Árpád
3 °C
12 °C

Új sorokat faragnak az alaptörvénybe

2013.02.18. 08:31
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Hétfőtől újra trafik lesz a dohánybolt

    Miközben az ÁNTSZ előre bejelentett ellenőrzést tart a parlamentben a nemdohányzók védelmében született törvények betartásáról, a képviselők dönthetnek a nevében "a fiatalok nemdohányzásáról", a gyakorlatban a dohánykereskedelem államosításáról szóló törvény módosításáról. Az új ötlet, hogy a nemzeti dohányboltra átkeresztelt trafikok maradjanak mégis trafikok. Vagyis dohánytermékek mellett árulhassanak még mást is, például alkoholt vagy energiaitalt. A hét legfontosabb eseménye mégsem ez, hanem az alaptörvény legeslegújabb módosításának keddi vitanapja lesz. A húsvéti alkotmányt, aminek az április 25-i ünneplését is beleírják az alaptörvénybe, most több tucatnyi új paragrafussal bővítik, hogy a diákok röghöz legyenek kötve, a kommunisták meg legyenek bélyegezve, hogy a kereskedelmi média ki legyen zárva a választási kampányból, az Alkotmánybíróság pedig az alkotmány vizsgálatából.

  • Aktuálisabb interpellációval nem is kezdődhetne a hét, a szocialista Hiller István arról a röghöz kötésről kérdezi Balog emberminisztert, ami ellen bő egy hete folyamatosan tiltakoznak a diákok, és amit a kormány most az alkotmányba is beleírna. A jobbikos Gyenes Géza a nemzet "tragikus népességfogyását" igyekszik megállítani felszólalásával. A kormánypárti öninterpelláló azt kérdezi, hogy tényleg csökken-e valaminek az ára, nahát.

  • Ezzel szemben a második kör ellenzéki interpellálói egyből támadásba lendülnek. "Káosz és kosz" - címezte meg a vidékfejlesztési miniszternek szóló interpellációját a szocialista Szabó Imre. "Mikor épülhet meg végre a megígért korszerű mentőállomás Tapolcán?" - faggatózik a jobbikos Ferenczi Gábor. "Miért titkolja a kormányzat a felnőttképzésben nyertes pályázatokat?" - intrikál a szocialista Sós Tamás. Zárásként a jobbikos Zagyva György Gyula akar szólni a "felelőtlen kisebbségről".

  • Az MTK éppen az NBII-ben játszott, amikor felzengett a kórus a Hungária körúton. Az ultrák a díszpáholy felé fordulva skandáltak. Történt mindez azért, mert előtte Deutsch Tamás, az egyesület elnöke egy felelőtlen kisebbséget hibáztatott azért az augusztusi incidensért, amikor is az MTK kemény magja a Felcsút elleni idegenbeli meccs után állítólag Orbán Viktor nevét vette a szájára, nem éppen pozitív értelemben.

  • Aktuálisabb témával nem is kezdődhetne az ülés, a szocialista Hiller István a felsőoktatásról szól majd. Utána a jobbikos Z. Kárpát Dániel érdeklődik a hitelkárosultakra vonatkozó kormányzati tervekről. Az LMP frakciója megszűnt, így a két ellenzéki után két kormánypárti felszólaló következhet: a kereszténydemokrata Kalmár Ferenc a székely zászlóról, Rogán Antal pedig "közös dolgainkról" kíván szólni.

  • Kövér László csak megnyitotta a tavaszi ülésszak második hetét is. Az ülés kezdetén bejelentette az LMP frakciójának megszűnését, amivel az LMP volt képviselői bizottsági helyeiket is elvesztették.

  • Az első napirend előtti felszólaló a volt oktatási miniszter, Hiller István (MSZP). Meglátása szerint 2013-ra a felsőoktatás válságba került, ami egyrészt pénzügyi, másrészt együttműködési válság. A válság szerinte az önfinanszírozó felsőoktatás ötlete miatt alakult ki, mert a kormány gyorsan és radikálisan akarta csökkenteni az egyetemek állami finanszírozását. "Ez a koncepció két és fél év után megbukott" - jelentette ki Hiller, aki szerint "ilyen a világon sehol, egyetlen egy országban sem működik". Szerinte ezt mondták az oktatók, a kutatók és a hallgatók is, de a kormány nem hitt nekik.

