Sok a bevándorló és a kettős állampolgár

"Három feladatot kell ellátnia a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak" - kezdte évértékelő sajtótájékoztatóját Felkai László közigazgatási államtitkár. Ezek közül az első az állampolgári kérelmekhez kapcsolódó ügyintézés, ez pedig sok munkát jelentett 2012-ben, hiszen egy év alatt 300 ezer kérelmet fogadtak be. Az államtitkár hangsúlyozta, ha a kettős állampolgárság ügye okoz is feszültséget egyes szomszéd államokkal, az nemzetpolitikai, és nem közigazgatási kérdés.

Régen még rend volt

A hivatal másik fontos tevékenysége a menekültekkel kapcsolatos ügyek intézése, ráadásul emlékeztetett rá Felkai, ez az a téma, ami legjobban megosztja a magyarországi és a nyugat-európai közvéleményt is. Konkrét adatok ismertetése helyett az államtitkár egy nagyívű áttekintést adott a menekültügy történeti hátteréről. Mint mondta, Európa még nem tudott reagálni azokra a változásokra, melyek végbementek a kilencvenes évek eleje óta. Míg az ötvenes években tudni lehetett, hogy "kik a jók, és kik a rosszak", addig nem volt vita nyugaton sem arról, hogy a vasfüggöny mögül érkező menekültekkel hogyan kell bánni. A harmadik világból pedig ekkor nem igazán érkeztek menekültek, hiszen az ottani országok gyarmatok voltak.

A kilencvenes években azonban “megszűntek a rosszak”, a harmadik világban pedig vallási és etnikai konfliktusok indítottak be menekülthullámot, amire korábban nem volt példa. Felkai szerint a bevándorlókkal kapcsolatban két alapvető hozzáállás tapasztalható most Európában. Az ortodox nézet hívei szerint mindenki jogosan tekinthető menekültnek, akinek az életét veszély fenyegeti hazájában. E szerint a megközelítés szerint viszont több száz millióan számíthatnának menekültnek a világ minden tájáról Felkai szerint. A másik nézet képviselői szerint csak az minősül menekültnek, aki konkrétan bizonyítani tudja, hogy őt súlyos sérelem érte hazájában.

Az államtitkár végül nem tett igazságot a két nézet között, mert mint mondta, ez sem közigazgatási kérdés. "Európának pedig még nincs meg a morálisan egységes hozzáállása" ebben a kérdésben.

A szerb határ felé

A harmadik feladat az illegális bevándorlás visszaszorítása. Felkai szerint minden uniós tagállam küzd ezzel a problémával, Magyarországnak pedig különösen nagy feladat jut, hiszen a szerb és az ukrán határon keresztül sokan próbálnak illegálisan belépni az unió területére.

Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak főigazgatója is arról beszélt, hogy 2012-ben az illegális bevándorlók jelentették a legnagyobb kihívást a számukra. Különösen a szerb határátkelőknél volt sok dolguk, mivel itt vezet keresztül több embercsempész hálózat útvonala is. Elsősorban afgán, algériai és koszovói polgárok próbálnak meg itt illegálisan az országba jutni. A bevándorlók többségének amúgy nem Magyarország a célja, legtöbben a nagyobb, befogadó bevándorló politikát képviselő országok valamelyikébe tartanának.

Egyre több a menekült

Az unióban 2012-ben hét százalékkal nőtt a menekült státuszt kérők száma, több mint 320 ezren adtak be kérelmet. Ezeknek a kérelmeknek kétharmada jött olyanoktól, akik először igényelték ezt. Magyarországon 23 százalékkal nőtt a kérelmezők száma, közülük csak 15 százaléknyian voltak azok, akik nem először próbálkoztak. A kérelmeknek csupán 4 százaléka érkezett az országba legálisan, valamilyen jogi lehetőséget kihasználva érkező bevándorlóktól. Végh beszámolt arról, hogy a befogadott kérelmek száma is növekedett 2012-ben, a bevándorlók 35 százaléka kapott valamilyen fajta védelmet Magyarországon.

Ugyanakkor az illegális bevándorlók számának növekedése miatt megnőtt az intézkedések száma is. 2012-ben 1231 embert toloncoltak ki Magyarországról, 2011-ben ez a szám 738 volt.

A főigazgató aggasztó jelenségnek látja, hogy jelentősen nőtt a kísérő nélkül Magyarországra illegálisan érkező kiskorúak száma. Velük szemben a hatóságok tehetetlenek, gyermekvédelmi intézményekbe kerülnek, onnan ugyanakkor bármikor távozhatnak, és pár nap után általában távoznak is.

Magyarország éves szinten 1,1 milliárd forintot fordít a menekültek ellátására, ebből 250 millió forintot konkrét anyagi támogatás keretében juttatnak el számukra. A tavalyi évben a hazai ellátórendszer erősen terhelt volt, átlagosan napi 540 fő élt valamelyik menekülteket befogadó táborban.

Jelenleg 213732 külföldi tartózkodik legálisan Magyarországon. Ők azok, akik 90 napnál több időt akarnak itt eltölteni, és erre engedélyt is kaptak. Ez a szám kicsit kevesebb, mint 2011-ben volt, de ennek az is az oka, hogy azóta sokan megkapták a magyar állampolgárságot. Sokan kérik a letelepedési engedélyt a harmadik világból, ők jellemzően kereső tevékenységet folytatnának Magyarországon. Még mindig sokan érkeznek tanulmányi útra, a harmadik leggyakoribb ok pedig a családegyesítés.

Végh szerint nem magas az elutasított kérelmek száma, a cél pedig az, hogy legális keretek között növekedjen az ideérkezők száma.