Szilárda
-2 °C
7 °C

Navracsics: A demokráciában rövid távú célok vezérelnek

2013.02.22. 18:41

A jó kormányzás szinonimája a stabilitás kell hogy legyen - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Jog- és Államtudományi Karának, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumnak és a Párbeszéd Házának kerekasztal-beszélgetésén.

Navracsics Tibor kiemelte: a hatalmon lévők jó esetben igyekeznek szem előtt tartani a jó kormányzás alapelveit, ide tartozik többek között a béke, a prosperitás, a biztonság és a stabilitás. Arról ugyanakkor nagyon éles vita folyik, hogy a stabilitást érdemes-e felbontani egy másfajta stabilitás létrehozása érdekében - jegyezte meg.

Szerinte a jó kormányzásnak klasszikusan a hosszú távú közösségi célokat kellene érvényesíteni, miközben a demokráciában a választási ciklusok gyakran inkább a rövid távú célok elérésére ösztönzik a pártokat.

Úgy vélte, meg lehet nevezni olyan értékeket, amelyeket mindenki elismer, a hozzájuk vezető módszerekben azonban vita van. Véleménye szerint a közéleti viták alapja, hogy "más az emberképünk", valamint abban sincs egyetértés, hogy egy bizonyos érték fogalmához pontosan mi tartozik.

Jávor Benedek független országgyűlési képviselő, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke megjegyezte: a politikai szereplők értékrendjüket igyekeznek megvalósítani a kormányzáskor, ezzel együtt politikai garanciákat kell meghatározni a közjó kialakítása érdekében. Mint mondta, a jó kormányzás a fékek és ellensúlyok rendszerét is használja, a "fejlesztő állam" pedig arra vállalkozik, hogy segítse a társadalmat céljai elérésében, s ez nem lehet sikeres, ha nem biztosítja saját magával szemben a társadalom ellenőrző szerepét és beleszólását. A jó kormányzás hajlandó bevonni a tevékenységébe a különböző társadalmi alrendszereket - állapította meg.

Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára arról beszélt, nincs és nem is lehet teljes egyetértés elméleti és gyakorlati szempontból sem abban, hogy mit jelent a közjó. Az államnak szabályoznia kell a társadalom és a gazdaság működését, utóbbi szektorban pedig világos játékszabályokra van szükség - tette hozzá.

Beran Ferenc, a PPKE Hittudományi Karának tanára arról beszélt, hogy a jó kormányzás célja elsősorban a közjó elérése, a társadalom szellemi és anyagi javainak megvalósítása, s ez az elv nemcsak egyházi, hanem állami dokumentumokban is megjelenik. Az egyház tanítása a szegények iránti elkötelezettségét hirdeti, ennek keretében olyan döntéseket kell hozni, amelyek a legnehezebb helyzetben lévő emberek számára a lehető legkedvezőbbek.

Mint mondta, az államnak olyan légkört kell teremtenie, amelyben az emberek "valóban politizálnak", ennek pedig nem "sárdobálásnak", hanem párbeszédben zajló "szellemi csatának" kell lennie. Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy az állam hatékonysága attól függ, mekkora tekintélye van. Frivaldszky János, a PPKE Jog- és Államtudományi Karának tanára elmondta: az ember "nemcsak alanyi jogokkal rendelkező lény, hanem családi lény is", és ezt figyelembe kell vennie az államnak is, amely viszont természetéből fakadóan "soha nem fogja magát korlátozni", ebből pedig az következik, hogy "a közjó nem egyenlő az államérdekkel".

A kerekasztal-beszélgetés után Frivaldszky János bemutatta A jó kormányzásról - Elmélet és kihívások című könyvet. A jezsuita szerzetesrend magyarországi rendtartománya és a L'Harmattan Kiadó közös kiadványa egyebek mellett a jó kormányzás és a helyes közpolitika formálásának aktuális összefüggéseiről, a katolikus egyház társadalmi tanításáról, a beruházások városrendezési kérdéseiről és a jó kormányzásban végbemenő elszámoltathatóságról szól.