  • Hiller szerint a felsőoktatás válsága egyértelműen 2010 utáni okokra vezethető vissza. Szerinte semmi sem indokolta a forráselvonások mértékét. Majd arról beszélt, hogy a szocialisták kormányzása idején ennél sokkal több pénzt adtak az egyetemeknek. Ezután rátért a szervezeti válságra, amit az egyetemi autonómia korlátozása okoz szerinte. Ebben a kulcsszereplő az egyetemek élére kinevezett kancellár, aki a pénzügyekért felelős. "Azért az szép lesz, amikor egy pénzügyminisztériumi osztályvezető-helyettes oktatja ki a Corvinus rektorát, hogy hogyan kell költségvetést készíteni" - mondta. És még arról is beszélt, hogy a kormány még csak nem is tájékoztatta megfelelően a felsőoktatásban dolgozókat. "Változás kell, mert az a változás, amit meghirdettek 2010-ben, az megbukott" - mondta. Szerinte csak a kormányváltás segíthet.

  • A kormány nevében Halász János beszél, tán utoljára az emberi erőforrások minisztériumának parlamenti államtitkáraként. Ebben a szerepében még egyszer, utoljára az elmúlt nyolc évet okolta minden bajért. Hiller szerinte nem vette figyelembe, hogy a felsőoktatásban részt vevők fele nem szerzett diplomát, és hogy rengetegen jártak hat-hét-tíz évig egyetemre. És még PPP-konstrukcióban végzett beruházásokat is felemlegette. Állította, hogy a felsőoktatás idén 23 milliárddal kap több pénzt, mint tavaly. Érdemként beszélt arról is, hogy a művészeti egyetemeknek sikerült kikönyörögniük egymilliárd forintot arra, hogy egyáltalán működhessenek. Halász szerint ezt az egyetemek Balog minisztertől kérték, valójában Lázár János miniszterelnökségi államtitkárnál lobbizták ki.

  • A jobbikos Z. Kárpát Dániel a hitelesek várható sorsáról beszélt napirend előtt. "Akkut helyzet, ketyegő bomba" - jellemezte a lakáshitelesek helyzetét. Szerinte most már statisztikailag kimutatható, hogy a gazdasági növekedés is azért stagnál, mert a lakáshitelesek "idegen hátterű pénzintézeteknek" fizetnek. Bírálta az árfolyamgátat is, amire a második körben is csak a jogosulti kör 26 százaléka jelentkezett be. A nemzeti eszközkezelőt is bírálta, amely eddig csak hatszáz ingatlant vásárolt fel. Követelte, hogy a kormány álljon a hitelesek mögé a bankokkal szemben. A végén arra jutott, hogy ha a kormány nem áll a hitelesek mögé, azok könnyebben döntenek a kivándorlás mellett.

  • A Google egyetlen találatot mutat az "idegen hátterű pénzintézetek" szakkifejezésre. Az is parlamenti felszólalás, és azt is Z. Kárpát Dániel mondta el, még tavaly nyáron.

  • A kormány nevében válaszoló Czomba Sándor államtitkár szerint "ha valamelyik kormányt nem lehet azzal vádolni, hogy nem állt a hitelesek mellé, az ez a kormány". Ezután felsorolta a végtörlesztéstől az árfolyamgáton át a nemzeti eszközkezelőig mindent, amit ilyenkor fel szoktak sorolni a kormánypárti politikusok. Megtudtuk, hogy az idén az eszközkezelő 13000 ingatlant, ebből tízezer lakást vásárolna fel.

  • Éppen egy hónapja, a vásárosnaményi kihelyezett kormányülésen tartott a kormánynak előadást Czomba Sándor, és utána még sajtótájékoztatót is tartott Orbán viktor miniszterelnökkel.

