Árpád
3 °C
12 °C

Lekerül az MSZP-ről az alaptörvényi stigma

2013.02.08. 12:29

A koalíció ismét módosítja az Alaptörvényt. A ma megjelenő, a frakció által beterjesztett törvényjavaslatról sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa elmondta, hogy az Alaptörvény Átmeneti rendelkezései (Ár.) decemberben az Alkotmánybíróság által formai ok miatt törölt szakaszait az alkotmányozó az Alaptörvény záró rendelkezései közé ülteti át. Ez alól a választók sok vitát kiváltó előzetes regisztrációja az egyik kivétel, mert azt januárban az AB tartalmilag is alkotmányellenesnek találta, és annak kodifikálásáról a koalíció időközben letett.

A másik kivételt az Ár. A kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló preambuluma jelenti. Ez rövidített formában kerül át az Alaptörvénybe, és kimaradnak belőle az MSZP felelősségére vonatkozó utalások. Gulyás ezt azzal magyarázta, hogy bár az utódpártok erkölcsi megítélése nem változott, de figyelembe vették, hogy az MSZP már három demokratikus választáson is kormányzati felhatalmazást kapott a választóktól.

A pártállami diktatúra működtetőinek a számonkéréssel kapcsolatos, a személyiségi jogaikat, büntethetőségük elévülését és a nyugdíjjogosultságukat korlátozó intézkedések ugyanakkor bekerülnek az Alaptörvénybe. Rögzítik azt is, hogy a közmédiában azonos megjelenési lehetőséget kell biztosítani a pártoknak, a kereskedelmi médiában zajló politikai kampány viszont korlátozható.

Az AB az ősszel megsemmisítette azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé tették, hogy az önkormányzatok megtiltsák a hajléktalanoknak, hogy életvitelszerűen közterületeken tartózkodjanak. A koalíciós javaslat a lehetőséget az Alaptörvény részévé teszi, így az AB a jövőben nem vizsgálhatja majd a hajléktalanokat kitiltó helyi rendeleteket.

Az Alaptörvényben ugyanakkor azt is rögzítik, hogy az önkormányzatoknak törekedniük kell a területükön élő hajléktalanok elszállásolására. Gulyás bejelentette, hogy a módosítás egyértelművé teszi: biztosítania kell az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést.

A hajléktalanok kitiltásának lehetősége valószínűleg komoly vitát fog kiváltani, ugyanis az AB a decemberi döntés indokolásában kimondta, hogy az alkotmánymódosítások nem eredményezhetnek feloldhatatlan ellentmondást az Alaptörvényen belül. Itt viszont épp egy korábban alkotmányellenesnek talált rendelkezést készül a jogalkotó alkotmányos szintre emelni. Gulyás szerint azonban az eljárásra 1992-ben a külföldön tartózkodó választók ügyében már volt precedens, és akkor a Sólyom László-vezette AB nem emelt ellene kifogást.

Gulyás kijelentette, hogy az alkotmánymódosítás nem érinti az AB hatáskörét. Ugyanakkor közölte, hogy a korábbi sajtóértesülésnek megfelelően az Alaptörvényben kívánják rögzíteni, hogy az Alkotmánybíróság a határozataiban nem hivatkozhat az Alaptörvény hatályba lépése előtt született döntéseire. Szerinte ez nem korlátozást, hanem az alkotmánybíráskodás lehetőségeinek kiszélesítését jelenti, mivel az AB-t mostantól nem fogják kötni korábbi döntései. Azt ugyanakkor, mint mondta, semmi sem tiltja, hogy az alkotmánybírók álláspontjuk kialakítása során figyelembe vegyék a testület korábbi döntéseit.

Az Alkotmánybíróság elmúlt 22 éve során készült határozatainak kötelező figyelmen hagyását Sólyom László épp tegnap nevezte értelmetlennek. Az alkotmánybíróknak szerinte nem lehet megtiltani, hogy gondolkodjanak, miként az orvosokat sem lehet arra kötelezni, hogy kizárólag a két évvel ezelőtti orvosi rendtartás alapján gyógyítsanak, és amit korábban tanultak, tapasztaltak, azt felejtsék el.