Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

Súlyosbították a magyarsága miatt megvert fiú támadóinak büntetését

2013.02.07. 15:47

A Kúria csütörtökön a jogerős ítéletet megváltoztatva súlyosbította a büntetéseket annak a hét, többségében roma elkövetőnek az ügyében, aki magyarsága miatt bántalmazott egy diákot a VIII. kerületben. Az ügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adva hat elkövetőnél a korábbi 2-4 év körüli szabadságvesztéseket néhány hónappal súlyosbította a Kúria, csak egy fiatalkorú elkövetőnél nem szigorodott a büntetés.

Az eljárás adatai szerint az egyik megvádolt férfi édesanyjával és élettársával hangoskodva sétált 2009 őszén a VIII. kerületi Horváth Mihály térnél, majd a férfi belekötött egy arra tartó főiskolásba, aki azonban – mikor az elkövető fenyegetően felemelte a kezét –, lefogta, és belerúgott a beteg, műtött lábába. Ezután a férfi és a két nő az utcában lakó rokonait, ismerőseit segítségül hívva szidalmazni, ütlegelni, üldözni kezdte a fiatalt, aki hosszas menekülés után egy közeli kollégiumba futott előlük. Az egyik elkövető késsel is fenyegetőzött. A támadásnak csak a rendőrök kiérkezése vetett végett.

A hét vádlott közül hatan romák – négy fiútestvér, az édesanyjuk és az egyik fivér élettársa –, a hetedik vádlott pedig egy ismerősük, aki magyar származásúnak vallotta magát. Többségük állt már bíróság előtt például zsarolás, rablás vagy lopás miatt. „Hogy mersz kezet emelni rám, te buzi magyar! Mit képzelsz magadról, hogy mersz bejönni az én utcámba, ahol a cigányok az urak, nem a magyarok!? Rohadt magyar, megöllek! Rohadt magyarok, rasszisták vagytok!" – ilyen és ehhez hasonló kifejezésekkel támadtak az elkövetők a diákra.

Első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2011 márciusában közösség tagja elleni erőszak és más bűncselekmények miatt 2 és 6 év közötti szabadságvesztéseket szabott ki. Szóbeli indoklásában az elsőfokú bíróság többek között arról beszélt, hogy lincshangulat alakult ki, a romák magyarsága miatt terrorizálták a sértettet, akinek menekülnie kellett.

A védelmi fellebbezések folytán másodfokra került ügyben 2011 őszén a Fővárosi Bíróság lényegesen enyhítette az elsőfokú döntést, és jogerősen 1 és 4 év közötti szabadságvesztéseket szabott ki, miután a cselekménysorozatot hat vádlott esetében nem közösség tagja elleni erőszaknak, hanem az enyhébben büntetendő garázdaságnak minősítette. Ezután nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Legfőbb Ügyészség a Kúriához azzal, hogy a jogerős döntés minősítése és ennek nyomán a kiszabott büntetés törvénysértően enyhe.

A csütörtöki tárgyaláson a vádhatóság képviselője kiemelte: a támadásban részt vevők közös érzelmi alapja a sértett magyarságával szembeni ellenérzés volt. A védők ugyanakkor vitatták, hogy a cselekménynek bármiféle rasszista motívuma lett volna, és többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy a helyszínen a sértetten kívül több magyar is volt, akiket nem támadtak meg az elkövetők. Védekezésként elhangzott: aki kérdezte tőlük, annak akkor is azt mondták, hogy beteg testvérüket bántotta a diák, ezért üldözik, és általában is a romák egyszerűen csak a nem közéjük tartozókat azonosítják magyarként, vidéken sokfelé parasztként, ez nem tekinthető becsmérlő szitkozódásnak a részükről.

Az egyik ügyvéd megjegyezte, tudomása szerint az elmúlt években közösség tagja elleni erőszak miatt bíróságra került néhány ügyben szinte kivétel nélkül romák voltak a vádlottak. Több védő is kiemelte, hogy álláspontja szerint a Kúria mostani döntése nagy jelentőségű, mert más hasonló ügyekben is iránymutató lesz. A vádlottak az utolsó szó jogán többnyire arról beszéltek, hogy nem rasszisták, amit tettek, megbánták.

A Kúria a jogerős ítéletet megváltoztatva az elsőfokú bírósághoz hasonlóan közösség tagja elleni erőszaknak minősítette a történteket, és a vádlottak többségének a másodfokon kiszabott büntetését néhány hónappal súlyosbítva – bár az első fokon alkalmazott szankciókat el nem érve – többnyire 2 és 4,5 év közötti szabadságvesztéseket állapított meg.

A Kúria szóbeli indoklása szerint az elkövetőknek a támadás során hangoztatott kijelentéseiből egyértelmű, hogy hovatartozása, származása miatt üldözték, bántalmazták a sértettet. A cselekmény meghatározó motívuma az volt, hogy a sértett mely népcsoporthoz tartozik, szögezte le a Kúria.