  • "Ha én zászló volnék" - címen szólalt fel a kereszténydemokrata Kalmár Ferenc, aki egy Konrad Adenauer idézettel kezdett, amiben a német kereszténydemokrata a nemzetállamok feloldódását vizionálta a jövő Európájaként. Innen pár logikai lóugrással eljutott odáig, hogy hiába gondoltuk mindenre gyógyírnek a demokráciát a kommunizmus bukása után, már 1990-ben csalódni kellett ebben a reményben, mert Marosvásárhelyen magyarellenes pogrom volt. Innen újabb lóugrásokkal eljutott odáig, hogy a romániai magyaroknak joguk van székely zászlót tűzni intézményeikre.

  • A székely zászló kinézetéről 2004 januárjában döntött a Székely Nemzeti Tanács, a Székelyföld autonómiájáért küzdő szervezet. A zászlót Kónya Ádám tervezte, előzménye pedig egy 1601-ből való lobogó, amelyet Székely Mózes erdélyi fejedelem katonái használtak a goroszlói csatában. A zászlók Habsburg hadizsákmányként kerültek Prágába, és a 19. század végén kezdtek csak újra foglalkozni velük a Turul című folyóiratban. Korábban egy vörös-fekete zászlót is azonosítottak székely zászlóként, amelyen szintén ott a hold és a nyolcágú csillag. Azt a típust a 20. század második fele előtt nem használták, a kommunizmus idején a Magyar Autonóm Tartomány jelképe volt.

  • A kormánypártok szokásos ritmusában kereszténydemokratának kereszténydemokrata válaszolt. "Kék zászlóban sárga csillag. Ilyen az Európai Unió zászlója és ilyen a székely zászló is. A különbség az, hogy az EU zászlója mindenhol ki van tűzve Romániában, a székely zászlót viszont úgy látszik, tilos" - válaszolta Rétvári Benve igazságügyi államtitkár Kalmárnak, majd arról beszélt, hogy a katalánoknak és a skótoknak autonómiája van, ezért a székelyeknek is joguk van az önrendelkezéshez Romániában. Felsorolta azokat az uniós határozatokat és törvénycikkeket, amelyek a nemzetiségek jogait garantálják. Végül azzal példálózott, hogy a jövőben a nemzetiségi képviselők könnyített választással juthatnak parlamentbe. Szerinte már az is jó volna, ha ez megvalósulna Romániában. Egyébként ez ott már megvalósult.

  • Székely zászló leng a Parlamenten

    Múlt héten írtuk, most is érdekes!

  • Traian Basescu román elnök így gondolkodik a székely zászlóról: "Levetettem a zászlódat, öregem, kitűzheted az udvarodon, használhatod a hétvégén, de nincs keresnivalója a közintézményeken."

  • Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője megint a parlamenten kívüli Bajnai Gordonról beszél. Az apropót az adta, hogy Bajnai hétfőn hirdeti meg gazdasági programját. Rogán azzal kezdte, hogy Bajnai kormányzása idején hét százalékos volt a gazdasági visszaesés, és nőtt az államadósság. Szó volt még az IMF-ről, a nyugdíjcsökkentésről és az ingatlanadóról, amit Rogán szerint Bajnai bevezetett - valójában a javaslat elbukott, még mielőtt hatályba lépett volna. Beszéde végén megpróbálta kitalálni, hogy mit tenne ma Bajnai Gordon. Rogán szerint semmi jót. "Bajnai Gordon az nem a jövő, hanem a múlt embere" - mondta.

  • Rogán felszólalására nem kívánt reagálni a kormány, így most a napirendi vita következik, aztán az interpellációk.

  • Hétfőn terjesztette be a kormány, de a napirendi vitában előterjesztett javaslat alapján már ma el is fogadnák a földtörvény legújabb módosítását. Erre azért van szükség, mert a földtörvény módosítása teljes zavart okozott a földnyilvántartásban, ugyanis a törvény szövege alapján minden termőterületet regisztrálni kellett volna, minimum hatezer forintért. Most a módosítás után ez ingyenes lesz, akik pedig eddig befizették a díjat, azok visszakapják.

