Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Nem tudtunk hülyébbek lenni a kormánynál

2013.02.12. 07:53
A kormány úgy kíván segíteni a hibás pénzügyi döntést hozó devizahiteleseken, hogy még náluk is rosszabb befektetésbe kezd: a piaci ár 5-6-szorosáért épít házakat, amikben nincs gáz, viszont távol vannak a településtől. Megnéztük, hogyan költhette volna el a pénzét az állam hasznosan, ha ez lett volna a célja.

A lelki fejlesztés 350 ezer forintba kerül négyzetméterenként a Máltai Szeretetszolgálatnál, számoltuk ki az ócsai ingatlanárak és a kormány devizatelepének költségét összevetve. Négyzetméterenként ugyanis nagyjából ennyivel fizet többet a piaci árnál a kormány, hogy saját telepén, a vallási szervezet védelmében helyezze biztonságba a devizahitel miatt ingatlanjukat vesztő családokat.

Az ócsai telep 80 háza a várostól távol, a pusztában áll, nincs bennük gáz, fával kell fűteni. Az ingatlanok ezen adottságokkal 522 ezer forintba kerülnek négyzetméterenként.

Miközben bennfentes kapcsolatok nélkül, az első utunkba eső ingatlanos oldal böngészésekor kiderül, ennek töredékéért is vásárolhatnánk házat helytelen pénzügyi döntést hozó honfitársainknak. Egy nagy ingatlanközvetítő hálózattól kapott információk szerint Ócsán a négyzetméterár átlagosan 140-150 ezer forint. Ezért ráadásul belterületen vásárolhatunk közművesített,  melléképületekkel is rendelkező ingatlant.

A számítási metódus

Bár a kormány hivatalos adatai szerint csupán a piaci ár kétszereséért, 300 ezer forintért építi a házakat négyzetméterenként, a valós ár félmillió felett van. A telep kialakításának összköltsége ugyanis 2,3 milliárd forint, amelyből 50 darab 50 négyzetméteres, 20 darab 60, és 10 darab 70 négyzetméteres házat építenek. Ezek összterületével számolva jön ki, hogy a kormány valójában 522 ezer 727 forintért építi a házak négyzetméterét.

A hivatalos és a valós ár közti különbség valószínűleg az útépítés, közművesítés, kertrendezés költsége: csupa olyan dolog, amire amúgy nem lenne szükség, ha a már létező, minden szükséges adottsággal ellátott, városi ingatlanokba költöztetnék a nehéz helyzetbe kerülő családokat. Már ha Orbán Viktor mindenáron ragaszkodik ahhoz, hogy az ország legkülönbözőbb szegleteiből éppen Ócsára költöztessék át az embereket, ne pedig a saját lakóhelyükön keressenek megoldást a problémáikra.

Az állami költségeket pedig csak növelni fogja, hogy a telep Ócsától távol fekszik, így be kell indítani a tömegközlekedési rendszert is.

Nem tudunk olyan drágán vásárolni, mint az állam

Körülnéztünk az ingatlanos oldalakon, hogy mennyibe kerül Ócsán a legdrágább 50 négyzetméteres ház, de bármennyire igyekeztünk rossz vásárlók lenni, nem találtunk 26 milliós házat – ennyiből épül ugyanis Ócsától 5 kilométerre a telep házainak kétharmada (A valós, 522 ezer forintos árat véve alapul). De még a közműépítés költségével csökkentett áron, azaz a 300 ezer forintos négyzetméteráron számolva 20 millióba kerülő állami ingatlan is messze a piaci ár felett volt.

A legdrágább 50 négyzetméteres ingatlan is csak 11,8 millió volt, azaz 236 ezer forintba kerül egy négyzetméter, alku nélkül. Ezért ráadásul bevezetett gáz is jár, konvektorokkal, ugyanakkor a lakók szimulálhatják a devizatelep fafűtését is, mivel a házban kandallót is építettek. A hirdetés szerint „a tetőtér beépíthető, mivel az épület betonfödémes”. A tetőtér beépítésére az állami telepen nincs lehetőség.

