Búcsúzzunk Gagarintól és az úttörőktől is?

2013.02.05. 21:15
Január elseje óta nem viselheti utca Magyarországon olyan ember vagy dolog nevét, amelynek köze van a 20. századi önkényuralomhoz. Az önkormányzatok egy része már neki is látott az átnevezésnek, sorra tűnnek el az országból a Felszabadulás utcák. Vitás nevekről az MTA dönt, náluk landolt például az a kérdés, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endre vagy Gagarin nevének megtartása belefér-e.

Közterület nem viselheti „olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal”. Január elseje óta él ez a tilalom a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben.

A Lenin utcák persze nem tűntek el egy csapásra. A kommunista nevekről településenként egyedi döntést kell hozni, ez a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek a dolga. A tilalmat bevezető törvénymódosításkor a bizonytalankodókra is gondoltak az előterjesztő kormánypárti képviselők. “Ha a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel a tekintetben”, hogy a közterület neve megfelel-e vagy sem, akkor be kell szerezni a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását, írták elő.

Bölcsészek döntenek

Az MTA felkészült a kérdésözönre. Pálinkás József december 17-én hozott egy határozatot arról, milyen szabályok szerint fogják vizsgálni "a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmának való megfelelőséget”. Az érdemi, tudományos, szakmai szempontú vizsgálatot az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja végzi majd el 30 nap alatt. Előfordulhat, hogy az adminisztratív teendőkért felelős Jogi és Igazgatási Főosztály, vagy maga az MTA elnöke nem ért egyet a Bölcsészettudományi Kutatóközpont véleményével. Ilyenkor az elnök akadémiai szakértő testület véleményét is kikérheti, sőt létre is hozhat erre a célra szakértői testületet.

Az MTA-nak többek közt arról kell most állást foglalnia, viselheti-e utca Bajcsy-Zsilinszky Endre és Gagarin nevét, illetve rendben van-e, ha egy teret Munkás térnek hívnak. Ezeket a kérdéseket Balatonfűzfő küldte az akadémiának. Balatonfűzfő képviselő-testülete január 22-én tűzte napirendre az utcaátnevezések témáját. A polgármesteri hivatal munkatársa azt mondta, az ülésen megszavazták az előterjesztést, amely szerint a fenti három névről az MTA-t kell megkérdezni, egyébként pedig „egyértelműen meg kell változtatni” a Rózsa Ferenc, a Ságvári Endre, az Úttörő, a Fürst Sándor, a Kállai Éva, a Kulich Gyula és a Sallai Imre utca nevét. Az új neveket a fűzfőiek még nem találták ki.

Wass Albert váltja Ságvárit

Nagykáta és Szendrő gyorsabb volt, ezeken a helyeken már decemberben túlvoltak az átnevezésen. A nagykátai testület december 12-i ülésén ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött kilenc utca nevének lecseréléséről. Az itteni Ságvári Endre utcából Wass Albert utca lett, a kommunista Rózsa Ferencet Rózsavölgyi Márk zeneszerző váltotta le.

Szendrőn a Felszabadulás utca és a Marx tér végét jelentette az új tilalom. A város honlapján december elején az itt lakókat és a helyi civil szervezeteket arra biztatták, hogy javaslataikkal, ötleteikkel járuljanak hozzá a közterületek új elnevezéséhez. Végül lakossági javaslatra lett Kenderföldi utca a Felszabadulás utcából, és Csáky István tér a Marx térből, tudtuk meg a szendrői polgármesteri hivatalban. A Kenderföldi onnan jött, hogy az volt az utca régi, háború előtti neve, a Csáky pedig helybeli kötődésű nemesi család.

Szélmalomból Sztahanov

Marx utca Székkutas községben is már csak volt, öt másik utcanévvel együtt ott is lecserélték. Székkutas Felszabadulás utcájából például István király utca lett, a Sztahanov utcából pedig stílusosan Szélmalom utca. A delmagyar.hu vasárnap megírta, hogy összesen hatvan új tábla kerül ki hamarosan az érintett utcákba, ezek elkészítésének mintegy 100 ezer forintos költségét a polgármester állja.

Az átnevezéseket előíró törvénymódosítás egyébként a lakosságot megpróbálja megvédeni a pluszköltségektől. A törvény rögzítette, hogy az utcanévváltozások miatt szükségessé vált hatósági igazolványok, például a személyi, a vállalkozói igazolvány vagy a forgalmi engedély cseréjére vonatkozó hatósági eljárások illetékmentesek.

Feltámasztják a régi neveket


Dömsödön azzal is próbálják megkönnyíteni a lecserélt nevű utcákban lakók dolgát, hogy központilag küldenek ki értesítéseket a változásról, például a postának, tudtuk meg a jegyzőtől, Bencze Zoltántól. Az utcanévtáblák lecserélése még folyamatban van, egyelőre ideiglenes, olcsóbb megoldást találtak, de a jegyző szerint a táblacsere nem lesz tetemes összeg. Szerinte kérdéses viszont, hogy minden szükséges iratcserét el tudnak-e majd intézni ingyen a lakosok, például mi lesz a vadászok fegyvertartási engedélyével.

Dömsöd is hívta ötletelésre a lakosokat a honlapján, de nem túl nagy sikerrel. Kevéssé volt aktív a lakosság, csak egy vagy két javaslat érkezett, azok is önkormányzati kötődésű emberektől, mondta el a jegyző, aki szerint nagyobb lett volna az aktivitás, ha több idejük van. A változtatást előíró törvény november 23-án jelent meg a Magyar Közlönyben, és Dömsöd szigorúan betartotta az előírást, hogy január elseje után már nem maradhatnak a régi nevek.

A dömsödi cikkcakkos Felszabadulás utca kettévált Kodály Zoltán és Bartók Béla utcára. A Fürst Sándor utca Kastély utca lett, mert a sarkán áll egy régi kúria. Somogyi Béla nevét Balassi Bálinté váltotta le. A Ságvári utca Bíró utca lett. A régi neve is Bíró köz volt, mert valaha sok Bíró nevű ember lakott ott.

A Sallai utcának azt az új nevet adta decemberben a képviselő-testület, hogy Szilus utca. Ez egy szilfás terület volt annak idején, régi népies elnevezés erre az, hogy szilus, mondta a névadás mögötti logikáról a jegyző. A lakók viszont nem voltak elragadtatva ettől a névtől, és újabb átnevezést kezdeményeztek. Két alternatíva merült fel: Határ utca vagy Szenttamási utca. Szerda délután döntött a helyi képviselő-testület: a Szenttamási név győzött, ennek a támogatói voltak többségben a lakók közt is. Ez a név egyébként onnan jött, hogy néhány száz éve Dömsöd mellett létezett egy Szenttamás nevű község. A török idők után elnéptelenedett, de a köztudatban benne maradt az arra vezető út neve.

Az átnevezési döntések okozhatnak még meglepetéseket abból a szempontból, hogy az önkormányzatok ki mindenkire találhatják passzolónak a törvényi tilalmat. Amikor a fideszes és KDNP-s képviselők benyújtották a parlamentnek az átnevezéseket előírő törvényt, az indokláshoz fűztek egy hosszú listát, amelyet a zsakutca.iksz.net kutatásai alapján állítottak össze a problémásnak tartott nevekről. Ezen még se az Úttörő, se Bajcsy-Zsilinszky nem volt rajta.