  • A fideszes Font Sándor pont arról a regisztrációs díjról kérdezte volna a kormányt, amit az elfogadott napirend szerint már ma törölni fognak a földtörvényből.

  • A szocialista Hiller István kezdi az interpellációkat is, témája megint a felsőoktatás, azon belül is a röghöz kötés, amit a kormány immár az alaptörvénybe szeretne foglalni. Hiller szerint a hallgatói szerződés a leglátványosabb eleme a felsőoktatási reform kudarcának, egy adminisztratív eszköz a hallgatók lehetőségeinek korlátozására, ha már a porblémáikat nem tudják megoldani. Emlékeztetett, hogy az EU egyik fő alapértéke a munkaerő szabad áramlása. Szerinte visszás, hogy a kormány büszkélkedik a támogatással, amit az EU-tól szerez, közben megsérti az egyik alapszabadságát.

  • Már Amerikában is ez a téma!

    A New York Times is a röghöz kötésről ír már.

  • Hillernek ismét Halász János államtitkár válaszolt, de megint csak az elmúltnyolcévről beszélt. Szóról szóra megismételte mindazt, amit már a napirend előtti felszólalásra válaszul elmondott. Új elem volt viszont, hogy a most kidolgozott felsőoktatási rendszert "fenntarthatónak és igazságosnak" nevezte. A röghöz kötés szerinte "ösztönzés", mert van lehetőség önköltséges képzésre is amúgy. A röghöz kötés emellett "egyedülálló lehetőség" is arra, hogy a diák állami pénzen tanuljon. Szerinte amúgy számos példa van hasonló szabályozásra Nyugat-Európában is. Az alaptörvénybe meg különben sem a röghöz kötést írják bele, csak a röghöz kötés lehetőségét.

    "Ezt a kérdést jól megválaszolta, államtitkár úr" - válaszolta minderre Hiller, aki nem fogadta el Halász válaszát. A kormánytöbbség viszont igen.

  • A Jobbik egészségügyi szakpolitikusa, Gyenes Géza most a demográfiai katasztrófa elkerüléséről beszél. Ezen belül is azok érdekében szólalt fel, akik biológiai okokból nem képesek gyermeknemzésre. Rajtuk a lombikbébiprogram segíthetne, de az OEP csak öt alkalommal finanszíroz ilyet, pedig a jelenlegi technológiai eljárással gyakori a sikertelenség. Szerinte volna megoldás, mégpedig az, ha csak olyan embriókat ültetnének be, amelyeket előzőleg genetikailag tesztelnek. Szerinte így még gazdaságosabbá is tehetnék a lombikbébiprogramokat, már ha az OEP finanszírozná ezt.

  • Somody Imrének még ez is sok

    2009-ben azt javasolja az egészségügyi miniszternek, hogy radikálisan csökkentsék az államilag finanszírozott mesterséges megtermékenyítési próbálkozások számát. A milliárdos vállalkozó, a Pharmavit egykori tulajdonosa szerint a mostani öt lehetőség helyett kettő is elég lenne, az egészségpénztárnak ezen felül csak a sikeres, szüléssel végződő beavatkozást kellene téríteni, utólag.

  • Gyenesnek is Halász János válaszolt, de nem feltétlenül a kérdésre. Inkább arról beszélt, mi mindennel támogatta a kormány azoknak a gyermekvállalását, akik biológiailag képesek a gyereknemzésre. Volt szó családi adókedvezményről, családi pótlékról, gyedről, gyesről, satöbbi. A mesterséges megtermékenyítés kifejezés a válasz harmadik percében hangzott el először, de ez esetben is inkább csak arról beszélt, hogy mennyit költenek most a mesterséges megtermékenyítésre. A végén kitért Gyenes felvetésére is. Azt mondta, hogy az ellentétes az egészségügyi törvénnyel.

    Gyenes mindezek ellenére azt szeretné, ha mégis kipróbálhatnák az új eljárást. A választ nem fogadta el, a kormánytöbbség viszont igen.

  • amit ma már csak azért sem közvetítünk, mert érdektelensége mellett még aktualitását is vesztette.