Új sorokat faragnak az alaptörvénybe

2013.02.18. 14:20
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • 13:53-kor már szóltunk, hogy miről van szó. Lehet legörgetni!

  • "Káosz és kosz" címmel interpellálja Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkárt a volt szocialista környezetvédelmi miniszter, Szabó Imre, aki szerint az új hulladékgazdálkodási törvény egyszerre okozta ezt a két jelenséget. "Egyre-másra szaporodnak az illegális lerakóhelyek" - mondta, mert a fideszes polgármesterek a központilag előírt, legfeljebb 4,2 százalékos szemétdíj-emelés helyett ennek sokszorosával emeltek. Debrecenben például 20 százalékkal. Ezzel szemben a szocialista Botka László Szegeden betartotta a törvényt, ahol ezért veszélybe került a szemétszállítás. "Ki ezért a felelős?" - kérdezte.

  • Szabó Imre életrajzából íme, egy kis színes "1983-1987 között az úttörőszövetségben a sport, a táborozás, a turisztika, valamint a környezet- és természetvédelem felelőse".

  • A kormány nevében válaszoló Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár először hosszasan fejtegette, hogy Szabó valószínűleg véletlenül, de hibázott, amikor lerakási hulladékot emlegetett a beszéde elején, mert nyilván lerakási járulékra gondolt. "Vissza lehet majd nézni a jegyzőkönyvben" - mondta. Ezzel el is telt egy perc a háromperces válaszidőből.

    Utána arról beszélt, hogy a lerakási járulék azért jó, mert a cél, hogy a hulladékot ne rakják le. Viszont szerinte a kormány intézkedéseinek hála ezt a költséget nem tudják ráterhelni a lakosságra, hanem azt "az extraprofitjukból" kell finanszírozniuk. A fideszes önkormányzatok pedig 2013. január 1-ig törvényesen emelhették áraikat. Azt is megtudtuk, hogy Illés szerint a hulladék a világ legnagyobb biznisze.

    Szabó szerint mindez nem igaz, a választ ezért nem fogadta el. A kormánytöbbség viszont elfogadta.

  • A jobbikos Ferenczi Gábor szűkebb pátriája, Tapolca érdekében interpellált. A kormány már 2010-ben megígérte, hogy új mentőállomás épülhet Tapolcán, ahol szeptemberben az alapkövet is letették. De azóta se történt semmi. Illetve 2011 nyarán egyszer szóban már megindították az építkezést, ami viszont azóta se kezdődött el. Pedig pénz volna rá, a felét a kistérség, egyharmadát a megyei önkormányzat adta, a kormány csak 15 millióval, a hatodával egészítette azt ki. "Mikor épülhet meg végre?" - tette fel a kérdést.

  • A kormány nevében válaszoló Halász János örült a kérdésnek, mert így végre elmondhatja, "mi a valós helyzet". Az pedig az, hogy a kormány "összes lépését az vezérli, hogy segítsünk a beteg embereken". Ezért zárták be például a tapolcai kórház fekvőbetegosztályait is, tudtuk meg. A háromperces válaszidő 90 százalékában Halász kizárólag a kórházról beszélt. A mentőállomásról végül annyit sikerült elmondania, hogy ha új mentőállomás nincs is, legalább a mentőkapacitást megnövelték.

    "Ön mindenről beszélt, csak amit kérdeztem, arról nem" - tűnt fel Ferenczinek is a dolog. A választ nem fogadta el, a kormánytöbbség viszont igen.

  • A szocialista Sós Tamás sunyizást sejt a felnőttképzésben. Szerinte a 6/96-os Müm-rendelet szerint a munkaügyi központ minden évben megállapítja a felnőttképzésre alkalmas intézmények jegyzékét, amely azt is tartalmazza, hogy mely cégek, mennyiért folytatnak képzéseket. 2011 óta ez a lista részleges, az nem derül ki, hogy melyik cég mennyi pénzt kap az államtól. Sós nem érti, hogy ez miért van, és szerinte sok felnőttképzéssel foglalkozó cég sem. Pláne, hogy 2011 óta több olyan cég is nyert ki tudja mennyi pénzt, amely korábban nem végzett felnőttképzést, így semmilyen referenciával sem rendelkezik. Közben bizonyított cégek kiszorulnak a felnőttképzésből. "Miért titkos, hogy ki mennyiért nyerte el az adott képzést? Ez közérdekű adat!" - zárta felszólalását.