Megfeszített erővel egyetlen házat találtunk, ami legalább megközelítően annyira rossz üzlet, mint az állami beruházás. Egy 53 négyzetméteres ház, 15,5 millióért, tehát 290 ezer forintba kerül egy négyzetméter. Sajnos azonban ez az ingatlan is központi fűtéses, a ház ráadásul főútvonal mellett fekszik, közel a vasútállomáshoz és buszmegállóhoz, így direkt miatta nem kell átalakítani a tömegközlekedési rendszert. Félve jegyezzük meg, hogy az épülethez tartozik egy 30 négyzetméteres garázs is. Továbbá az ár itt is alkuképes, a valóságban talán sokkal olcsóbban juthatnánk hozzá.

Még egy igen rossz befektetést találtunk, az 56 négyzetméteres 14,5 milliós vályogházat (260 ezer/négyzetméter), igaz, erről kiderült, hogy nem vizesedik, ugyanakkor van benne gáz, víz, villany, kazánház, és több melléképület is jár hozzá, amelyek a hirdetés szerint alkalmasak állattartásra, vagy akár vállalkozás működtetésére. És persze ez a ház is a városban épült.

Mit vehetnénk, ha a jó üzletet keressük?

Végül változtattunk a keresési feltételeken, és nem úgy kerestünk lakást, ahogy a kormány, hanem ahogy épeszű ember tenné. Itt hirtelen szélesre tárultak a lehetőségek.

Abból a 26 millióból, amiből Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára egy 50 négyzetméteres házat tud összehozni, mi háromszintes családi házat találtunk, amelyet így mutat be a hirdetés: „Az igényesen kialakított, 285 m2-es ingatlan egy 1020 m2-es, parkosított kertben, csendes utcában helyezkedik el. A szépen kialakított udvarban találunk egy medencét, illetve egy szaletlit is, melyek a vételár részét képezik. Az igényes kert további karbantartásáról fúrt kút segítségével is gondoskodhatunk.

Nehéz Ócsán házat venni?

A kormány döntésének magyarázatát keresve felvetődött: talán azért kell új telepet építeni, mert Ócsa (ha már ragaszkodnak éppen ehhez a településhez) olyan felkapott lett, hogy a vevők ölre mennek minden egyes eladó négyzetméterért. A megkérdezett országos hálózattal rendelkező ingatlanos cég illetékese azonban éppen ellenkező trendről számol be:

„A forgalmat tekintve 2007-ről 2012-re 62 százalékkal esett vissza a település lakóingatlan-adásvételeinek száma. Ezzel szemben az országos átlag 54 százalékos visszaesést mutat, tehát a terület némileg jobban érintett." Azaz Ócsán még könnyebb házat venni, mint az ország többi vidékén.

A Belügyminisztérium magyarázata

"Ócsán különböző alapterülettel, de azonos komfortfokozattal, szerkezeti megoldással tulajdonképpen "egyforma" házak készülnek. Ezek üzemeltetése, karbantartása olcsón és ésszerűen oldható meg. Ezzel szemben a különböző nagyságú, állapotú, rezsijű, elszórtan elhelyezkedő házak esetében jelentős hátrányok jelentkeznek. A vásárlás négyzetméterára valóban kevesebb lehet az új építésű áránál, figyelembe kell azonban venni, hogy az építkezésen  dolgozók és az építőanyag-gyártók is járulékot, adó fizetnek. Összességében tehát az Állam számára a drágább lehet az olcsóbb." - írta lapunk kérdésére a minisztérium.

A ház egy része alatt pince, garázs és tároló helyiségek találhatók, amelyeket az ingatlanból is megközelíthetünk. A családi ház jellegzetessége a gyönyörűen megálmodott és kivitelezett tölgyfa lépcső, a tágas, világos terek, valamint az egész ingatlant körülölelő, minden helyiségből megközelíthető terasz. 2004-ben vezetékcsere, tetőcsere, valamint szigetelés formájában az egész ingatlant felújították. A fűtést és a melegvíz ellátást gázcirkó biztosítja; a meleget padlófűtés formájában élvezhetjük. Az ingatlan klimatizált, riasztóval védett.” Van benne gáz, villany és persze csatornázott is. És még annyi, hogy ez is csak 25 millióba kerül, bárhogy erőlködünk, nem tudunk olyan rosszul költeni, mint az állam.

