Megosztó az új alkotmány, vélték alkotmányjogászok

Az alaptörvény megosztó, és egy bizonyos politikai erő versenyelőnyét kívánja biztosítani, kiút csak a nagy rivális politikai tömbök megegyezése lehet - vélekedtek a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének és a Central European University Pressnek a könyvbemutatóján Budapesten csütörtökön felszólaló szakemberek.

A Constitution for a Disunited Nation - on Hungary's 2011 Fundamental Law (Egy megosztott nemzet alkotmánya - Magyarország 2011-es alaptörvényéről) című angol nyelvű tanulmánykötet szerkesztője, Tóth Gábor Attila alkotmányjogász felszólalásában kifejtette: a kiadvány írásainak három közös megállapítása, hogy az alaptörvény nem integráló jellegű, hanem megosztó, továbbá nem semleges, hanem egy bizonyos kormány versenyelőnyét kívánja biztosítja, valamint hogy csökkenti az alapjogvédelem szintjét. "A győztesek alkotmánya a vesztesek felett" - fogalmazott a szakember.

Szigeti Tamás alkotmányjogász szerint az alaptörvény több rendelkezése is a jövő demokratikus többségének ellehetetlenítését szolgálja, ilyen például a fiskális politika terén a Költségvetési Tanács.

Hungarikum lett az alaptörvény

Sonnevend Pál docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának dékánhelyettese szerint az egyik kiadványban megfogalmazott legitim, bár vitatható álláspont szerint Magyarország immár csak nevében alkotmányos demokrácia. A szakember idézte a kötet egyik tanulmányának szerzőjét, Kis János filozófust, a rendszerváltás időszakának egyik meghatározó szabad demokrata politikusát, aki szerint a kialakult probléma csak konszenzuális, megegyezésen alapuló alkotmányozással oldható meg.

Egyes felszólalók szerint a külföld számára az alkotmányozás már egyfajta hungarikumnak számít, tekintve, hogy az alaptörvényhez kapcsolódóan immár a negyedik alkotmánymódosítás van folyamatban. A láthatatlan alkotmánnyal szemben pedig a látható alkotmányellenesség áll.