Káosz az ELTE-n

A héten az ELTE BTK egy oktatója által az intézmény dékánjának küldött levele kezdett el keringeni az egyetem levelezőlistáin. Ebben az oktató, aki tanszékének adminisztratív ügyeit is intézi, részletesen sorolja fel azokat a problémákat, amiket a Neptun rendszerre történő átállás okozott az egyetem mindennapjaiban. Állítása szerint napi több száz levelet kap az intézményi titkárság hallgatóktól, akik nem tudnak semmit elintézni az új rendszerben.

Mint leveléből kiderül, nem az új elektronikus tanulmányi és ügyviteli rendszer szokatlansága jelenti a problémát. A legnagyobb gondot a kiszámíthatatlanság okozza. A február második hetén induló kurzusokra teljesen véletlenszerűen tudtak feliratkozni a diákok: voltak, akik úgy jutottak be a kinézett kurzusra, hogy náluk nem működött az előfeltételek ellenőrzése a Neptunban. Esetükben felmerül az a kérdés is, hogy mi fog történni, ha később derül majd ki, hogy jogtalanul járhattak erre az órára. Közben pedig sokan nem kerültek be végül olyan kurzusokra, amikre az előjelentkezés során még gond nélkül befértek. Az oktató levele szerint kollégáival nem fognak tudni mit mondani ezeknek a diákoknak arra a kérdésére, hogy ez miért történt meg velük.

Az oktató szerint a Neptun képtelen érvényesíteni a törvény által garantált előjelentkezési jogát a fogyatékos hallgatóknak. A nehézségek kihatnak a tanulmányi hivatal munkájára is. Nem lehet a rendszerben a hallgatók abszolválását igazolni, a PhD kódokat rosszul konvertálták, nem működik a meghirdetett órák lekérése és sok olyan funkció van, ami ugyan létezik, de használhatatlan. Nem sikerült az ELTE által elvárt két nyelvű megjelenítés sem, a Neptunnak csak bizonyos részei érhetőek el angolul, azok is sokszor röhejes angolsággal. Felmérhetetlen, hogy ez mennyire rombolja az ELTE komolyságát a tekintélyes számú külföldi hallgató előtt.

Átláthatatlan, rosszul működik

Kaotikus tapasztalatokról számoltak be nekünk az egyetem diákjai is. A Társadalomtudományi kar egyik elsős hallgatója szerint a legtöbb gondjuk a tárgyfelvétellel volt. A teljes felület átláthatatlannak bizonyult, ráadásul mivel a tanároknak is sok gondot okozott a rendszer, sok tárgyat csak jelentős késéssel hirdettek meg. Sokáig rossz volt a pontozási rendszer is, ami teljesen kiszámíthatatlanul rangsorolta az azonos előfeltételekkel ugyanarra a kurzusra jelentkező diákokat. Amikor ezt orvosolták, akkor utólag kerültek ki olyan diákok kurzusokról, akik korábban már abban a tudatban voltak, hogy járhatnak arra az órára. Az egyik diáktól kaptuk meg azt a levelet, amit a tanszékük oktatója küldött ki minden hallgatójának a vizsgaidőszakban: "A Neptun nem engedte meg, hogy vizsgaidőpontot hirdessek (több tárgyból is). A problémát megoldjuk.".

A BTK levelező listáin keringett az a levél, amit az intézmény egy diákja írt az egyetem vezetőségének. Levelében arra hívta fel az intézmény irányítóinak figyelmét, hogy a téli vizsgaidőszak levezénylése csak azoknak az önfeláldozó embereknek köszönhető, akik a Neptun számos hiányosságát megkerülve igyekeztek több ezer hallgató alapvető jogait biztosítani. Ilyen jog például, hogy egy hallgató ne öt órával vizsgájának megkezdése előtt értesüljön a vizsgáról, vagy hogy a hallgató a kötelező tárgyait fel tudja venni anélkül, hogy a valóságban nem létező előfeltételek hiánya miatt zárja ki őt a Neptun.

Egy oktató az Indexnek azt mondta: a Neptun egyáltalán nem olyan mint a közkeletű szoftverek, a használata bonyolult és átláthatatlan. Az oktató sem tudta követni a vizsgáira jelentkezéseket. Korábban volt arra lehetőség, hogy ha egy diák - főleg a még tapasztalatlan elsőéves - nem jelentkezett időben a vizsgára, utólag fel tudták venni vizsgázók közé. Ezt a rendkívül merev Neptun nem engedi: az oktató újabb vizsgaidőpontot sem hirdethet meg és a diák hiába megy el vizsgázni a többiekkel, ezt nem lehet regisztrálni a rendszerben. Így akár a jegye is elveszhet. Más esetben is előfordult, hogy ha egy diák nem szabályszerűen jelentkezett vizsgára vagy utóvizsgára, hiába tanult, hiába sikerült javítania, a Neptunban ezt nem tudták megjeleníteni.

