no

Na, ki nem emlékezett a kommunizmus áldozataira?

2013.02.25. 15:58 Módosítva: 2013.02.26. 18:07
Új gazdasági elméleteket is tanulhatott, aki odafigyelt a parlament hétfői ülésén, melynek fő témája mégiscsak a kommunizmus volt. Elvileg a diktatúra áldozataira emlékeztek, gyakorlatban a kormány inkább igyekezett párhuzamot vonni az MSZP és elődpártja között. Amire az remek apropót is adott azzal, hogy a pártok közül egyedüliként ők nem emlékeztek az emléknapon.

Egy párt kivételével minden parlamenti frakció a kommunizmus áldozataira emlékezett a hétfői ülés elején, napirend előtti felszólalásában. Akik maguktól nem találnák ki, az MSZP volt az, amelyiknek a vezérszónoka Orbán Viktor múlt pénteki évértékelőjét választotta inkább témául. A Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal élt is a tálcán kínált lehetőséggel, és le is dorongolta ezért az MSZP-t - melynek képviselői amúgy Kövér László házelnöki megemlékezéséről is lemaradtak.
Rogán aktuálpolitikát is kevert az emlékezésbe, mármint szimplán párhuzamot vont a kommunisták és az MSZP között, például azért, mert Kádár és Gyurcsány is eladósította az országot.

Az emléknap remek apropót szolgáltatott arra is, hogy a kormánypártok az Alkotmánybíróságot bírálják. Az AB az Európai Emberi Jogi Bíróság döntésével összhangban alkotmányellenesnek minősítette a vörös csillag tilalmát, de Rétvári Bence közigazgatási államtitkár sietve kijelentette, hogy a kormány meg fogja találni a lehetőségét annak, hogy a vörös csillag tiltott jelkép maradjon.

A szocialistákat később Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár osztotta ki. Szerinte az MSZP politikusainak "nincs erkölcsi alapjuk" arra, hogy a költségvetést bírálják. Czomba Sándor államtitkár pedig matekpéldákkal próbálta zavarba hozni a munkaerőpiac "borzalmas" helyzetén háborgó Gúr Nándor szocialista képviselőt. Megtudtuk, hogy azért jobb a most állást kereső 648 ezer ember a 2010 januárjában állást kereső 644 ezernél, mert akkor gyorsan nőtt az álláskeresők száma, most meg stagnál.

A nap legnagyobb lebőgése mégis a Jobbiké lett. Hegedűs Lórántné és Egyed Zsolt felháborodott interpellációban kérték számon a kormányt, hogy miért támogatja az Ion Budapest nevű céget, amely a Kanadából "idézőjelben: hazatérő" romák hazatelepülését támogatja. Aztán kiderült, hogy az Ion valójában IONIOM (Áj-Ó-EnÁj-Ó-Em) *, vagyis a nemzetközi migrációs szervezet, aminek Magyarország is a tagja, és mint ilyen, tagdíjat fizet.

*Félreértettük, az is lehet, hogy már Hegedűs is Iom Budapestről beszélt.

Arra se számítottunk, hogy pont egy, a tankönyvkiadással kapcsolatos interpellációban hangzik el egy, a piacról szóló gazdasági ismereteink alapjait megrázó ötlet, de a jobbikos Farkas Gergelytől megtudtuk, hogy a minőség javításának a liberalizált piacon a kínálat szűkítése az eszköze. Hoffmann államtitkár mindezt azzal ütötte el, hogy a tankönyv nem is üzlet, hanem szolgálat.

A parlament hétfőn új jegyzőt választ Szilágyi Péter helyére, aki az LMP-ből kilépve független képviselő lett. Megválasztják az LMP-frakció megszűnésével megürült bizottsági helyekre is az új tagokat. A helyek elosztásáról a pártok nem tudtak megállapodni, de az LMP-s Vágó Gábor szerint Kövér László saját hatáskörében "korrekt" javaslatot nyújtott be, csak Szabó Rebekát sajnálja. A két legnagyobb vesztes a Párbeszéd Magyarországért Párthoz csatlakozó Jávor Benedek és Szabó Rebeka. Előbbi elbukja a környezetvédelmi bizottság elnökségét, a szakadár fideszes Ángyán Józseffel feltűnően jóban levő Szabót pedig kigolyózták a mezőgazdasági bizottságból.

A héten lényeges törvényről nem döntenek. Kihirdetik a magyar-grúz bűnmegelőzési együttműködésről szóló megállapodást, a magyar-francia egyezményt a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről, illetve a magyar- indonéz megállapodást a diplomata- és szolgálati útlevéllel utazók vízummentességéről.

A határozathozatalok után tárgyalják a médiatörvényt és az alaptörvény papíron negyedik módosítását is, ezekről bővebben előzetesünkben olvashat.