Ugyanennyiért találtunk még 270 négyzetméteres házat, amelyhez jár pince, terasz, erkély, hat szoba, konyha, spejz, előszoba, két fürdőszoba. A nyolcvanas évekbeli ház ronda ugyan, mint egy nyolcvanas évekbeli ház, és vakolni is kell, de erre bőven elég az a plusz egymillió, ami a zsebünkben marad a Soltész Miklós által ránk tukmált 26-ból.

A trükközött áron sem kapunk házat, minden olcsóbb

De mivel nem akarunk kekeckedni az emberi államtitkárral, megnéztük, mit kapunk a közművesítés költségével csökkentett, hivatalosan közölt 300 ezer forintos négyzetméteráron. A BM szerint ugyanis az infrastruktúra gerinchálózata a tervezett, további 420 házat is koszolgálja majd, így annak költsége nem csak ezen ingatlanokat terheli.

Míg az államtitkár egy 50 négyzetméteres, fafűtéses házat tudott összehozni, mi az alábbi ingatlant találtuk bruttó 3 perces kereséssel: „Alápincézett, 170 m2-es, 1985-ben épült, tetőtérbeépítéses családi házat kínálunk, 864 m²-es telken. A földszinten konyha, kamra, nappali, kazánház, fürdő, gardrób és egy szoba található. A tetőtérben fürdő, gardrób és három háló kapott helyet, melyből az egyik 17 m2-es, így akár két szoba is kialakítható belőle. A lakás dupla komfortos, minőségi hideg és melegburkolatok teszik hangulatossá.  A lakás fűtését gázkazán szolgálja radiátorok segítségével. A viacolor burkolatú udvarban három autó számára garázs, és egy tárolásra alkalmas helyiség kapott helyet. Az egész épület alápincézett, melyben egy utcafrontra nyíló üzlethelyiség került kialakításra. Az ingatlan csendes utcában helyezkedik el, jó közlekedési lehetőséggel.”

Az ócsai házvásárlás és a telepépítés közt két különbség van: az előbbi olcsóbb, az utóbbihoz viszont jár a Máltai Szeretetszolgálat lelki pesztrálása. Ha a kormány mindenképpen foglalkoztatni akarja az egyházi szervezetet, a házvásárlások után megmaradó összegből vehettek volna egy tágas közösségi épületet, ahová heti egyszer kötelező lelki nevelésre kell bevonulniuk a hiteleseknek, cserébe a segítségért.

Az állami házak fenntartása is pazarló lesz

„A 2,3 milliárd forintból az állam az Eszközkezelő által megvett házak közül 920-at újíthatott volna fel, mégpedig legalább olyan minőségűre, mint amilyen az ócsai pusztaságban felépített 80 ház.” – írta a Fent és lent. A blog szerint a devizahitelesek kényszerárverezett házát átlag 3 millióért megvásárló Állami Eszközkezelő a korszerű energetikai követelményeknek megfelelő házakat hozhatott volna létre, amelyek fenntartása ezek után sokkal olcsóbb lehetett volna.

A Belügyminisztérium építési ügyekért és Ócsáért is felelős helyettes államtitkára, dr. Szaló Péter a projekt kezdetekor, 2011-ben A+ energiaosztályú épületekről beszélt, majd hamar B-re módosított, emlékeztetett a blog. A házak végül C kategóriában épülnek fel. Az érvényes jogszabályok szerint egyébként a C kategória elérése a minimumkövetelmény minden új építésű lakóépületre nézve, vagyis ennél rosszabb minőségben jogszabályilag sem lehet építkezni.

Érdekes ugyanakkor, hogy az építtető felmentést kapott az amúgy minden új épület számára kötelező energiatanúsítvány elkészítése alól. A szerző a tervek alapján elképzelhetőnek tartja, hogy a házak még a kötelező C fokozatot sem érik el.