Nagyon elfoglaltak

Az oktató, aki a BKT dékánjának írt levelet a problémákról, péntek délelőtti megkeresésünk idején nem kívánt még nyilatkozni. Mint mondta, éppen péntek délután ül össze az egyetem vezetősége, amely többek között a tanulmányi rendszer körül felmerült problémákról is tárgyal, és ennek a találkozónak az eredményét meg kívánja várni.

Megpróbáltuk megkérdezni a Neptun körüli problémákról az ELTE vezetését is. Kerestük az ügyben Borsodi Csaba oktatási rektorhelyettest és Rónay Zoltán főtitkárt. Rónay Zoltán végül e-mailben válaszolt. Azt írta: "a félévkezdéssel összefüggő feladatok miatt" ő és közvetlen munkatársai is nagyon elfoglaltak, így kérdéseinkre legfeljebb a jövő hét második felében tudnak válaszolni. Rónay ugyanakkor cáfolta, hogy az egyetem Költségvetési Bizottságának mai ülésén szóba kerülnének a Neptun problémái.

Ma már minden egyetem használ valamilyen tantárgyfelvételi és ügyviteli rendszert, ami elvileg egyszerűsíti az adminisztrációt. A nagy egyetemeknek különösen szüksége van erre. Az ELTE-n összesen 32 ezer hallgató van, akik közül 23 ezren járnak nappali tagozatra. A szorgalmi időszak elején egy diákok átlagosan 10-12 kurzusra jelentkezik be a rendszeren keresztül, majd itt iratkozik fel a vizsgákra és jegyeit is regisztrálják.

Csak a Neptunt akarták

Az ELTE-n eddig erre az ETR-t (Egységes Tanulmányi Rendszer) használták, amelyet a Dexter Kft. fejlesztett ki. Minden ilyen rendszert az egyetem a saját igényeihez és speciális tanulmányi  szabályaihoz szabhat. Az ELTE rendszerén is sokat igazított a cég és maga az egyetem is. Bár korántsem volt tökéletes, mindenki megszokta a kezelését. Már 2007-ben felmerült, hogy az ETR-t érdemes lenne felváltani egy több szolgáltatást nyújtó egységes rendszerrel.

Tavaly áprilisban derült égből villámcsapásként érte a hallgatókat az ELTE bejelentése, miszerint az ETR-ről a Neptunra váltanak. A hallgatóknak a hírhez írt hozzászólások alapján nem tetszett a döntés. A mindkét rendszert megjárt diákok is egyértelműen az ETR mellett tették le a voksukat.

Az egyetem két dologgal indokolta a váltást: így bevezethetik az internetes csekkbefizetést, amely az ország legnagyobb tudományegyetemén addig papíron ment. A másik, csak később megnevezett ok pedig az volt, hogy a kormányzat és a Neptunt működtető SDA Informatika Zrt. között fennálló szerződés alapján az egyetemnek nem kellett licenszdíjat fizetnie a Neptunért.

Azt már elfelejtették, hogy az ETR-ről 2003-ban az akkori Oktatási Minisztériummal kötöttek ugyanilyen megállapodást az ingyenes licenszről. Az az érv sem igazán állt meg, hogy a korábbi rendszerrel ellentétben a Neptun képes gazdasági feladatok ellátására is, például képes kezelni a hallgatók különböző befizetéseit. Az ELTE által használt korábbi ETR ezt tényleg nem tudta, de az újabb verzióban már megoldották ezt a problémát.

Évi 24 millióba kerül

Technikai szempontból azzal indokolták a váltást, hogy az ETR régebbi verziójú és már frissíteni kellene. Az évek alatt ugyanis rengeteg, ELTE-s programozók által elkészített kiegészítés került a kódba, melyeket az új verzióhoz igazítani állítólag drágább lett volna, mint a teljes tanulmányi rendszert lecserélni.

Az egyetem tanulmányi rendszerre vonatkozó közbeszerzése egy meghívásos tárgyalás volt, amire az ETR-t nem hívták meg. Így pályázni sem volt lehetőségük, ezért az egyetlen induló az SDA Informatika Kft. Neptun rendszere volt - mely meg is nyerte a kiírást. Az eredményt az ELTE hirdetményben tette közzé, a korábbi tanulmányi rendszer üzemeltetője is csak innen értesült a változásról. Bár a licenc ingyenes, a Neptun bevezetése 20 millió forintba került. Az SDA Kft. nyilvánosan elérhető árajánlata és a szolgáltatási szerződés alapján évente 24 millió forintba kerül a fenntartása. A cég havi 2 millió forintos követési és támogatási díjat kér, emellett havi 2X8 órás konzultációs díjat kér 14 ezer forintos óradíjért. A Neptun havi fenntartása olcsóbb az ETR korábbi díjánál.