A bölcsészek már nem szavaznának erre a HÖK-re

Nem feltétlenül egyszerű az ELTE BTK hallgatóival „csak úgy” elbeszélgetni a kedden nyivánosságra hozott HÖK-listáról. Egyeseket már a kérdés is idegesít, mások szerint nem ez az igazán fontos ügy a felsőoktatásban, az egyetemfoglalók pedig csak egy szigorú protokoll szerint szólhatnak hozzá a témához – az 5-6 fős társaságban egy HaHá-s aktivista kézjelekkel vezényli a véleményeket, ellenvéleményeket, és szóbeli megrovásban részesíti a vita tárgyától eltérő verbális kalandorokat.

A botrány kedden robbant ki, amikor az atv.hu közzétette, hogy az ELTE BTK hallgatói önkormányzata (HÖK) éveken át listát készített a gólyák vallási hovatartozásáról, pártpreferenciáiról és egyéb tulajdonságairól. Az oldal információi szerint 2007 óta minden évben elkészült a lista, amin számos praktikus információ mellett egy rövid jellemzés is szerepelt a gólyatáborba jelentkező hallgatókról. Szerda délután az egyetem rektora felfüggesztette a bölcsészkari HÖK-öt, emellett bejelentést tett az illetékes hatóságoknál, hogy a jogsértő adatkezelés ügyében eljárjon.

Ezt a HÖK-ösök a gólyák facebook és iwiw profiljai alapján állították össze, többnyire az illetők párthoz, ideológiához vagy valláshoz való kötődéseire kihegyezve, de a megjegyzések a készítők számára vonzó („jó segg”) és szerintük könnyen kapható („óriási ribanc”) lányokról is megemlékeznek. A leírások jelzői között szerepeltek a „szerintem cigó”, a „csúnya zsidó feje van” és a „leplezetlenül buzeráns” is, de több esetben a pátszimpátiára is kitértek a lista készítői („elempés libernyák”).

Pistának jó lesz

Az ELTE diákjainak egy része szerint a lista kiszivárogtatásának időzítése egyáltalán nem volt véletlen: hétfőn az BTK hallgatói önkormányzatának elnöke levelet írt az intézmény rektorának, amelyben helytelenítette, hogy az intézmény egyes tanárai is részt vesznek a diáktüntetéseken, ezzel megsértve a „tanulni vágyó ELTE BTK-s hallgatókat”.

Az egyik egyetemfoglaló elbeszélése szerint a levélre hamar megjött a válasz: a demonstráló diákok székhelyéül szolgáló 47-es terembe hétfőn este állítólag berontott két korábbi hallgatói önkormányzati tag, és elejtették, hogy „figyeljétek holnap a médiát, mert érdekes hírek lesznek”.

Másnap reggelre kikerült a lista egy része, estére a Mandiner blog pedig az egészet megszerezte. Ebből a verzióból még ki voltak húzva a nevek és egyéb személyes adatok, azonban később a szenzitív információkat tartalmazó teljes változat is elkezdett keringeni a neten.

A lista durva, sértő megjegyzései egy nap alatt szállóigévé váltak: az egyetemen minden eddiginél gyakrabban emlegetik az egyiptológus lányokat, de a „Pistának jó lesz” minősítés is bekerült a köztudatba.

Akik szerint felháborító

Az ELTE diákjai nagy részének Deutsch Tamáshoz hasonlóan nincs túl jó véleménye a lista készítőiről. A kapun belépve a következő mondat hallatszott ki két lány beszélgetéséből: „nem érdekel, mit gondolnak rólam ezek az undorító férgek”. Sokan vannak, akik „nem találnak szavakat”, egyeseket a listázás a kommunizmusra emlékeztet, míg mások egészen radikálisan lépnének fel a listázókkal: „be kéne dobni egy Molotov-koktélt a H-épületbe, aztán égjen benn az összes”. A sértettek közül többen kiemelték, hogy zsidó származásuk miatt személyesen is megbántva érzik magukat, bár a felháborodás a zsidózás miatt általánosnak mondható.

Többen sérelmezték, hogy az ügy nem váltott ki elég nagy visszhangot, a reakciók lagymatagok. Az egyik egyetemfoglaló szerint „külföldön az ilyesmi miatt tízezres tömegtüntetések lennének”, itt meg páran háborognak egy negyedéig sem telt előadóban. A diák előbbi véleményét azzal támasztotta alá, hogy szerinte az osztrák lapok többet foglalkoznak a mozgalmukkal, mint a hazai sajtó. „Lehet, hogy inkább autókat kéne borogatnunk” – javasolja egy másik hallgató a nagyobb figyelem felkeltése érdekében. Azonban többen úgy gondolják, inkább a felsőoktatás megújításával kéne foglalkozni, mint az egyébként felháborító listára pazarolni a kapacitásokat.

Fábri György, az ELTE közkapcsolati rektorhelyettese az Indexnek kedden azt mondta: az ELTE vizsgálja, hogy valóban készültek-e ilyen listák. Ha ez bebizonyosodik, annak akár büntetőjogi következményei is lehetnek. Dezső Tamás, a bölcsészkar dékánja szerda délután azt közölte: a vizsgálóbizottság állásfoglalásától függetlenül „mélységesen, és megrendíthetetlen elszántsággal ítélek el minden származásra utaló, vallási, nemi, világnézeti, ideológiai vagy más identitásbeli alapon történő megkülönböztetést, vagy erre irányuló szándékot. Nemcsak a szándék tényét, de az emberi méltóság más aspektusait sértő stílusát is mélységesen megalázónak tartom.”

Akik szerint nem ez az igazi baj

Bár olyan diákot nem sikerült találni, aki szerint a lista elfogadható lenne, többen is akadtak, akik szerint ez csak a politikából jól ismert témaelterelés egyik példája, ezért nem kéne vele túl sokat foglalkozni. A diákok egy része szerint sokkal nagyobb gondok vannak a felsőoktatásban, semmint hogy „pár idióta személyiségi jogokat sértő, inkorrekt listákat készített”. Olyanok is akadtak, akik kedden Facebookon már minden részletében kibeszélték a témát, ezért elegük volt belőle. Az órákon ez állítólag nem volt téma.

A diákfórumok szervezői érzik az „ügyükre” irányuló médiafigyelem hanyatlását, ezért esetükben akár féltékenységről is szó lehet, de sokan valóban úgy látják, hogy „nem ez itt a fő kérdés”.

Akik összekacsintanának

Pár történelemszakos hallgatóval elbeszélgetve kiderül: korántsem mindenki tartja ugyanakorra drámának a lista létezését és nyilvánosságra kerülését. Bár mindannyian elítélik a lista tartalmának diszkriminatív elemeit, a csajozós megjegyzésekkel szemben némivel elnézőbbnek tűnnek.

„Ne mondd már, hogy mi nem szoktuk osztályozni a csajokat a folyosón!” – inti egyikük a társait, akik közönyösen fogadják a megjegyzését. A töri szakosok egyetlen HÖK-öst ismernek, ő elmondásuk szerint „nem jobbikos, inkább olyan kicsit arisztokratikus gyerek”. Elmondásuk szerint jobbra húzó hírnevével ellentétben a szakon sincs jele a politizálásnak.

A HÖK megítélése egyébként úgy látszik, nem változott az események hatására: a megkérdezett diákok a jelenlegi vezetőkre „biztosan nem szavaznának újra”, magát a szervezetet azonban nem szántanák be.