Napenergiás segélyhívók lesznek Miskolcon

Január végén öt segélyhívó oszlopot állítanak fel Miskolcon. A segítségre szorulók a Búza téren, az Avason, Diósgyőr városközpontban, a Villanyrendőrnél és az Újgyőri főtéren egy gombnyomással érhetik el a hatóságokat.

Az oszlopok üzembeállításáról szóló megállapodásokat ma írta alá Kriza Ákos polgármester, Vereckei Csaba megyei rendőrfőkapitány és Farkas Attila, a szolgáltató Salvaguardia Holding Zrt. vezérigazgatója. A segélyhívók helyét a rendőrség és a városvezetés jelölte ki, a közterületen elkövetett bűncselekmények statisztikáit figyelembe véve.

Az oszlopokat olyan helyen állítják fel, ahol azokra a térfigyelő kamerák is rálátnak, hogy csökkentsék a vandalizmus veszélyét. A napelemmel és akkumulátorral felszerelt, rossz idő esetén is 48 óráig működőképes oszlopokról a gombnyomással indított hívások a Salvaguardia éjjel-nappal üzemelő diszpécserközpontjába futnak be – magyarázta a rendszer működését Farkas Attila. Mint mondta, a diszpécser látja, hogy melyik oszlopnál áll a segélykérő, és a kamerák képét figyelő közterület-felügyelet központjának segítségével le tudja ellenőrizni, hogy valós-e a hívás, vagy csak szórakozik valaki.

Farkas szerint a segélyhívást követően fél percen belül riasztják a rendőrséget. Ha szükséges, a Salvaguardia saját kivonuló szolgálata is a helyszínre siet, hogy a törvényes lehetőségekkel feltartóztassák a támadókat, amíg a rendőrök kiérnek.

Mint mondta, a mobiltelefonok világában azért van létjogosultsága a rendszernek, mert a támadók jellemzően elveszik az áldozat telefonját is. Az öt oszlop felszerelése darabonként mintegy egymillió forintba kerül, ezt és az üzemeltetés nem nyilvános költségeit a Salvaguardia Zrt. állja.

Hasonló rendszer működik Ózdon és Debrecenben is. Utóbbi városban két éve szereltek fel három oszlopot, ezek összesen 400 ezer forintba kerültek (igaz, nem napelemesek).

Az ilyen és hasonló rendszerek 3-4 éve terjednek, mert az érintett önkormányzatok alternatív megoldásokat kezdtek keresni a rossz közbiztonság kezelésére – mondta az Indexnek Finszter Géza. A kriminológus szerint az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy a közterületeken az erőszakos, garázda cselekmények, a testi épség elleni támadások a legjellemzőbb bűncselekmények.

A mobiltelefon-lopást Finszter divatbűncselekménynek tartja, ami olykor elterjed, aztán csökken, ezért nem érzi jó érvnek az oszlopok felállítása mellett. A kriminológus szerint látszatintézkedések helyett világszerte a jó helyismerettel rendelkező önkormányzati rendőrséget tartják a közterületi bűncselekmények csökkentése leghatékonyabb eszközének.

Az önkormányzati rendőrségeknek azonban csak akkor van létjogosultsága, ha kellően megalapozott, és az alkotmánnyal összhangban lévő rendészeti érvek szólnak mellette, ugyanis a létrehozásukhoz egy sor törvényt kellene módosítani. Ha nem világos a jogi háttér, az ilyen testületek akár a helyi (akár szélsőséges) politika önkényének eszközévé is válhatnak.

A debreceni segélyhívó oszlopok 2011-es felállításakor az volt az üzemeltető cég érve, hogy a mobiltelefonnal nem rendelkezők, valamint azok számára lesz igazán hasznos, akik a támadástól lebénulva elfelejtik, hogy melyik számot kell hívniuk. Az Index információi szerint a debreceni oszlopok nem változtattak érdemben a környék statisztikáin. Ugyanakkor több eset volt, amikor a segélyhívók segítségével sikerült elfogni a támadókat.

Miskolc polgármesterének egyik legfontosabb választási ígérete a közbiztonság javítása volt, és a szerdai megállapodás aláírásakor is azt hangsúlyozta, hogy az önkormányzat évek óta a város közbiztonsági helyzetének javításán dolgozik. Kriza Ákos szerint a rendőrség munkájának köszönhetően ez az elmúlt időszakban be is következett.