Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

Biztos, hogy nem a magyar bíboros lesz az utód

2013.02.11. 13:36
XVI. Benedek pápa hivatali időszakában jelentősen kibővítette a bíborosok testületét, amely az ő utódját is megválasztja majd. A kongregációban többségbe kerültek az ők kinevezettjei, de mégis nőtt az olasz egyház befolyása. A korábban lehetséges utódként emlegetett Erdő Péter esztergomi bíboros-érsek esélyeit több tényező is rontja.

A most lemondott XVI. Benedeket a katolikus egyház történetének egyik legidősebb bíborosaként választották meg 2005-ben pápának. A pápaválasztó biborosi testület összetétele alapján várható, hogy a megüresedett egyházvezetői posztra most sem egy fiatalabb generációhoz tartozó kardinális kerül.

XVI. Benedek pápa az elmúlt hét évben huszonkét új bíborost nevezett ki, akik közül négyen már betöltötték 80. életévüket, így nincs szavazati joguk az új pápa megválasztásáról döntő majdani konklávén. A kivezetésekkel a testület teljes létszáma 213 tagúra bővült, de a pápaválasztó korúak száma jelenleg alig haladja meg a 120-at.

A bíborosi testületben a múlt évben kerültek többségbe a Joseph Ratzinger által kinevezettek, és kisebbségbe azok, akik még a II. János Pál idején kapták hivatalukat. A testület átlagéletkora így sem változott lényegesen.

Az elöregedett pápaválasztói jogú bíborosi testületben az újonnan kinevezettek átlagéletkora 66 év felett volt. Nem lett a testületnek a negyvenes éveiben járó tagja: pedig VI. Pál korábbi gyakorlatának köszönhetően számos fiatalabb egyházi vezető kerülhetett a testületbe, maga Ratzinger is éppen, hogy 50 éves lett, amikor megkapta a bíbort, vagy elődje, II. János Pál 47 évesen lett kardinális.

A bíborosok között az ifjabbakhoz tartozik a most 60 éves Erdő Péter, aki jó ideig kifejezetten a legfiatalabb bíborosnak számított, de azóta két német és egy holland kardinális is „megelőzte".

Erdő Pétert időnként az esélyesek közé sorolják, elsősorban életkora, európai elismertsége és talán szintén a pápalistával kapcsolatos találgatások miatt. Értékelésében betöltött pozíción kívül érdekes módon neve is közrejátszott: a sajtóban a Pétert tartották a legvalószínűbb következő pápanévnek, amit az okozott, hogy sokan összekapcsolták a katolikus egyház sorozatos botrányait és azt a hiedelmet, amely szerint Krisztus második eljövetele akkor várható, amikor Péter római trónján II. Péter ül.

A misztikus jövendölés akadályozta meg eddig, hogy egyetlen pápa sem vette fel eddig a Péter nevet. Nem tisztázott viszont, hogy a pápa eredeti nevét vagy felvett nevét kell II. Péter alatt érteni. A babonás bíborosokat viszont elriasztja a magyar prímás keresztneve.

Korábban „papabilis”-nek nyilvánították a bíborosi testület másik Péterét, Peter Kodwo Appiah Turkson ghánai érseket is. A római kúriában szolgáló, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsát vezető fekete kardinálisra esélyesként lehetett fogadni a brit fogadó irodákban.

A novemberi konzisztóriumon kinevezett kardinálisok között egyetlen európai származású főpap sem volt. Hárman ázsiai, egy-egy pedig észak-, illetve dél-amerikai, valamint afrikai egyházak képviselőiként kerületek Vatikánba. Ezzel a pápa egyrészt a katolikus egyház világegyházi voltát kívánta erősíteni, 2005 óta azonban érezhetően nőtt az olasz befolyás is.

Legfőbb esélyesek között is olaszok vannak döntő túlsúlyban. Az első helyen emlegetett Angelo Scola velencei pátriárkát teológus tudósként Ratzinger maga emelte ki. Járatos az egyházkormányzatban. 49 évesen lett megyéspüspök, majd a Lateráni Egyetem rektora volt. Ezt követően lett velencei pátriárka, majd XVI. Benedek a legnagyobb olasz egyházmegye, a milánói érsekség élére nevezte ki, 72 éves.  De a befutók között emlegetik Angelo Bagnasco genovai érseket, az olasz püspöki konferencia elnökét és Carlo Caffara bolognai érseket is.

Egy másik lehetséges latin jelölt Leonardo Sandri bíboros, a keleti egyházak kongregációjának a prefektusa. Argentínából származik, vagyis dél-amerikai, ezért maga mögött tudja a spanyol nyelvű lobbit támogatását, szülei azonan olaszok voltak, így az olasz bíborosok között is elfogadott. Több latin-amerikai országban volt nuncius, majd államtitkár helyettes. Ratzinger kreálta 2007-ben bíborossá és nevezte ki kongregációvezetővé. Diplomata főpap, 70 éves. A listán egy kanadai érsek is szerepel, Marc Ouellet 69 éves, Quebecből végigjárta az egyház ranglétráját, és botrányok nélkül lett kongregációvezető Vatikánban.Ausztriában és Németországban tanult, de volt misszionárius Kolumbiában is. Személyén keresztül valósítható meg, hogy ne latin-amerikai amerikai pápája legyen Rómának, de mégis latin nyelvcsaládbeli (olasz-francia-spanyol-portugál) támogatással.

XVI. Benedek lemondása után a következő pápa megválasztásáig üresen áll a pápai trón. Ekkor a Vatikán ideiglenes irányítójává a camerlengo (magyarul a pápai kamarás) válik. 1975 óta feladata a bíbornoki testület vezetése, a pápa halálának tanúsítása, a Vatikán ideiglenes igazgatása, a pápa temetésének rendezése és a konklávé, pápaválasztás felügyelete. A jelenlegi camerlengo 2007 óta Tarcisio Bertone.