Judit, Xénia
18 °C
31 °C

Erdő Péter lesz az új pápa?

,
2013. 02. 13. 14:37
| Módosítva: 2013. 02. 14. 06:33
Az 500 éve élt Bakócz Tamás óta Erdő Péter az első magyar főpap, akiről úgy tartják, esélye lehet, hogy pápává válasszák. Erdő kiemelkedő tudós, és egyházi előmenetele már okozott nagy meglepetést, azonban jó kapcsolatai ellenére sem biztos, hogy a Vatikán intrikus közege neki kedvez.

Pillanatok alatt bejárta a hír a világsajtót, hogy Erdő Péter bíboros esélyes jelölt a pápaságra. Az információ forrása az Italian Insider című angol nyelvű olasz lap volt. Az értesülés ellentmondott mindannak, amit mi tudtunk meg Erdő esélyeiről, ezért megkerestük a lap főszerkesztőjét és vatikáni szakíróját, John Phillipset.

„Csakis alaposan ellenőrzött értesüléseket jelentetek meg a lapban" – írta Phillips, aki saját bevallása szerint harminc éve tudósítja a vatikáni ügyekről a vezető angol és amerikai lapokat. Az értesüléseket az apostoli palotából, vagyis a pápa lakóhelyéről szerezte, leírása szerint elsősorban a pápához legközelebb álló német lakóktól. „Azt állítjuk, hogy a palota lakói szerint a magyar főpap a legalkalmasabb jelölt. Ez nem jelenti, hogy őt fogják megválasztani, de a pápának azért van lehetősége jelezni, hogy kit látna legszívesebben utódjaként. És az észak-európaiak még nem gondolják, hogy az egyház megérett egy latin-amerikai vagy afrikai pápára".

A Szentlélek sugallata

És hogy valójában mennyi esélye van Erdőnek a március 15-én kezdődő pápaválasztó konklávén? A személyével kapcsolatos esélylatolgatásokra reagálva egy magyar egyházi forrás mindenesetre csak annyit mondott, hogy a bíborosok az egyház megítélése szerint így is-úgy is „a Szentlélek sugallatára döntenek majd, nem egy vállalati értekezletre jönnek össze".

A pápa elsősorban egyházi vezető, de hatalmas világi befolyással rendelkező politikus is, akinek szavai nemcsak a katolikus hívek számára bírnak jelentősséggel. Ahhoz, hogy megértsük a márciusi vatikáni döntés jelentőségét, elég csak arra gondolni, hogy mit jelentett Karol Wojtyla pápává választása 1978-ban Lengyelország és a szocialista tábor szempontjából.

Budapest, Róma, Berkeley

Az idén a 61-et betöltő Erdő nem az egyetlen bíboros, de a kevesek egyike, aki nemcsak az egyházban vitte sokra, hanem tudósként is komoly karriert tudhat magáénak: a kánonjog és az egyházjog-történet nemzetközileg is elismert kutatója és tanára. A piaristáknál érettségizett, majd – az Origo 2005-ös portréja szerint környezete által mindig is keményen hajtó emberként ismert – Erdő egyszerre jutott egyre magasabbra az egyházi és a tudományos ranglétrán.

1976-ban lett a teológia doktora a Római Katolikus Hittudományi Akadémián. A 70-es évek végén Rómában tanult kánonjogot, majd 1983-ban idehaza habilitált. Az addig kizárólag egyházi egyetemeken tanuló Erdő 1995-96-ban egy érdekes fordulattal az USA és a világ egyik legliberálisabb világi egyetemén, a kaliforniai Berkeley-n volt kutatói ösztöndíjas. 2003-ban lett az MTA doktora, 2007-ben az Akadémia levelező tagjává választották.

Esztergomban nem ő volt a favorit

Erdőt 1975-ben szentelték pappá. Az idők során betöltött számos egyházi tisztségét Wikipédia-oldala részletesen ismerteti. II. János Pál 2000 januárjában szentelte püspökké, három évvel később, 2002. decemberében pedig őt választotta a legfontosabb főegyházmegye, az esztergomi-budapesti érsekévé. Néhány héttel később a pápa Magyarország prímásává emelte.

A pápa döntése meglepetésként érte a magyar katolikus egyházat: a nyugállományba vonuló Paskai László esztergomi érsek, prímás helyére a legtöbben az akkor 71 éves Seregély Istvánt, az egri főegyházmegye első emberét, a püspöki kar elnökét tartották esélyesnek. Erdő 2003-ban lett a pápaválasztó bíborosi testület tagja, majd 2005-ben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia valamint az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának élére is ő állt.

Erdő, mint egyházi vezető

Az akkor 50 éves Erdő esztergomi érsekké választását a Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy kommentálta, hogy a csendes beszédű, körültekintően érvelő, elviekben szilárd Erdő bel- és külföldön is harcolni tud a magyar katolikusokért. A német lap értékelése szerint az új prímás csak világi mércével számít konzervatívnak, az egyházi szerint nem az.

Az említett Origo-portré szerint ő kezdeményezte például a hazai katolikus egyházat megújító 1994-es zsinatot, hogy folytatódhasson a még a Lékai László bíboros alatt a 70-es években megkezdődött, az egyházi szabadság terét növelő apró lépések politikája.

Erdő magyar katolikus főpapként az elmúlt 10 évben a legtöbb értékelés szerint nyitott szellemiséget képviselt. Az Új Ember című egyházi lap 2013. januári 13-i, az érsek esztergomi beiktatása óta eltelt tíz évéről készített összeállításából kiderül, hogy például igyekezett minél több vidéki plébániára eljutni, minden papot megismerni.

