Bajnai csak azt szeretné, hogy boldoguljunk
Orbán Viktor miniszterelnök özönvizes hasonlatát továbbgondolva Bajnai Gordon pusztító cunamihoz hasonlította azokat a változtatásokat, amiket a kormány a közoktatásban végrehajtott. Magyarország szerinte „katasztrófa sújtotta terület” és „nincs az a cunami, ami annyi kárt okozna az országnak, mint amit a rossz kormányzás okozott a gazdaságnak és az oktatásnak”.
Ezután ismertette annak a felmérésnek az eredményét, amit a Haza és Haladás és az Együtt 2014 felkérésére a Tárki készített egy ezer fős reprezentatív minta, illetve 84 iskola 550 pedagógusának megkérdezésével. Eszerint a tanárok kétharmada államosítás helyett helyben kezelné a problémákat. Háromnegyedük szerint az államosítás nem oldotta meg a finanszírozást és nem segíti a különbségek csökkentését, kilencven százalékuk szerint a színvonalon sem javít.
Kérdésünkre, hogy az Együtt 2014 hogyan oldaná meg a finanszírozást, csak azt a kitérő választ kaptuk, hogy annak meg kell felelnie a helyi szempontoknak. Részletes programmal Bajnai még nem állt elő. Azt csak akkor ismertetik, ha az azon szeptember óta dolgozó negyven szakértőjük március végére elkészül. Egy fontos alapelvet mégis elárult, ez pedig a röghöz kötés eltörlése volna.
Bírálta a kormányt a tandíj ügyében is. Kérdésünkre elismételte, hogy „a tandíj önmagában nem ördögtől való”, de szerinte annak nem szabadna bekerülési feltételnek lennie, sokkal inkább ösztönzőnek. A Fidesz politikájával a legfőbb baj szerinte az, hogy becsapták a választóikat, és hogy tandíjrendszerük nem társult ösztöndíjrendszerrel és a felsőoktatás minőségi reformjával.
2014-ben szerinte a gazdaság rendbetétele mellett az oktatás rendbetétele a legfőbb feladat, így a változásokba belefáradt szülőknek és tanároknak még egy nagy reformra fel kell készülniük. „Az oktatás legfőbb célja az, hogy boldoguljunk”.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
