Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

Balog: A HÖOK tudott a röghöz kötésről

2013.02.10. 14:27 Módosítva: 2013-02-10 19:51:55
A röghöz kötésről szóló egyeztetésen hónapok óta részt vesz a HÖOK, ezért nem érti a meglepetésüket, állította Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter vasárnap a Szépművészeti múzeumban tartott sajtótájékoztatóján. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy az egyetemek elveszítsék gazdasági függetlenségüket.

Balog Zoltán nem érti a Hallgatói önkormányzat meglepetését amiatt, hogy a kormány alkotmányba betonozná a diákok röghöz kötését, derült ki a miniszter vasárnapi sajtótájékoztatóján. Balog konkrét példa említése nélkül megismételte, hogy számos más országban is szerződésben rögzítik, hogy a diákok a diploma után ne vállalhassanak külföldön munkát. Szerinte ezt a magyar hallgatók sem ellenzik, amelynek bizonyítéka, hogy tavaly több ezren írták alá a hallgatói szerződést.

A képet árnyalja, hogy a kormánnyal tárgyaló HÖOK két napja "gyáva és hazug" döntésnek nevezte, hogy a hallgatói szerződést beemelik az alaptörvénybe. Kiss Dávid, a HÖOK elnökségi tagja szerint egy hónapja ígéretet kaptak a tárca vezetőjétől, hogy az uniós próbaeljárás fényében döntenek a kérdésről.

A röghöz kötés elvét időközben az Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek találta. A kormány pénteken ezen problémákat trükkel oldotta meg: a röghöz kötést beemelte az alaptörvénybe. Ezzel ugyan sem a diákok, sem az alkotmánybíróság aggályait nem oszlatta el, de lehetetlenné tette, hogy a törvényt legális keretek közt bírálhassák.

Balog vasárnap a Szépművészeti múzeumban tartott sajtótájékoztatón elmondta, néhány kérdés ugyanakkor még tisztázásra vár. Például hogy a röghöz kötést mennyiben befolyásolja az itthoni munkanélküliség, és meghatározásra vár, hogy a végzett hallgatóknak hány év alatt mennyi időt kell majd Magyarországon dolgozniuk.

Balog úgy tudja, a Höok nem vitatkozott a röghöz kötés elvével. Az Index kérdésére a miniszter azt mondta, a diákságot képviselő szervezet ott volt a témát megtárgyaló munkacsoportban, és így semmi olyan nem történt, amiről ne lett volna tudomásuk.

Az egyetemeknek szervezeti ügyben nem kell autonómia

Balog válaszolt az egyetemek autonómiájának elvesztéséről feltett kérdésre is. Szerinte az átszervezésekkel az egyetemek autonómiája megmarad, csak a gazdasági ügyeket sorolják a kormányhoz. „Szervezeti ügyekben nem kell autonómia” – mondta az EMMI minisztere. Ezért vezetik be a kancelláriarendszert.

Balog szerint jelenleg azon dolgoznak, hogy meghatározzák, milyen szakokra nincs szükség, mely szakok legyenek államilag támogatottak, és melyeken tanulhatnak önköltségen a hallgatók.

Megemlítette még, hogy tárgyalta a művészeti egyetemek rektoraival, és megállapodtak: ezekben az intézményekben ne tömeg-, hanem minőségi képzést folytassanak. azaz ne az optimális létszámon felül felvett hallgatókkal, és az utánuk járó állami támogatással próbáljanak bevételhez jutni.

Ez a megállapodás azért is érdekes, mert az Indexnek korábban kiszivárogtatott levél szerint éppen az EMMI helyettes államtitkára javasolta januárban a hozzájuk forduló művészeti egyetemek rektorainak, hogy vegyenek fel több hallgatót, és így foltozzák be költségvetésük lyukait. Az ötletet a rektorok visszautasították, mivel szerintük ez a minőségi képzést veszélyezteti.

Később megkerestük a javaslatot megfogalmazó Maruzsa Zoltán helyettes államtitkárt, aki elmondta, az ötlet a tárca hivatalos álláspontja volt, és egy decemberi kormányrendeleten alapult. A miniszter mostani megállapodása ezek szerint ellentmond az alig két hónapja fogalmazott rendeletnek.