Sok hívő számára a magyarok – köztük Batthyány-Strattmann László és Salkaházi Sára – az elmúlt 10 évben történt boldoggá avatásának elősegítése volt kiemelkedő fontosságú. Az Új Ember összeállítása hosszan sorolja Erdő az egyházak közötti közeledés, illetve a szomszéd országok egyházai, népei közötti kiengesztelődés érdekében tett lépéseit is.

Erdő, a politikus

A bíboros egyházi vezetőként jó érzékkel és ügyesen kerüli az állam és az egyház csapdákkal teli viszonyából fakadó konfliktusokat. Az általa vezetett püspöki konferenciának azonban így is voltak jelentős politikai megnyilvánulásai. 2006-ban imaévet hirdettek a nemzeti megújulásért, mondván, a nemzet nagy bajban van. 2008-ban a népszavazási kampány idején kiálltak az egészségügyi reform ellen, majd 2009-ben felemelték szavukat a megszorítások, az életszínvonal csökkenése és a pénzügyi válság következményei miatt.

A püspökök kritikai megjegyzései a kormányváltás után lényegében eltűntek, és Erdő maga sem emelt szót a jobboldali kormány idején is romló életszínvonal, vagy épp a szegényeket sújtó adó- és szociálpolitika miatt. Többször is felemelte azonban a hangját az antiszemitizmus ellen, utoljára amikor 2012.áprilisában az evangélikus és a református egyház vezetőjével közösen ítélte el a parlamenti tiszaeszlározást.

Elsősorban épp az antiszemitizmus következetes elítélése miatt szokták nemzeti radikális körökben vissza-visszatérő módon lezsidózni. A származási ügyek iránt érdeklődők egyébként Erdő olasz nyelvű Wikipédia-oldalán egy hivatkozás nélküli utalásból arról értesülhetnek, hogy apai nagyapja rabbi volt Nagyváradon.

Erdő egyházi jogászként részt vett a lelkiismereti és vallásszabadságról és az egyházakról szóló 1990-es törvény kidolgozásában. Amikor a jobboldali koalíció 2011-ben elfogadta az új egyházügyi törvényt, ami a kisegyházaktól elvette az egyházi státuszt, a véleménye nemcsak katolikus főpapként, hanem jogászként is komoly jelentőséggel bírt. Ő azonban nem emelt kifogást a diszkriminatívnak tartott, az egyházak között különbséget tévő jogszabály ellen.

Liberális vagy konzervatív?

A főpapot általában gyakorlatias, rendkívül művelt és intelligens, világlátott, határozott és igen konfliktuskerülő emberként jellemzik, akit hol túl liberálisnak, hol meg túl konzervatívnak tartanak. Több ismerőse is lobbanékony természetűnek írta le. Az Index KDNP-s és egyházi forrásokból is úgy értesült, hogy a püspöki karban  és kormánykörökben is többen elégedetlenek Erdővel.

Kormánykörökben azért, mert a kormányváltás óta jelentősen megnövelt állami támogatás ellenére a magyar katolikus egyház és vezetője nem áll ki egyértelműen a kormány mellett például a keresztény gyökerekre is utaló, és Isten nevével kezdődő Alaptörvény, vagy épp az említett egyházügyi törvény ügyében. A La Stampa olasz napilap vatikáni melléklete 2012 januárjában idézte Erdő egy spanyol lapnak adott 2011-es nyilatkozatát, melyben alapvetően dicsérte az egyház számára fontos értékeket tiszteletben tartó új Alaptörvényt, ugyanakkor az alkotmányozást elsietettnek nevezte, az Alaptörvényben pedig szerinte hibák maradtak.

Római karrier

Erdő egyházi kritikusai úgy vélik, hogy hogy a Vatikánban folytatódó karrier kilátásai és az ottani kapcsolatok ápolása miatt elhanyagolja itthoni feladatait. Római ambíciói azonban a hírek szerint nem a pápai trónusra, hanem inkább a szentszéki adminisztráció valamelyik fontos pozíciójára irányulnak.

Mivel azonban Erdő Péter neve is felkerült a fogadóirodák listáira, Magyarországon hirtelen széles körben kezdtek reménykedni abban, hogy húsvét után magyar pápa irányíthatja a katolikus világegyházat. Kereszténydemokrata politkusok közül például azzal érveltek az Indexnek, hogy Bakócz Tamás óta az utóbbi ötszáz évben magyar főpapnak nem volt akkora esélye, hogy pápa legyen, mint most Erdőnek. A katolikus ügyeket ismerők között azonban sokan arra figyelmeztetnek, hogy a túlzott várakozások a bíboros számára is kellemetlen csalódáshoz vezethetnek.

Ütésállóság kérdése is

Tény, hogy a bíboros a konklávé több tagjával ápol szoros kapcsolatot, és voltak kifejezetten kapcsolatépítő lépései is, a szavazás kimenetelét azonban a több mint 120 fős testületben zajló intrikák, összefogások a következő hetekben alapvetően befolyásolhatják. Ebben az elhúzódó és éles meccsben nagyon sokat számít a pápai posztra aspiráló főpapok informális paktumépítő és állóképessége.

Erdőt ebben a nem hivatalos műfajban sokan nem a legjobbak között tartják számon, egyedüli magyarként pedig óriási feladat lenne az erős olasz és más nemzeti és kontinenslobbikat, vagy az ezeket is összezavaró, de egymással is szembenálló konzervatív és progresszív csoportokat maga mögé sorakoztatnia.

Esélyeinek reális megítéléshez árnyalja a képet, hogy az utóbbi időben Erdő is aspirált Rómában az egyik kongregáció vezetői posztjára, ám Benedek pápa nem őt nevezte ki.