakhelyük szerinti körzetben akarnak szavazni, hanem az adott ország nagykövetségén. A kormány viszont attól tart, hogy ha a berlini nagykövetségen például több ezren akarnak szavazni, az fennakadásokat okozhat, ami akár a választás eredményét is befolyásolhatja.

Erre utalhatott Orbán Viktor kormányfő is, amikor a Kossuth Rádiónak adott múlt pénteki interjúban arról beszélt, hogy az AB döntése miatt 2-300 ezer szavazót „veszít majd” az ország, a külföldön élők ugyanis nem fognak tudni szavazni.

A megsemmisített választási eljárási törvény szerint a regisztráció után levélben szavaztak volna a külföldön élők. Az AB döntése után a Fidesz ugyan a regisztráció bevezetéséről lemondott, azt azonban továbbra sem tudni, hogyan kezelnék a problémát. Valószínűleg a Fidesz-KDNP február 5-7-e közötti gyulai frakcióülésen dől el, hogy a kormánypártok milyen megoldást találnak ki, hogyan írják újra a választási eljárási törvényt.

Bízik a Fidesz a határon túliakban

Több kormánypárti képviselő az Indexnek arról beszélt: a jogszabály kidolgozása után kezdenek el komolyabban foglalkozni azzal, milyen kampányt folytassanak a határon túli területeken. A következő parlamenti választáson szavazhatnak először a nem magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgárok, így a magyar pártoknak először kell majd megtalálni a szomszédos országokban, illetve a világ különböző területein élő állampolgárok körében a kampánytechnikákat.

A kormánypárti politikusok abban bíznak, hogy a határon túli magyarok körében a Fidesz népszerűsége töretlen, ezért komolyabb kampányt csak a választás közeledtével kell indítaniuk. Az MSZP viszont már múlt héten megkezdte a felkészülést a választásokra. Múlt szerdán Mesterházy Attila pártelnök Kolozsváron elnézést kért a határon túli magyaroktól amiatt, hogy a 2004-es népszavazás előtt a kettős állampolgárság ellen kampányoltak.

Minél több kettős állampolgár

A kampányig tartó időszakban a kormány így inkább arra koncentrál, hogy a határon túl élő magyarok közül minél többen vegyék fel a magyar állampolgárságot. A kormányoldal számításai szerint ugyanis ezzel egyenes arányban többen fognak a Fidesz-KDNP-re szavazni. A 2010 májusában elfogadott kettős állampolgárságról szóló törvény alapján eddig közel 370 ezren kértek kedvezményes honosítást.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkársága kedden azt írta az Indexnek: az év végére a kérelmezők száma elérheti a félmilliót, ők még ebben a parlamenti ciklusban leteszik az állampolgári esküt. A kérelmezők eddig főként erdélyi és vajdasági magyarok közül kerültek ki, de összesen 65 ország állampolgára nyújtott be honosítási kérelmet. A legtöbbet Csíkszeredán, Kolozsváron és Szabadkán adták be.