Szilárda
-2 °C
7 °C

Totális bizonytalanságban az ELTE

2013.02.05. 17:00
Létszámleépítések, a külsős oktatók megbízási díjának megszüntetése is felmerült az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, amelynek idén 4,5 milliárd forinttal csökken az állami támogatása. Fábri György, az ELTE rektorhelyettese szerint bár van kormányzati ígéret egyéb támogatásokra, egyelőre nem tehetnek mást, mint hogy így tervezik az idei büdzsét, ami csak az alapfeladatokra lesz elég. A kormány szerint az egyetemek támogatása tavalyhoz képest összesen 23 milliárd forinttal emelkedik.

Információink szerint leépítésekről is szó volt az ELTE Bölcsészettudományi Karának keddi intézetvezetői értekezletén. Az egyetemi elvonások különösen súlyosan érintik a kart, amelynek költségvetése majdnem a felére csökkent ebben az évben.

Leépítések már tavaly óta zajlanak az egyetemen, most inkább arról van szó, hogy rendkívül bizonytalan helyzetben kell megtervezni az ELTE költségvetését, mondta az Indexnek Fábri György, rektorhelyettes, kommunikációs vezető. Hivatalosan annyit tudnak, hogy az egyetem tavalyi 19 milliárd forintos állami támogatása idén 4,5 milliárd forinttal csökken.

Egyetemi szintű terv nem született leépítésektől, a problémák és megoldási lehetőségek karonként különbözőek, mondta Fábri. Az informatika karon például nagyon sok külsős oktató dolgozik megbízási díjért. Kérdés, hogy az egyetem meg tudja-e a fizetni a jövőben ezeket a neves szakembereket. A jogi karon már tavaly is alig volt államilag finanszírozott hallgatójuk, idén pedig várhatóan még kevesebb lesz. Az egyetem abban bízik, hogy idén is sokan választják az önköltséges képzést.

Az egyetem helyzetén valamelyest javíthat, hogy egy közelmúltban született kormányzati döntésnek köszönhetően 10 milliárd forintot fordítanak a kiváló és kutatóegyetemekre, amiből az ELTE-re a kiemelkedő minőségi paraméterei alapján körülbelül 2-2,5 milliárd forint juthat. Fábri György szerint ez örömteli fejlemény, erről azonban egyelőre csak egy szóbeli bejelentés hangzott el.

Nem tervezhető egyelőre az sem, hogy ha nyáron a keretszámok formális eltörlése miatt több hallgatót kell felvenniük állami támogatású képzésekre, akkor ehhez az intézmények megkapják-e a kb 27 milliárd forintos hiányzó támogatást. Nem tudható egyelőre az sem, hogy ezt hogyan osztják el és mennyire preferálják a minőségi intézményeket. A kormányzatnak is jobb lenne, ha erről születne egy átlátható és konkrétumokat tartalmazó dokumentum, mondta a rektorhelyettes.

Ez erősítené a bizalmat a kormányzat felé, de az ELTE a jelen helyzetben nem tehet mást, mint hogy 4,5 milliárdos mínusszal kezdi el tervezni idei költségvetését. Ebből az alapbéreket, a közüzemi költségeket és az alapvető infrastruktúra fenntartását tudják megvalósítani, a többletfeladatokat azonban nem.

Nemrég a Corvinus Egyetem jelentette be, hogy a szükségszerű költségcsökkentési intézkedések részeként bizonyos mértékű létszámcsökkentés várható.

A Magyar Rektori Konferencia összesítése szerint az elmúlt öt évben összesen 84 milliárd forinttal csökkent a vizsgált 27 felsőoktatási intézmény támogatása. A legnagyobb forráselvonás az ELTE-t sújtotta, amelynek ezen idő alatt 9 milliárd forinttal csökkent az állami támogatása. Emellett a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem szenvedte el a legnagyobb elvonást.

Az EMMI oktatási államtitkársága szerint miközben 2013-ban a kormány valójában növelni fogja az egyetemek támogatását, a sajtóban folyamatosan légből kapott számok és híresztelések látnak napvilágot a források csökkentéséről. Azt azonban ezekhez sosem teszik hozzá, hogy míg 2005–2006 fordulóján 424 000 hallgató tanult a felsőoktatásban, addig mára ez a szám 330 000 főre csökkent ami nagyjából 25 százalékos csökkenést jelent.Sokan nem veszik figyelembe azt sem, hogy az egyetemek saját bevétele eközben dinamikusan csökken, amely jelentős részben a hatalmas pályázati források révén keletkezik.

Az EMMI közlése szerint a 2013-as költségvetési törvény tavalyhoz képest 24  milliárd forinttal kevesebb forrást biztosít az egyetemeknek, a másik oldalon azonban 47 milliárdos többlettámogatásról lehet beszélni. Ez a következő tételekből áll össze: 27 milliárd forintot szánnak a ppp-konstrukciók kiváltására, 10 milliárdot az EU-s projektek önrészére, további 10 milliárd forintot pedig az adósságkonszolidációra. Ez összességében mintegy 23 milliárd Ft többletet jelent tavalyhoz viszonyítva. A fentieken túl szeptembertől a korábban tervezetnél több hallgatót vehetnek fel a felsőoktatási intézmények, melyek a több hallgató után plusztámogatásra lesznek jogosultak.