Jászapáti hallgatna az ombudsmanra
További Belföld cikkek
- Elfajult a vita, megvertek egy kukás autóst Pest vármegyében
- Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Most is szükség van Közép-Európa hangjára, véleményére
- Átlátszó: Leuralta Újbuda zöldítési közbeszerzéseit egy cégcsoport
- Száz tonnányi rákkeltő vegyszert szállítanak el az Illatos útról
- Miért jön most Kína elnöke Budapestre?
Szabó Máté ombudsman január 28-án tette közzé jelentését, amelyben kifogásolta azokat a körülményeket, amelyek között a Jász-Nagykun-Szolnok megyei település önkormányzata megvonta a működési támogatást a helyi roma kisebbségi önkormányzattól.
Koczáné Fehérváry Éva elmondta, hogy az önkormányzat a 2013-as költségvetés megalkotásánál a jelentésben írottakra kiemelt figyelmet fordít, amennyiben ez a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyezteti.
Szabó Máté jelentése szerint nincs összhangban az alaptörvény alapelveivel az a mód, ahogyan a jászapáti önkormányzat tavaly visszavonta a helyi roma kisebbségi önkormányzat költségvetési támogatását.
Korábban a jászapáti roma nemzetiségi önkormányzat elnöke azzal a panasszal fordult az alapjogi biztoshoz, hogy jogellenesen vonták vissza a nemzetiségi önkormányzat 2012-re vonatkozó működési támogatását. Farkas Miklós szerint a helyi önkormányzat a döntést a polgármester és a nemzetiségi önkormányzat alelnöke közötti személyes konfliktus miatt hozta meg.
Szabó Máté vizsgálati jelentésében megállapította, hogy Pócs János polgármester (Fidesz-KDNP) a hatáskörét túllépve próbálta meg elérni a roma nemzetiségi önkormányzat alelnökének képviselői megbízatásáról való lemondását. Ennek érdekében mindennemű együttműködés felfüggesztését, valamint a helyi önkormányzat által adott támogatások megvonását kilátásba helyezve nyomást gyakorolt az alelnökre, a nemzetiségi önkormányzat elnökére és testületére.
Az ombudsmani szerint a polgármester azt javasolta a települési önkormányzatnak, hogy vonják el a nemzetiségi önkormányzatnak adott költségvetési támogatást. Előterjesztését azzal indokolta, hogy az alelnök - általa képviselőhöz méltatlannak ítélt - magatartásáért a nemzetiségi önkormányzat is felelőssé tehető, és ezt a két testület együttműködési megállapodásának a megszegéseként értékelte.
Az alapvető jogok biztosa arra a következtetésre jutott, hogy a helyi önkormányzatnak joga volt visszavonni a költségvetési támogatást, mert azt mérlegeléssel hozott döntési jogkörében adta. A megvonás magyarázata azonban önkényes volt, és az elérni kívánt cél sem felelt meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. Az önkormányzat döntése tehát nincs összhangban az alaptörvény jogalkotással kapcsolatban is érvényesülő alapelveivel - állapította meg Szabó Máté.
A biztos ezért a belügyminiszterhez fordult a törvényességi felügyeleti jogkörök megerősítéséért. Az illetékes kormányhivataltól vizsgálatot kért, a helyi önkormányzat képviselő-testületét pedig felszólította, hogy vonja vissza a támogatást megvonó határozatot, illetve az annak alapján módosított költségvetési rendeletet.