  • "Árulkodó a kérdésfeltevés is" - válaszolta a kormány nevében Czomba Sándor államtitkár, aki szerint a szocialisták idején voltak "érdekességek", amikor alvállalkozókkal végeztették a felnőttképzést. "Ennek a rendszernek vége, ezt nem is szeretnénk táplálni" - mondta, majd arról beszélt, hogy nem a legolcsóbb képzés a legjobb. Ezt amúgy Sós maga is kiemelte interpellációjában. Czomba szerint most az alapján döntenek, hogy van-e alkalmazottja egy felnőttképző vállalkozásnak, és hogy alvállalkozókkal, vagy maga akarja megoldani a feladatot. "Ha azt kérdezi, hogy miért nem szerepel az az összeg, amennyiért elvitték? Hát pont azért nem, mert csak egyharmadrészt szerepel a bírálati szempontok között az ár" - válaszolta végül a kérdésre. Utána valami olyanról beszélt, amiről nem volt szó az interpellációban.

    Sós elfogadhatatlannak tartotta a választ, ami szerinte nem is felelt a kérdésre. A kormánytöbbség viszont így is elfogadta.

  • A jobbikos Zagyva György Gyula "felelőtlen kisebbségről" kíván beszélni az interpellációjában, ezért kétesélyes, hogy végig közvetítjük-e. Tarnabodról van amúgy szó, ahol sok az áramtolvaj. Emiatt most az egész településen lekapcsolták a közvilágítást. Zagyvát az érdekli, hogy mit kíván tenni ez ellen a rendőrség. Zagyva azt is elárulta, hogy szerinte kik tartoznak a felelőtlen kisebbséghez, de ezt most talán hagyjuk.

  • "A bűncselekményeket egyes emberek, és nem a kisebbség követik el" - válaszolta Zagyvának Tállai András belügyi államtitkár, aki szerint amúgy a közvilágítás hiánya nem függ össze az áramtolvajok ügyével. Sokkal inkább azzal, hogy az önkormányzat nem fizette ki a szolgáltatás árát az áramszolgáltatónak. Az áramlopás meg sem jelenhet a közvilágítás árában, mert azért általánydíjat kéne fizetnie az önkormányzatnak. Tállai amúgy nem látja okát, hogy Tarnabod miért nem fizette ki a közvilágítási számlát, mert az állami támogatásokat megkapták.

    Zagyva nem fogadta el a választ, mert szerinte igenis az áramtolvajok miatt nincs közvilágítás. A kormánytöbbség viszont elfogadta a választ.

  • Mivel csak 59 perce kezdődtek az interpellációk, így Tóth Csabára, az MSZP képviselőjére is jut idő. Ő a nemzeti trafikokról kiírt pályázatról kérdez. A tavaly elfoadott trafiktörvény alapján a rokkantak kedvezményesen pályázhatnak, illetve előnyt élveznek azok a pályázók, akik rokkantakat foglalkoztatnak. A kiírt pályázatokban viszont ez már nem jelenik meg. Az értékelési javaslat szerint a maximálisan megszerezhető 124 pontból 2 pontot ér csak, ha valaki megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat. Pedig még azért is 4 pont jár, ha valaki vállalja, hogy legalább négy órán át nyitva tart. 3 pontot ér az is, ha valaki évente egyszer részt vesz valami konferencián. "Egyetért őn azzal, hogy a megváltozott munkaképességű foglalkoztatása csak két pontot ér?" - kérdezte.

  • A kormány nevében válaszoló Fónagy János szerint Tóth korrekt számokat mondott. Ő ugyanakkor úgy értelmezi, hogy a két pluszpont az két pluszpont a többi pályázóhoz képest. Szerinte nem arról van szó, hogy egy rokkant ennyit ér, hanem arról, hogy "ennyivel többet ér".

    Tóth nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

  • így mi sem közvetítjük az azonnali kérdéseket. Hamarosan összefoglaló cikkel jelentkezünk, ebben tudósítunk a mai határozathozatalokról is.